Az Eurázsia Központ 18. heti sajtófigyelése az eurázsiai térségről olyan régiókkal a fókuszban, mint a kelet-ázsiai, a délkelet-ázsiai, a belső- és közép-ázsiai, a közel-keleti és az oroszországi, valamint a posztszovjet térség. Legtöbbször eredeti nyelven igyekszünk figyelni az adott országok napi sajtóit.
A hét eseményeinek rövid összefoglalása
A nemzetközi politikai életben a hét folyamán több olyan esemény is történt, amelyek hosszú távon komoly következményekkel járhatnak. Biden elnök elkötelezte magát az ázsiai stílusú iparpolitika mellett és több mint 600 milliárd dollárt kíván utakra, hidakra, elektromos járművekre, vasútra és egyéb közlekedési infrastruktúrára fordítani, miközben több mint ezer milliárd dollárt költene számos társadalmi infrastruktúra és szolgáltatási projektre, valamint 300 milliárd dollárt a hazai gyártás támogatására irányuló intézkedésekre.
Kína részéről április 29-én kilövésre került a tervezett kínai űrállomás alapmoduljának első darabja, a Tianhe a dél-kínai Hainan tartományban található Wenchang űrhajóállomásról. Ez az első a tervezett 11 ilyen indításból, várhatóan 2022 végére fejezik be Kína állandó űrállomásának építését, jelezve az ország megerősödött pozícióját az űrkutatásban.
A kínai gazdasággal kapcsolatban megállapítható, hogy az ingatlanszektornak nyújtott hitelek lassabban nőttek az év első negyedévében, mivel az ország szigorú szabályokat tart fent a lakásvásárlással kapcsolatban. A monopolellenes intézkedések jegyében pedig a kínai piacszabályozásért felelős államigazgatás vizsgálatot hirdetett a Meituan, az ország legnagyobb on-demand szolgáltatási platformja ellen, miután a múlt hónapban rekord összegű, 2,75 milliárd dolláros bírságot kapott az Alibaba Group Holding Ltd. A Covid-19 utáni talpraállást méltóképpen bizonyítja, hogy Kína online kiskereskedelmi értékesítése stabil növekedést tartott fenn az év első negyedévében. De a kínai gazdaság számára rossz hír, hogy az amerikai szankciók miatt a HiSilicon, a Huawei Technologies Co. integrált áramkör tervező egysége lesz várhatóan 2021-ben az egyik legnagyobb vesztes az 5G okostelefon-chip piacon.
Kína tavaly megelőzve az Egyesült Államokat, az Európai Unió első számú kereskedelmi partnerévé vált, a Kínából való import 2020-ig 5,6 százalékkal nőtt éves szinten 383,5 milliárd euróra és nőtt az export is az Eurostat adatai szerint 2,2 százalékkal 202,5 milliárd euróra. Bár Kína és az EU komoly együttműködési potenciállal rendelkezik a világjárvány utáni korszakban, az ellentmondásos viszonyt jól érzékelteti, hogy Brüsszel arra törekszik, hogy megerősítse azon képességét, hogy korlátozza a kínai behatolást az európai gazdaságba, meggátolva azt, hogy a kínai állami vállalatok felvásárolják a legnagyobb európai cégeket. Ennek érdekében az 500 millió EUR értékű vagy azon felüli eladásokat bonyolító vállalatok esetében az EU a nem uniós cégek ellen vizsgálat megindítását kezdeményezné.
A pandémia után a gazdasági életben a fellendülés jelei más helyen is, így Indiában is beazonosíthatóak. Ráadásul, mivel a Kínával szembeni feszültségek szorosabb együttműködést gerjesztenek az EU és India között, így a felek megállapodtak abban, hogy a vezetők szombati csúcstalálkozóján újraindítják a régóta elakadt szabadkereskedelmi megállapodásról szóló tárgyalásokat. Szintén jelentős esemény, hogy Narendra Modi miniszterelnök és brit kollégája, Boris Johnson kedden online találkozót tartottak és megállapodtak az India–Egyesült Királyság védelmi partnerség fokozásában, különös tekintettel a tengeri és ipari együttműködésre.
Indiában a fintech ágazat exponenciálisan növekedett a pandémia alatt, és még mindig nagy kiaknázatlan potenciállal rendelkezik. Az Ázsiai Fejlesztési Bank legfrissebb jelentése szerint 2021-ben a délkelet-ázsiai gazdaságok 4,4%-os növekedésére lehet számítani, 2,4%-os infláció mellett.
Afganisztán jövőjével kapcsolatban május utolsó hetében kerülhet sor az isztanbuli konferenciára, ahol a tálibok részvételével a békefolyamat elérheti célját és rendeződhet az ország sorsa. Eközben Csung Eui-jong dél-koreai külügyminiszter május 5-én a februári hivatalba lépése óta először találkozott japán kollégájával, Toshimitsu Motegivel, ami nagy jelentőséggel bír, hiszen a két szomszédos ország között továbbra is nagy a feszültség a folyamatos kereskedelmi és politikai viszály miatt.
A mianmari politikai krízis jelentős gazdasági következményeihez tartozik, hogy az ország gazdasága a puccsot követő két hónap során komolyabb veszteséget szenvedett el, mint korábban a Covid-19 miatt. A norvég telekommunikációs cég a Telenor bejelentette, hogy 2021 első negyedévében Mianmarban 390 millió eurós veszteséget könyvelhetett el. A Total francia vállalat a lakosság zavartalan villamosenergia ellátása érdekében viszont továbbra is együttműködik a juntával, több száz millió dollárral gazdagítva a gázeladásokból a mianmari hadsereget.
Mindeközben Üzbegisztán kormánya és az Eurázsiai Gazdasági Bizottság (EGK) együttműködési memorandumot írt alá a kereskedelem, a vám- és műszaki szabályozás, a fogyasztóvédelem, a gyógyszeripar, a közlekedés és az energetika területén. Amint a Covid helyzet engedi, az Üzbegisztán-Kirgizisztán-Kína vasút építése is megkezdődik, ami Kínát és a közép-ázsiai régiót fogja összekötni, később a tervek szerint pedig Iránt és Törökországot is bekapcsolja. Az Európai Parlamentben pedig hibrid formátumban megalakították a „létrehozott Európai Unió – Üzbegisztán” barátsági munkacsoportot, amelynek a fő feladata Üzbegisztán geostratégiai helyzetéből adódó fontos kérdések elemzése. Nem mellékesen Kazahsztán és Üzbegisztán fontolgatja a schengeni rendszer ázsiai változatának bevezetését, a többszörös belépésre jogosító turista vízumról szóló rendszer várhatóan a „Selyemút vízum” megnevezést kapná.
A fenntartható fejlődés érdekében is történt előrelépés. Karakalpaksztánban (Üzbegisztán) a térség legnagyobb szélerőműparkjának megépítéséről írtak alá megállapodást. A szingapúri kormány eközben megerősítette, hogy a városállam jelentős lépéseket tett az ország szén-dioxid-kibocsátásának megfékezése érdekében, a kibocsátási intenzitása mára a világon a 20 legalacsonyabb között van. Az Egyesült Arab Emírségekben található Emirates Water and Electricity Company jelentése pedig a víz- és villamosenergia-termelésből származó szén-dioxid-kibocsátás 50 százalékos csökkenését jósolja az országban 2025-re.