Szingapúr egyedülálló fejlődése és geopolitikai jelentősége

Szerző: Klemensits Péter

Összefoglaló

A Délkelet-Ázsiában geostratégiai értelemben meghatározó pozíciót betöltő Szingapúr városállama ma a világ egyik legfejlettebb országának számít, amely miniszterelnöke Lee Kuan Yew vezetése alatt 50 éven belül egy harmadik világbeli volt gyarmatból a legfejlettebb országok csoportjába került.

A siker hátterében egy sajátságos szingapúri fejlődési modell állt, amelynek a lényege, hogy a gazdaság állami irányítása a kezdetektől kulcsszerepet kapott, miközben az állami tervezés a szabadkereskedelem támogatásával és a tőkebeáramlás kihasználásával párosult. Szingapúr kezdeti fejlődése a munkaintenzív iparágak fejlesztésén, a termékek világpiaci exportján, később pedig a magas hozzáadott értékkel bíró iparágak elterjedésén és a szolgáltatószektor megerősítésén alapult.

Stratégiai pozíciója mellett Szingapúr a fiskális ösztönzők, az alacsony bérek és a fejlett infrastruktúra miatt vált a befektetők kedvelt célterületévé. Mivel a humántőke területén komoly előnyökkel rendelkezett, ezért az oktatás fejlesztését prioritásként kezelte, ami ráadásul a technológiai fejlődést is előmozdította.

A 21. század egyik legfőbb kihívása a Kínával való gazdasági együttműködés szabályozása. A szingapúri politika fontos célja, hogy az aktív szerepvállalás segítségével megpróbálja kedvező irányba befolyásolni az eseményeket és a BRI-ből a lehető legtöbb előnyt kialkudni a számára.

A koronavírus járvány a szingapúri gazdaságot is negatívan érintette, de a kormányzati intézkedéseknek köszönhetően mára javult a helyzet, az ország GDP növekedése 2021-ben várhatóan meg fogja haladni a 6%-ot. Ugyanakkor az egyes szektorokat tekintve jelentős különbségekre kell számítani.

Szingapúrban egy speciális a demokrácia és az autokrácia jegyeit is magán viselő politikai rendszer jött létre, ahol a politikai stabilitás megőrzése fontos szerepet kapott, a leendő vezetőket, kiválasztásukat követően már évekkel korábban felkészítették a feladatra.

A külpolitikát tekintve Szingapúr mindenkivel a békés kapcsolatok fenntartására törekszik, különösképpen a szomszédjaival. A nagyhatalmakhoz fűződő kapcsolatokat egy független külpolitika követése jellemzi, amelynek a lényege egy óvatos egyensúly megteremtése a vezető hatalmak között (USA, Kína), a kölcsönös előnyök alapján.

Gazdasági és politikai értelemben a városállam fontos közvetítő szerepet játszik Kína és a világ többi része között. Szingapúr a nagyhatalmak közötti geopolitikai egyensúlyozás egyik legeredményesebb képviselőjének tekinthető.

Az Európai Unió számára délkelet-ázsiai jelenlétének megerősítése szempontjából fontos a városállam, a partnerség pedig a szállítás, az energia, a tudomány a technológia és az oktatás területén meghatározó.

Magyarország és Szingapúr kapcsolatáról elmondható, hogy a két ország stabil és szívélyes kapcsolatokat épített ki, amelyek különösen a gazdasági és tudományos együttműködés terén érvényesülnek.

1. Szingapúr kivételes jelentősége

A Maláj-félsziget legdélebbi pontján található Szingapúr városállama ma a világ egyik legfejlettebb országának számít, amely 1965-ben kivívott függetlenségét követően egyedülálló fejlődést produkált. Az alig több mint 5,6 millió lakosú, 721,5 négyzetkilométeren fekvő miniállam egykori miniszterelnöke Lee Kuan Yew vezetése alatt, 50 éven belül egy harmadik világbeli volt gyarmatból a legfejlettebb országok csoportjába került. Szingapúr geostratégiai értelemben különös jelentőséggel bír, hiszen az egyik legforgalmasabb tengeri kereskedelemi útvonal mellett fekszik, így a kezdetektől központi szerepet töltött be a térség forgalmának lebonyolításában és ellenőrzésében. Azt sem szabad elfeledni viszont, hogy Szingapúr alapvető mértékben függ a tengeri kereskedelemtől, ami megkívánja az ország folyamatos alkalmazkodását a geopolitikai realitásokhoz.

Az ország sikertörténete részét képezi az „ázsiai kistigrisek” (Szingapúr, Hong Kong, Tajvan, Dél-Korea) egyedülálló gazdasági fejlődésének, ugyanakkor számos eltérés is megfigyelhető, amelyek következtében egy sajátságos szingapúri fejlődési modell kialakulásáról beszélhetünk. Noha a 21. század elején ez a modell továbbra is sikeresnek minősíthető, versenyképessége megőrzése érdekében a globális politikai, gazdasági fejleményekre Szingapúrnak is reagálnia kell. A szingapúri modell megismerése ráadásul Magyarország számára sem közömbös, hiszen számos tanulságot rejt magában, amire hazánkban is érdemes odafigyelni.

Szingapúr jelenlegi kivételes helyzetét számos adattal érzékeltethetjük. A vásárlóerő paritáson alapuló egy főre jutó GDP 2019-ben elérte a 101 649 dollárt, ezzel Szingapúr a világ egyik leggazdagabb országának számít.[1] A Citigroup és a Knight Frank cégek által publikált 2012-es Vagyon jelentés azzal számolt, hogy 2050-ben Szingapúr lesz a Föld leggazdagabb országa, Hong Kong, Dél-Korea és Tajvan előtt. A városállam vásárlóerő paritáson számolt egy főre jutó GDP értéke a becslések szerint akkor már elérheti a 137 710 dollárt.[2] 1980 és 2016 között a szingapúri gazdaság a 25-szörösére nőtt, 12 milliárd dollárról 297 milliárd dollárra. A Világbank adatai alapján 2017-ben 190 ország közül Szingapúr Új-Zéland mögött a 2. helyen állt az üzleti tevékenység megkönnyítése tekintetében.[3] 2020-ban az állam a World Competitiveness Ranking listáján a legversenyképesebb ország volt, de 2016-ban bejutott a top 3 pénzügyi központ közé a világon (London és New York után), miközben a Nemzetközi Valutaalap szerint 2014-ben a 3. legnagyobb egy főre jutó GDP-vel rendelkezett a világon (Katar és Luxemburg mögött)[4] Az oktatás, az egészségügy és az életkörülmények területén a délkelet-ázsiai állam hasonlóan páratlan statisztikai mutatókkal rendelkezik, ezt a globális besorolások is érzékeltetik. (pl. 2015-ben az OECD globális oktatási jelentésében az első helyet szerezte meg.)

2. Történelmi áttekintés

Szingapúr szigetén már a 14. században létezett egy kereskedelmi központ, amely Singapura királyság néven először a malakkai, majd a dzsohorei szultanátus uralma alá került. 1819-ben a brit Stamford Raffles nevéhez fűződik egy kereskedelmi kirendeltség megalapítása, létrehozva a mai Szingapúr városát. A 19. század második felében a település jelentős fejlődésnek indult, melynek során a britek ösztönözték a külföldiek, elsősorban a kínaiak betelepülését. Ennek következtében hamarosan a kínai lett a domináns etnikum a városban. A maláj-félszigeti brit gyarmatosítás következtében Szingapúr hamarosan a brit gyarmati adminisztráció központja lett. A Szorosbeli-települések,[5] élükön Szingapúrral 1967-ben nyerték el a koronagyarmat státuszt, melynek következtében az irányítás a gyarmatügyi minisztérium által kinevezett kormányzó kezébe került.[6]

Az első világháborút követően Nagy-Britannia egy haditengerészeti bázist épített fel, elsősorban a japán veszély ellenében, ennek ellenére a második világháborúban Japán könnyedén elfoglalta a bázist, súlyos csapást mérve a brit birodalomra.[7] A háború végén visszatértek a britek, ugyanakkor megerősítették a gyarmat önkormányzó jellegét és intézkedéseket hoztak a részleges függetlenség érdekében. 1955-ben David Marshall lett az első főminiszter (miniszterelnök), de a társadalmi feszültségek miatt kirobbant zavargások miatt a lemondását követően Lim Yew Hock kezébe került a hatalom, akinek sikerült elérnie, hogy a külügyek és a hadügyek kivételével a szingapúri kormányzat önállóságot kapjon. Az 1959-es törvényhozási választásokat a Népi Akció Párt (People’s Action Party – PAP) nyerte meg Lee Kuan Yew vezetésével, aki Szingapúr első miniszterelnöke lett.

1963. szeptemberében Malajzia, Szingapúr, Észak-Borneo és Sarawak létrehozta Malajziát, de a kínaiak és a malájok között kialakult faji feszültségek és politikai nézeteltérések miatt az ország nem bizonyult életképesnek.[8] 1965. augusztus 9-én a maláj parlament megszavazta Szingapúr eltávolítását az államszövetségből, amelyet Lee Kuan Yew és a gazdaságpolitikát irányító Goh Keng Swee is elfogadott, ezzel létrejött a független Szingapúr. Az új állam a Szingapúri Köztársaság nevet viselte, első elnöke pedig Yusof bin Ishak lett.[9]

A belső politikai, gazdasági és társadalmi helyzet konszolidálása mellett a Lee kormányzat Szingapúr nemzetközi elfogadtatására és az együttműködés előmozdítására is nagy hangsúlyt fektetett. 1967-ben a városállam alapító tagja volt az ASEAN-nak a Délkelet-Ázsiai Szerződés Szervezetének, 1970-ben pedig csatlakozott az „El nem kötelezettek mozgalmához”.

1968-ban a brit csapatok elhagyták az országot, ettől kezdve Szingapúr saját maga látta el a védelmét, bevezette az általános, 2 éves hadkötelezettséget, továbbá köszönhetően a külföldi – legfőképpen izraeli – segítségnek és a jelentős anyagi ráfordításnak mára Délkelet-Ázsia egyik legmodernebb és legütőképesebb haderejével rendelkezik.[10]

Az 1980-as évekre Szingapúr már a világ egyik legfontosabb kereskedelmi csomópontja lett, az infrastrukturális fejlesztések, a szolgáltató és a turisztikai szektor fejlődése látványos kontrasztot teremtett a környező régiókkal. 1990-ben Lee lemondott, a miniszterelnöki pozíciót Goh Chok Tong vette át, aki 2004-ig maradt hivatalban. Az 1997-es pénzügyi válság Szingapúrt is érintette, de a határozott intézkedésekkel sikerült elejét venni a komolyabb krízisnek.[11]

2004-ben Lee fia, Lee Hsien Loong lett az ország 3. miniszterelnöke, aki számos reformot vezetett be, fő célja pedig a politikai stabilitás fenntartása, az ország nemzetközi versenyképességének megőrzése, a külkapcsolatokat tekintve pedig az ASEAN integráció elősegítése és Szingapúr nagyhatalmak közötti közvetítő szerepének megerősítése lett.

Az alkotmány módosítását követően[12] 2017-ben a ma is hivatalban lévő elnököt a maláj kisebbség választhatta meg, a pozíciót így végül Halimah Jacob tölthette be. A későbbiekben a kormány további választási reformok mellett kötelezte el magát.

Szingapúr felemelkedésének meghatározó állomásai (forrás: http://heresthenews.blogspot.com/2016/08/singapores-economic-miracle-uncovered.html)
3. Gazdaság
3.1. A szingapúri gazdasági „csoda”

Szingapúr egyedülálló fejlődését az a gazdasági modell tette lehetővé, amely az ország függetlenségétől kezdve került bevezetésre és kisebb módosítások mellett ma is követendő stratégiát jelent a kormányzat számára. A városállam esetében a nyugati modelltől eltérően a gazdaság állami irányítása a kezdetektől kulcsszerepet játszik, az erős fejlesztő állam koncepciója részben még a gyarmati múlt örökségének tulajdonítható.[13] Lényegében „Szingapúr a fejlesztő állam és az államkapitalizmus sikeres példája.”[14] Az állami tervezés viszont a szabadkereskedelem támogatásával és a tőkebeáramlás kihasználásával párosult. Valójában Szingapúrban egy olyan állami vezérlésű kapitalista rendszer jött létre, amely egyes elemeiben jobban hasonlít a szocialista rendszerekre, mint a szabadpiacon alapuló kapitalizmusra.[15] Szingapúr versenyképességének megteremtésében az állam szerepe kiemelkedő, hiszen a piaci mechanizmusok helyett a munkaerőpiac, az állami vállalatok és a lakossági megtakarítások területén is közvetlen felügyeletet gyakorolt. Az állami és a magán szektor harmonikus kapcsolata nem kis mértékben járult hozzá a modell sikeréhez.

Szingapúr a volt gyarmatok többségével szemben nem rendelkezett nyersanyagokkal, ezért az iparosítás, a gyártószektor megteremtése prioritást élvezett. Az állami vállalatok megalapításával a kormány kezdetben csupán a munkanélküliség felszámolását és az infrastrukturális beruházások kivitelezését szerette volna elérni, de a későbbiekben, hazai és külföldi leányvállalatok alapítása (multinacionális vegyesvállalatokká való átalakítása) segítségével ezek már az iparosítás, az innováció és a profittermelés legfőbb eszközeivé váltak.[16] Manapság a liberalizáció és a privatizáció ezeket a vállalatokat sem hagyta érintetlenül, de a stratégiai iparágak felett a kormány továbbra is megőrizte befolyását.

Szingapúr kezdeti fejlődése a többi „ázsiai tigrishez” hasonlóan a munkaintenzív iparágak fejlesztésén, a termékek világpiaci exportján, később pedig a magas hozzáadott értékkel bíró iparágak elterjedésén és a szolgáltatószektor megerősítésén alapult[17] (Szingapúr gazdaságának több mint 60%-át a szolgáltatóipar alkotja). A külföldi tőke beáramlására nagy szüksége volt a kormányzatnak, ezért olyan gazdasági-társadalmi környezetet hozott létre, amely a külföldi befektetők számára különösen kedvezett. A stratégiai pozíciója mellett Szingapúr a fiskális ösztönzők, az alacsony bérek és a fejlett infrastruktúra miatt vált a befektetők kedvelt célterületévé.[18] A szingapúri kormány az elsők között képviselte a globalizációt és a fejlett nyugati országokkal való együttműködést létkérdésnek tekintette.[19]

A vezetés felismerte, hogy más országokkal szemben a humántőke területén komoly előnyökkel rendelkezik, ezért az oktatás fejlesztését prioritásként kezelte, ami szintén vonzóvá tette a városállamot a külföldiek szemében, ráadásul a technológiai fejlődést is előmozdította.[20] A munkaerő feletti kormányzati kontrollnak köszönhetően a legképzettebb munkavállalók elvándorlásától sem kellett tartani, sőt Szingapúr még a külföldről érkezők számára is vonzó feltételeket teremtett. Szingapúr az évek során nagy hangsúlyt fektetett a nemzetközi pénzügyi hitelessége fenntartására. A hosszú távú gazdasági tervezésnek, a fegyelmezett fiskális és monetáris politikának, a jelentős kormányzati, valamint lakossági megtakarításoknak köszönhetően pedig a válságokat is viszonylag könnyen vészelte át. A kormány által évtizedek óta sikeresen működtetett, kötelezően előírt takarékossági rendszer biztosítja az állampolgárok számára az egészségügyi, lakhatási és nyugdíjköltségek finanszírozását, egyúttal újabb lehetőségekhez is juttatja az államot a makroökonómiai politika területén.

3.2. A gazdasággal szembeni kihívások a 21. században

Minden sikere ellenére ugyanakkor az elmúlt években a szingapúri gazdaságnak is számos kihívással kellett megbirkóznia. Ugyan az ország versenyképességéhez nem férhet kétség, viszont a világrendi átalakulás, a globális gazdasági hatalom keletre tolódása Szingapúrtól is megkívánja az alkalmazkodást. 2013 után az „Övezet és út” kezdeményezés (Belt and Road Initiative – BRI) meghirdetését követően Kína délkelet-ázsiai befolyása megerősödött, amelyre az ASEAN államoknak is reagálniuk kellett. Mivel Kína a Szingapúrral való együttműködésben erősen érdekelt, a két ország között kiteljesedett a partnerség, amely a BRI keretein belül is testet öltött. Szingapúr a kezdetektől előnyben részesítette a BRI-t, különösen az infrastruktúra, a pénzügyi konnektivitás, és a harmadik országba történő befektetések területére fókuszálva. 2019 áprilisában a két fél az e-kereskedelem, a logisztika és a professzionális szolgáltatásokra kiterjesztett megállapodást írt alá, miközben a délkelet-ázsiai infrastrukturális fejlesztések finanszírozására egy 500 millió USD értékű pénzügyi alapot hozott létre.[21] A szárazföldi összeköttetés javítása érdekében Szingapúr és Malajzia 2017-ben kezdte meg a 350 km hosszú 11 mrd USD-ba kerülő Kuala Lumpur-Szingapúr gyorsvasút megépítését, amely a tervek szerint 2031-ban kezdi meg működését.[22]

A Kuala Lumpur-Szingapúr gyorsvasút tervezett útvonala (forrás: http://newsofasia.net/malaysia-singapore-sign-high-speed-rail-deal/)

A maláj-szingapúri gyorsvasút útvonal fontos eleme a BRI keretében tervezett kínai Kunming város-Szingapúr közötti vasútvonalnak. A kormányzat pozitív hozzáállása ellenére egyes vélemények szerint a 21. századi Új tengeri selyemút révén Szingapúr kikötője elveszítheti korábbi egyedülálló hajózási központ jellegét, hiszen Kína malajziai fejlesztései és a szárazföldi utak révén a kereskedelmi forgalom csökkenésére számíthat. Éppen ezért a szingapúri politika fontos célja, hogy az aktív szerepvállalás segítségével megpróbálja kedvező irányba befolyásolni az eseményeket és a BRI-ből a lehető legtöbb előnyt kipréselni a számára.

A Kínával fenntartott szoros gazdasági együttműködés ellenére a távoli jövőt szem előtt tartva Szingapúr az USA katonai jelenlétének fenntartásában, így a biztonság, a béke és stabilitás megőrzésében is érdekelt, amely egyfajta kényes egyensúlyozásra kényszeríti a nagyhatalmak között.

2020-tól a Covid-19 világjárvány más államok mellett természetesen a szingapúri gazdaságra is komoly hatást gyakorolt. Szingapúr a Covid-19 járvány kezelésében a világ élvonalába tartozik, hiszen 2021. áprilisáig összesen 30 ember hunyt el a megbetegedés következtében, miközben 2020 során 60 000 fertőzöttet regisztráltak.[23] A soha nem látott recesszió nyomában 2020 nyarán Heng Swee Keat miniszterelnök-helyettes ezzel kapcsolatban kijelentette, hogy Szingapúrnak integráltabban és összehangoltabban kell megközelítenie a gazdasági átalakulást; meg kell dupláznia erőfeszítéseit, hogy mindenki számára lehetővé tegye a kibontakozást; meg kell erősítenie útvonal-keresési képességét, valamint új módszereket kell találnia arra, hogy létfontosságú csomópont legyen, szorosan összekapcsolódva a világ többi részével.[24]

2020-ban a szingapúri gazdaság 5,4%-kal lassult, amire a függetlenség kivívása, azaz 1965 óta nem volt példa a városállamban. Mindezek ellenére a kormány a 2021-es évre már 4-6%-os növekedést vár.[25] A kormányzat 2020-ban a válság kezelése érdekében 100 milliárd szingapúri dollár (70 milliárd amerikai dollár) értékben több ösztönző csomagot is bevezetett, miközben az állami tartalékokhoz is hozzá kellett nyúlni.[26] 2021 elején már úgy tűnt, hogy a vírus terjedését sikerült korlátok közé szorítani, az oltások segítségével pedig a gazdaság megnyitása is meghozhatja a kívánt eredményt, vagyis a lassú talpraállás is hamarosan megindulhat. Ennek ellenére, ahogy Lee Hsien Loong miniszterelnök is figyelmeztetett, idén még korántsem biztos, hogy sikerül a 2019-es gazdasági teljesítményt elérni, ráadásul egyes szektorokban, mint a turizmus, szállítás, repülés várhatóan hosszabb időt fog igénybe venni a konszolidáció.[27]

A jegybank szerepét betöltő Szingapúri Monetáris Hatóság által 2021 áprilisában kiadott 2 éves makroökonómiai jelentés szerint viszont a gazdaság kilátásai sokat javultak. A jelentés szerint az ország GDP növekedése 2021-ben megfogja haladni a hivatalos prognózisokban szereplő 6%-ot. A digitalizációhoz köthető szolgáltatások területén szintén komoly fellendülés várható, ezzel szemben a légiközlekedéshez és a turizmushoz köthető szolgáltatások esetében csak lassú javulásra lehet számítani.[28]

4. A szingapúri politikai rendszer sajátosságai
4.1. A városállam politikai rendszere

A szingapúri gazdasági modell sikere nem értelmezhető a politikai rendszer vizsgálata nélkül, hiszen a városállam esetében politika és gazdaság között szoros összefüggés figyelhető meg. A külkapcsolatokat nézve, egyértelmű, hogy Szingapúr egy ellenséges környezetben (Malájzia és Indonézia között) a létéért küzdött, melynek érdekében a nemzeti identitás megteremtése, erős államhatalom kiépítése nem tűrt halasztást. A politikai hatalmat képviselő Népi Akció Párt és a lakosság között egyfajta társadalmi szerződés jött létre, melynek a lényege, hogy a gazdasági prosperitás és a jobb életminőség érdekében a társadalom elfogadja az egyéni szabadságjogok csorbulását és a szoros kormányzati kontrollt.[29] Ennek következtében egy speciális a demokrácia és az autokrácia jegyeit is magán viselő politikai rendszer jött létre, amelyben az 1959 óta hatalmon lévő kormánypárt szinte egypártrendszerként kormányozza az országot. A politika és a meritokratikus bürokrácia, valamint az üzleti elit összefonódása révén az állam dominanciája látványos, melynek azonban a gazdaságra nézve számos pozitív hatása ismert. A stabil politikai környezet a befektetők számára csökkentette a kockázatot, a hatékony bürokrácia és a törvényesség uralma pedig megkönnyítette az üzletet. A környező országokkal szemben – a szigorú törvényeknek is betudható – rendkívül alacsony bűnözési ráta és korrupció szintén a gazdasági prosperitásnak kedvez.[30]

A harmadik világbéli vezetők számára Szingapúr autoriter rendszere különösen vonzó példa lehet,[31] de nem szabad elfelejteni, hogy a szingapúri politikai elit gyors, hatékony, a világon szinte páratlan cselekvéssorozata teljes mértékben kielégítette a társadalom elvárásait, ami viszont Lee Kuan Yew és kollégáinak kivételes tehetségét is érzékelteti. Szingapúr első miniszterelnöke, a 2015-ben elhunyt Lee Kuan Yew 1959 és 1990 között töltötte be a kormányfői pozíciót, de politikai befolyását a későbbiekben is megtartotta, hiszen 1990 és 2004 között, mint szenior miniszter, 2004 és 2011 között pedig mint miniszter mentor vett részt a kabinet munkájában. Lee a gazdasági fejlődés érdekében elengedhetetlennek tartotta az erős államhatalom kiépítését, a nemzet egységének megteremtését, az etnikai feszültségek megoldását, a külföld felé való nyitást (hivatalos nyelvvé tette az angolt), miközben az állampolgárok számára egyenlő lehetőségeket kínált. A híres politikus teljesítménye példa nélküli a történelemben, öröksége pedig nem csupán a fejlődő országok, de az egész világ számára inspiráló.[32]

4.2. A politikai stabilitás és az utódlás kérdése

A szingapúri vezetés mindig is nagy hangsúlyt fektetett a politikai stabilitás megőrzésére a zökkenőmentes hatalomátadásra, ennek érdekében a leendő vezetőket, kiválasztásukat követően már évekkel korábban felkészítették a feladatra. A legutóbbi időkig sikerült is követni a terveket, de 2021 márciusában Lee Hsien Loong kijelölt utóda Heng Swee Keat miniszterelnök-helyettes úgy döntött, hogy visszalép a Népi Akció Párt negyedik generációs (4G) csapatának vezetőjeként, és egy hosszabb kifutópályával rendelkező fiatalabb ember számára nyitja meg az érvényesülés lehetőségét, a miniszterelnök visszavonulása után. A 60 éves politikus a Covid-19 járvány következményeivel, a korával és a miniszterelnöki megbízatás jelentette megpróbáltatásokkal indokolta döntését, aki a kormányban továbbra is megtartja eddigi pozícióját.[33] Heng visszalépése a tisztségtől, egy olyan ország esetében, mint Szingapúr, ahol a politikai utódlást minimum 5 évvel korábban előkészítik komoly politikai következményekkel járhat. A kialakult helyzet részben a miniszterelnök hibájának is tekinthető, hiszen Heng az ő személyes jelöltje volt. Nagy kérdés, hogy ebben a helyzetben a 4. generációs vezetőknek, vagy a miniszterelnöknek sikerül-e megtalálni az igazi utódot, vagy csupán egy ideiglenes jelölt kinevezése fog megtörténni.[34]

5. Szingapúr külkapcsolatai, geopolitikai egyensúlyozás Kína és az Egyesült Államok között
5.1. Szingapúr külpolitikája

Szingapúr a kezdetektől tisztában volt azzal, hogy kis országként egy ellenséges környezetben csak akkor maradhat életben, ha realista külpolitikát folytat. Ahogy az ország első külügyminisztere Sinnathamby Rajaratnam megállapította, Szingapúrnak a békére és prosperitásra kell törekednie egy olyan régióban, amelyet nagyhatalmi konfliktusok, belső erőszak, gazdasági dezintegráció és kölcsönös féltékenység jellemez. A megoldást pedig az jelentheti, ha a városállam mindenkivel a békés kapcsolatok fenntartására törekszik különösképpen a nagyobb szomszédjaival. A regionális integráció támogatása biztonsági és gazdasági okokból kifolyólag szintén prioritást kapott. Ami pedig a nagyhatalmakhoz fűződő kapcsolatot illeti Rajaratnam egy függetlenségre törekvő külpolitika követését ajánlotta, amelynek a lényege a regionális hatalmi egyensúly fenntartása és egy óvatos egyensúlyozás megvalósítása a vezető hatalmak között, a kölcsönös előnyök alapján.[35]

Ma a 21. század elején azt látjuk, hogy bár az ASEAN országok alapvetően szívesen fogadták a BRI-t, és érdekeltek a Kínával fennálló gazdasági kapcsolataik megerősítésében, annak lehetséges stratégiai következményeitől – pl. politikai függés, adósságcsapda – továbbra is tartanak, miközben az USA részéről is hatványozott intézkedések történtek ezen kihívások felnagyítására. Szingapúr Kínához fűződő kapcsolataiban ez a tendencia szintén megfigyelhető, miközben azt sem szabad elfeledni, hogy számára a gazdasági előnyök sokkal egyértelműbben kimutathatóak, mint a többi térségbeli ország esetén.[36] Nem mellékes, hogy Kína Szingapúr legnagyobb kereskedelmi partnere, miközben a városállam Kína legnagyobb külföldi befektetője. 2019-ben Szingapúr exportjának legnagyobb része Kínába irányult 15,2%-kal és Hong Kong került a második helyre 13%-kal. Az importot tekintve a legnagyobb partner Kína részesedése 2019-ben 16,3%-ra emelkedett.[37]

Az is megfigyelhető, hogy az ASEAN országok Kína feltartóztatása helyett inkább az általuk képviselt regionalizmus népszerűsítésében érdekeltek, gazdasági érdekeik és az aszimmetrikus erőviszonyok miatt pedig a Kínával való katonai konfrontációtól elzárkóznak. Regionális politikáját tekintve a városállam utoljára 2018-ban töltötte be az ASEAN elnökségét, melynek során az integráció előmozdítása mellett biztonsági téren a nem hagyományos fenyegetések, a terrorizmus ellenes összefogás és a bizalomépítő intézkedések kaptak prioritást.[38]

A régi ASEAN tagok, mint pl. Szingapúr és az USA szövetségesei az utóbbi években inkább voltak hajlandóak követni a Donald Trump által meghirdetett amerikai Indo-csendes óceáni stratégiát, miközben persze az ASEAN központi szerepének fenntartása mellett álltak ki, megerősítve a belügyekbe történő nem beavatkozást, a szuverenitás tiszteletben tartását, valamint az ASEAN út jelentőségét.

A különösképpen befolyásos politikai és gazdasági szereplőnek számító Szingapúr elsősorban az ASEAN és az USA közötti gazdasági kapcsolatok megerősítése mellett érvelt. (Megemlítendő, hogy 2019-ben az USA volt a legnagyobb külföldi befektető az ASEAN területén a teljes befektetések 15,2%-ával.[39] Figyelembe véve az USA gazdasági és biztonsági téren tett felajánlásait, a gazdaságok USA irányába való kiszolgáltatottságát és a multilaterális keretek között megnyilvánuló rendszerszintű nyomást, Szingapúr egyértelműen az amerikai koncepció egyik legfőbb támogatójának minősül.[40] Az USA több mint 30 éve folyamatos katonai jelenlétet tart fenn a városállamban (Sembawang-i haditengerészeti bázis), amit 2019-ben újra meghosszabbítottak (2035-ig), miközben a szingapúri haderő közös hadgyakorlatokon is részt vesz az amerikaiakkal.[41] (De a Nyugattól való függést ellensúlyozandó az utóbbi időben a kínai hadsereggel is elmélyült a kooperáció.)

Szingapúr számára az Európai Unióval fenntartott kapcsolatoknak is nagy jelentősége van, amely több évtizedre tekint vissza. Az Unió számára délkelet-ázsiai jelenlétének megerősítése szempontjából fontos a városállam, a partnerség pedig a szállítás, az energia, a tudomány a technológia és az oktatás területén egyaránt meghatározó. A gazdasági kapcsolatokat alapvetően a 2018 októberében megkötött EU-Szingapúr szabadkereskedelmi megállapodás, valamint az EU-Szingapúr befektetés védelmi megállapodás szabályozza. 2017-ben 227 milliárd euróval már az EU volt Szingapúr legnagyobb külföldi befektetője. A klímaváltozás káros hatásai ellen folytatott küzdelemben a két fél szintén kiemelt szövetségesnek számít.[42]

5.2. A nagyhatalmak közötti „egyensúlyozás művészete”

Gazdasági és politikai értelemben a régió fontos közvetítő szerepet játszik Kína és a világ többi része között, ebben a tekintetben különösen Szingapúr érdemei kiemelkedőek Az ASEAN és a tagállamok közül legfőképpen a városállam tekinthető évtizedek óta a nagyhatalmak közötti egyensúlyozás egyik legeredményesebb képviselőjének. A régió számára az USA és Kína közötti háború igazi tragédiát jelentene, ezért a szervezet központi szerepének megőrzése, a két fél közötti közvetítés továbbra is prioritás marad. A konfliktusok békés rendezése az „ASEAN út” filozófiájának segítségével mára a korábbiaknál is fontosabbá vált. A fokozódó amerikai-kínai vetélkedés az ASEAN számára jelentős kihívás, melynek során a hosszú távú érdekeket szem előtt tartva és a geopolitikai folyamatokat elemezve a szervezet számára a multipoláris világban a nagyhatalmakhoz fűződő kapcsolatok kezelése jelentős bölcsességet kíván, szerencsére a történelmi példák megfelelő alapot jelenthetnek ehhez.[43] Szingapúr egykori miniszterelnöke, Lee Kuan Yew szerint mivel az ázsiai országok önmagukban képtelenek ellensúlyt alkotni Kínával szemben, ezért az amerikai biztonsági és gazdasági hatalomra továbbra is szükségük van a geopolitikai egyensúly megőrzése szempontjából. Kína felemelkedése azonban nem megakadályozható, az USA-nak előbb utóbb fel kell készülnie a vezető szerepének megosztására, miközben a délkelet-ázsiai országoknak is el kell fogadniuk Kína domináns gazdasági pozícióját ellenkező esetben azt kockáztatják meg, hogy kiszorulnak arról a piacról, amely egyre inkább befolyást gyakorol a világgazdaság jövőjére.[44]

Amint azt a Szingapúr Nemzeti Egyetem korábbi dékánja, Kishore Mahbubani is hangsúlyozta, országa nem szeretne Kína és Amerika között választani, hiszen ez semmiképpen sem szolgálná az érdekeit.[45] Kína felemelkedése továbbra is aggodalomra ad okot, különösen a szomszédjai körében, hiszen „senki sem érzi magát kényelmesen egy kis szobában egy elefánttal, bármennyire jóindulatú is az”. Éppen ezért a legtöbben örülnének a tartós amerikai jelenlétnek, amely kiegyensúlyozná Kína befolyását. Mindazonáltal hozzáértő és gondos amerikai jelenlétet szeretnének látni, nem pedig azt, amely arra kényszeríti őket, hogy válasszanak a két rendszer között – mintha Amerika „velünk vagy ellenünk” étosza lenne az egyetlen lehetőség. Mahbubani szerint Délkelet-Ázsiában, köszönhetően a hosszú évekig tartó amerikai jelenlétnek továbbra is sokan jóindulattal tekintenek az USA-ra, amelyet a diplomatáik még kihasználhatnak.[46] Szingapúr számára kulcsfontosságú, hogy a 21. században kapurégióként továbbra is meghatározó szerepet töltsön be a régióban és a nagyhatalmak között fontos összekötő kapocs maradjon.

6. Magyarország kapcsolatai Szingapúrral

A délkelet-ázsiai országgal hazánk 1970-ben vette fel a diplomáciai kapcsolatokat. Az első rezidens nagykövet 2001-ben kezdte meg működését. A követség 2008-tól külgazdasági irodával bővült, amely Szingapúrért és Bruneiért felelős. A jelenlegi nagykövet, dr. Szerdahelyi István 2016. szeptemberben foglalta el állomáshelyét. Szingapúrt 1992 óta utazó nagykövet képviseli Magyarországon, a pozíciót jelenleg Ng Shin Ein tölti be.[47]

Magyarország és Szingapúr kapcsolatáról elmondható, hogy a két ország stabil és szívélyes kapcsolatokat épített ki, amelyek különösen a gazdasági és tudományos együttműködés terén érvényesülnek. Összességében négy kulcsfontosságú területet lehet megnevezni, ahol a bilaterális partnerség kölcsönös eredményeket hozhat: mezőgazdaság, élelmiszeripar, védelem, autó- és űripar. 2020 februárjában Magyarország nemzeti pavilonnal képviseltette magát a szingapúri Globális Űrtechnológiai Konferencián, egyúttal egyezményt is sikerült megkötnie a Szingapúri Űrtechnológiai Szövetséggel. A kétoldalú kapcsolatokat a magasszintű politikai, valamint az üzleti és kormányzati küldöttségek gyakori látogatásai is erősítik.[48]

2020 októberében Szijjártó Péter külügyi és külgazdasági miniszter szingapúri látogatása során megerősítette, hogy a magyar mezőgazdasági termékek (sertéshús, libamáj) exportja mellett a műholdprogramok, a mesterséges intelligencia és az informatikai fejlesztések is lehetőséget kínálnak a magyar vállalkozások számára Szingapúrban.[49] 2021 áprilisában Magyarország elérte, hogy ezentúl minden eddiginél kedvezőbb feltételek mellett szállíthasson sertéshúst és hústerméket Szingapúrba, mivel ezután a jelenlegi uniós, valamint magyar jogszabályoknak való megfelelés egyben a szingapúri követelmények teljesítését is jelenti.[50] Annak ellenére, hogy a szingapúri átlagpolgár kevés ismerettel rendelkezik Magyarországról, de a döntéshozó pozícióban lévő emberek a „magyar innovációs képességeket” tisztában vannak, köszönhetően főleg Radda György és Bollobás Béla professzoroknak, utóbbi többek között a jelenlegi miniszterelnök tanára is volt a Cambridge University-n. Megállapítható, hogy Szingapúr és Magyarország között az együttműködés folyamatosan erősödik, erre az űrkutatás és az önvezető járművek területe is kiváló példával szolgál.[51]

Szingapúr 50 év alatt a világ legversenyképesebb országa lett, miközben hosszú távú víziója, a kimagasló oktatási rendszere, globális HUB központi szerepe, az okos technológiák alkalmazása és a fenntarthatóság érdekében tett erőfeszítései révén hazánk és az európai régió számára is meghatározó példakép lehet.[52] Amint azt Orbán Viktor miniszterelnök 2017-es szingapúri látogatásán az országok jövőjét illetően kijelentette „nem az dönt majd, ki a nagy, ki a kicsi, hanem az, hogy ki a lassú és ki a gyors, azaz ki képes a világ legmodernebb tudományos eredményeit a leggyorsabban átültetni a gazdasági életébe. Szingapúr felismerte ezt a törvényt, és rájött, olyat kell létrehoznia, amilyen korábban még nem volt: ez a szingapúri siker lényege”.[53]

A szingapúri fejlődési modellt mára a világ számos országában követendő példának tartják, ami tekintve a városállam egyedi teljesítményét korántsem meglepő. A szingapúri gazdaság hatalmas potenciállal rendelkezik, az ország pedig a különféle ranglisták élvonalában található. Ennek ellenére a 21. század kihívásaival Szingapúrnak is szembe kell néznie, amely hosszú távon jelentős mértékben befolyásolhatja az ország jövőjét. Egyértelmű, hogy a szingapúri vezetés lehetőségként fogja fel a globális változásokat és igyekszik alkalmazkodni az új környezethez, egyúttal megtalálni a megfelelő választ a kihívásokra, ami azt jelzi, hogy Szingapúr hozzáállása példaértékű és tanulságos a számunkra is.

8. Irodalomjegyzék

A Foreign Policy Outlined: S Rajaratnam speaks at Singapore’s admission to The U.N.” 2016. National Archives of Singapore. https://corporate.nas.gov.sg/media/collections-and-research/foreign-policy-outline

Allison, Graham – Blackwill, Robert D. 2013. Lee Kuan Yew: The Grand Master’s Insights on China, United States, and the World. Cambridge, Massachusetts, MIT Press.

ASEANstats 2020. ASEAN Key Figures 2020.https://www.aseanstats.org/wp-content/uploads/2020/11/ASEAN_Key_Figures_2020.pdf

Baharudin, Hariz. 2021. Singapore’s economy able to bounce back this year, but some sectors will take longer to recover: PM Lee. The Straits Times February 12, 2021 https://www.straitstimes.com/singapore/singapores-economy-able-to-bounce-back-this-year-but-some-sectors-will-take-longer-pm-lee

Balogh András 2015. Bevezetés Délkelet-Ázsia történelmébe. Budapest: ELTE-Eötvös. 434.

Barr, Michael. 2021. Lee’s unforced error on Singapore succession. East Asia Forum, 14 April 2021 https://www.eastasiaforum.org/2021/04/14/lees-unforced-error-on-singapore-succession/

Choo, Yun Ting 2020. Parliament: 4 ways S’pore can emerge stronger as an economy in post-Covid-19 world, says DPM Heng. The Straits Times, August 31. https://www.straitstimes.com/politics/parliament-dpm-heng-swee-keat-outlines-four-ways-singapore-can-emerge-stronger-as-an

Choo, Yun Ting 2021. S’pore economy to grow faster than 6% in 2021, but recovery will be more uneven across sectors: MAS. The Straits Times, April 28 2020 https://www.straitstimes.com/business/economy/singapore-economy-to-grow-faster-than-6-in-2021-but-recovery-will-be-more-uneven

„Crown Corony” U.S. Library of Congress. http://countrystudies.us/singapore/6.htm

Gyavali, Manish 2015. Lee Kuan Yew’s Enduring Legacy. The Diplomat, April 02, 2015 https://thediplomat.com/2015/04/lee-kuan-yews-enduring-legacy/

Huff, W. G. 1995. What is Singapore model of economic development? In: Cambridge Journal of Economics, 1995 december, Vol. 19. No. 6. 746. https://www.jstor.org/stable/23600207?seq=1#page_scan_tab_contents

Idrus, Pizalo Gonzali. 2021. Singapore’s economy shrinks 5.4% in 2020. aa.com.tr 2020 Feburary 15 https://www.aa.com.tr/en/economy/singapore-s-economy-shrinks-54-in-2020/2145388

International Monetary Fund, Report for Selected Countries and Subjects. http://www.imf.org/external/pubs/

Joób Sándor. 2021. Az ország, ahol egy év alatt harmincan haltak meg a járvány miatt, és QR-kóddal is harcoltak ellene. Telex, 2021. április 27. https://telex.hu/koronavirus/2021/04/07/szingapur-koronavirus-qr-kod-korlatozas-fertozottek-maszk-karanten-mobiltelefon-internet-tajekoztatas

Kivételesen kedvező feltételekkel folytatódhat a szingapúri húsexport” 2021. Agro Napló 2021 Április 04. https://www.agronaplo.hu/hirek/kivetelesen-kedvezo-feltetelekkel-folytatodhat-a-szingapuri-husexport

Klemensits Péter 2008. Szingapúr bukása: Nagy-Britannia és a malájföldi had-műveletek 1941-42. Hadtudományi Szemle, 1. évf. 2. sz. 76-89.

Lee, Yen Nee. 2020. Singapore plans $23.2 billion fourth stimulus package to support coronavirus-hit economy. CNBC May 26, 2020 https://www.cnbc.com/2020/05/26/singapore-plans-fourth-stimulus-package-for-coronavirus-hit-economy.html

Lim, Linda 2008. Singapore’s Economic Growth Model – Too Much or Too Little?  Prepared for the Singapore Economic Policy Conference, October 24, 2008, 1. http://www.fas.nus.edu.sg/ecs/scape/doc/24Oct08/Linda%20Lim.pdf

Liu, Zhi 2015. Dongmeng guojia shijiao xia di Meiguo „yin tai zhanlüe” [Az amerikai indo-csendes-óceáni stratégia az ASEAN országok perspektívájából]. Liu zhi andongcheng, Liúzhì’ān dōng chéng, 132.

Mahbubani, Kishore 2020. Has China Won? The Chinese Challenge to American Primacy.

New York, Public Affairs, 55.

Mahbubani, Kishore Sng, Jeffery 2017. The ASEAN Miracle: A Catalyst for Peace. Singapore, NUS Press.

Mahbubani, Kishore 2020. The world after covid-19: Kishore Mahbubani on the dawn of the Asian century. The Economist, April 20 2020 https://www.economist.com/by-invitation/2020/04/20/kishore-mahbubani-on-the-dawn-of-the-asian-century

Matolcsy György – Csizmadia Norbert 2021. Magyar jövőkép. Növekedés.hu, 2021 május 03. https://novekedes.hu/mag/magyar-jovokep

MTI 2020. Komoly hasznot húzhatnak magyar cégek a jó szingapúri politikai kapcsolatokból. Origo 2020 október 14. https://www.origo.hu/gazdasag/20201014-szijjarto-peter-szerint-komoly-haszon-a-jo-szingapuri-politikai-kapcsolat.html

Nagyköveti teaszalon Eurázsiában – 2. Szingapúr összefoglaló és videó. 2021. Eurasia Center, 2021 Április 12. https://eurasiacenter.hu/2021/04/12/nagykoveti-teaszalon-eurazsiaban-2-szingapur-osszefoglalo-es-video/

OEC. Singapore. https://oec.world/en/profile/country/sgp

Parameswaran, Prashanth 2018. Singapore’s ASEAN Chairmanship: What’s on the Security Agenda? The Diplomat, April 17, 2018 https://thediplomat.com/2018/04/singapores-asean-chairmanship-whats-on-the-security-agenda/

Popper Anna. 2020. 50 éves a diplomáciai kapcsolat Magyarország és Szingapúr között. Diplomata magazin 20. http://www.diplomatamagazin.hu/ftp/5fmfbhz_2021_03-04_20.pdf 

Railway technology. 2020. Kuala Lumpur-Singapore High Speed Rail. https://www.railway-technology.com/projects/kuala-lumpur-singapore-high-speed-rail/

Rastin, Taymaz 2003. Model for Development: A Case Study of Singapore’s Economic Growth. Critique: A worldwide student journal of politics, 3. http://citeseerx.ist.psu.edu/viewdoc/download?doi=10.1.1.505.5716&rep=rep1&type=pdf

Sim, Dewey. 2019. Singapore renews military bases pact with US amid deepening defence ties with China. South China Morning Post, 24 Sept 2019 https://www.scmp.com/week-asia/politics/article/3030111/china-will-be-wary-us-singapore-deal-military-bases

„Singapore and the EU”. European Union Delegation to Singapore. https://eeas.europa.eu/delegations/singapore/2370/singapore-and-eu_en

2021 Singapore Military Strength” https://www.globalfirepower.com/country-military-strength-detail.php?country_id=singapore

„SINGAPORE – THIRD LARGEST FINANCIAL HUB IN THE WORLD” 2017. Team Concurs. July 31, 2017 http://teamconcurs.com.sg/2017/07/31/singapore-third-largest-financial-hub-in-the-world/

Siriwardana, Mahinda – Iddamalgoda, Anoma 2003. Effects of the Asian Economic Crisis on Singapore and Its Policy Responses: A General Equilibrium Analysis. UNEAC Asia Papers No. 6, 14.

Szász Péter 2017. Orbán: nem baj, ha Magyarország kicsi. Napi.hu 2017. szeptember 27. https://www.napi.hu/nemzetkozi_gazdasag/orban_nem_baj_ha_magyarorszag_kicsi.648107.html

Szingapúr” Magyarország nagykövetsége Szingapúr https://szingapur.mfa.gov.hu/page/szingapur

Tan, Sumiko. 2021. DPM Heng Swee Keat steps aside as leader of 4G team, setting back Singapore’s succession plan for next PM. The Straits Times, 08 April, 2021 https://www.straitstimes.com/singapore/politics/dpm-heng-swee-keat-steps-aside-as-leader-of-4g-team-setting-back-singapores

„The Singaporean Development Model” 2014. The Sen Foundation, 2014, 2. http://www.sen-foundation.org/wp-content/uploads/Publications/Other/Maertens-Victor-The-Singaporean-Development-Model-2014.08.26.pdf

The World Bank. GDP per capita, PPP (current international $) Singapore https://data.worldbank.org/indicator/NY.GDP.PCAP.PP.CD?most_recent_value_desc=true

Völgyi Katalin 2015. A sikeres államkapitalizmus példája – Szingapúr. Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Világgazdasági Intézet Műhelytanulmányok 110. 2015. 2

Wei, T. D. 2019. Singapore, China ink deals on trade, BRI. The Straits Times. 2019 April 30 https://www.straitstimes.com/asia/east-asia/singapore-china-ink-deals-on-trade-bri

Winn, Patrick 2012. Singapore: World’s Richest Country by 2050? CNBC, Asia-Pacific News, 16 August 2012 http://www.cnbc.com/id/48686889  

Zoltai Alexandra – Klemensits Péter. 2020. What do China and the BRI Mean to ASEAN Economies? Foreign Policy Review, 13. sz. 22-23.


[1] The World Bank. GDP per capita, PPP (current international $) Singapore https://data.worldbank.org/indicator/NY.GDP.PCAP.PP.CD?most_recent_value_desc=true

[2] Winn, Patrick 2012. Singapore: World’s Richest Country by 2050? CNBC, Asia-Pacific News, 16 August 2012 http://www.cnbc.com/id/48686889  

[3] Uo.

[4] „SINGAPORE – THIRD LARGEST FINANCIAL HUB IN THE WORLD” 2017. Team Concurs. July 31, 2017 http://teamconcurs.com.sg/2017/07/31/singapore-third-largest-financial-hub-in-the-world/

International Monetary Fund, Report for Selected Countries and Subjects. http://www.imf.org/external/pubs/

[5] Eredetileg Penang, Szingapúr, Malakka és Dinding alkotta az 1826-ban létrejött Szorosbéli településeket, amelyekhez később a Karácsony- és a Kókusz-szigetek is csatlakoztak, egy rövid időre Labuan-nal egyetemben.

[6] „Crown Corony” U.S. Library of Congress. http://countrystudies.us/singapore/6.htm

[7] Részletesebben lásd: Klemensits Péter 2008. Szingapúr bukása: Nagy-Britannia és a malájföldi had-műveletek 1941-42. Hadtudományi Szemle, 1. évf. 2. sz. 76-89.

[8] A maláj politikai elit elsősorban a szingapúri kínaiak politikai térnyerésétől tartott szövetségi szinten, miközben a fejletlenebb maláj régiókkal való együttműködés Szingapúrt hozta előnytelen gazdasági helyzetbe.

[9] Balogh András 2015. Bevezetés Délkelet-Ázsia történelmébe. Budapest: ELTE-Eötvös. 434.

[10]2021 Singapore Military Strengthhttps://www.globalfirepower.com/country-military-strength-detail.php?country_id=singapore

[11] Siriwardana, Mahinda – Iddamalgoda, Anoma 2003. Effects of the Asian Economic Crisis on Singapore and Its Policy Responses: A General Equilibrium Analysis. UNEAC Asia Papers No. 6, 14.

[12] A 2016-os alkotmánymódosítás értelmében az elnököt egy adott etnikai közösség válaszhatja meg, abban az esetben, ha az előző 5 ciklusban az államfő nem a köreikből került ki.

[13]The Singaporean Development Model” 2014. The Sen Foundation, 2014, 2. http://www.sen-foundation.org/wp-content/uploads/Publications/Other/Maertens-Victor-The-Singaporean-Development-Model-2014.08.26.pdf

[14] Völgyi Katalin 2015. A sikeres államkapitalizmus példája – Szingapúr. Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Világgazdasági Intézet Műhelytanulmányok 110. 2015. 2.

[15] Huff, W. G. 1995. What is Singapore model of economic development? In: Cambridge Journal of Economics, 1995 december, Vol. 19. No. 6. 746. https://www.jstor.org/stable/23600207?seq=1#page_scan_tab_contents

[16] „The Singaporean Development Model” 2014. 4-6.

[17] Lim, Linda 2008. Singapore’s Economic Growth Model – Too Much or Too Little?  Prepared for the Singapore Economic Policy Conference, October 24, 2008, 1. http://www.fas.nus.edu.sg/ecs/scape/doc/24Oct08/Linda%20Lim.pdf

[18] Huff, 735-759.

[19] Rastin, Taymaz 2003. Model for Development: A Case Study of Singapore’s Economic Growth. Critique: A worldwide student journal of politics, 3. http://citeseerx.ist.psu.edu/viewdoc/download?doi=10.1.1.505.5716&rep=rep1&type=pdf

[20] „The Singaporean Development Model” 2014. 6.

[21] Wei, T. D. 2019. Singapore, China ink deals on trade, BRI. The Straits Times. 2019 April 30 https://www.straitstimes.com/asia/east-asia/singapore-china-ink-deals-on-trade-bri

[22] Railway technology. 2020. Kuala Lumpur-Singapore High Speed Rail. https://www.railway-technology.com/projects/kuala-lumpur-singapore-high-speed-rail/

[23] Joób Sándor. 2021. Az ország, ahol egy év alatt harmincan haltak meg a járvány miatt, és QR-kóddal is harcoltak ellene. Telex, 2021. április 27. https://telex.hu/koronavirus/2021/04/07/szingapur-koronavirus-qr-kod-korlatozas-fertozottek-maszk-karanten-mobiltelefon-internet-tajekoztatas

[24] Choo, Yun Ting 2020. Parliament: 4 ways S’pore can emerge stronger as an economy in post-Covid-19 world, says DPM Heng. The Straits Times, August 31. https://www.straitstimes.com/politics/parliament-dpm-heng-swee-keat-outlines-four-ways-singapore-can-emerge-stronger-as-an

[25] Idrus, Pizalo Gonzali. 2021. Singapore’s economy shrinks 5.4% in 2020. aa.com.tr 2020 Feburary 15 https://www.aa.com.tr/en/economy/singapore-s-economy-shrinks-54-in-2020/2145388

[26] Lee, Yen Nee. 2020. Singapore plans $23.2 billion fourth stimulus package to support coronavirus-hit economy. CNBC May 26, 2020 https://www.cnbc.com/2020/05/26/singapore-plans-fourth-stimulus-package-for-coronavirus-hit-economy.html

[27] Baharudin, Hariz. 2021. Singapore’s economy able to bounce back this year, but some sectors will take longer to recover: PM Lee. The Straits Times February 12, 2021 https://www.straitstimes.com/singapore/singapores-economy-able-to-bounce-back-this-year-but-some-sectors-will-take-longer-pm-lee

[28] Choo, Yun Ting 2021. S’pore economy to grow faster than 6% in 2021, but recovery will be more uneven across sectors: MAS. The Straits Times, April 28 2020 https://www.straitstimes.com/business/economy/singapore-economy-to-grow-faster-than-6-in-2021-but-recovery-will-be-more-uneven

[29] Rastin: 4.

[30] Lim: 13-16.

[31] A szubszaharai Afrikában, ahol a fejlesztő állam koncepciója ma is rendkívül népszerű, a politikai elit alapvetően a kelet- délkelet-ázsiai országok példájának követésében látja a fejlődésének zálogát. Egyes vezetők nyíltan elkötelezték magukat a szingapúri modell követése mellett, míg mások csupán annak egyes elemeit próbálják másolni.

[32] Gyavali, Manish 2015. Lee Kuan Yew’s Enduring Legacy. The Diplomat, April 02, 2015 https://thediplomat.com/2015/04/lee-kuan-yews-enduring-legacy/

[33] Tan, Sumiko. 2021. DPM Heng Swee Keat steps aside as leader of 4G team, setting back Singapore’s succession plan for next PM. The Straits Times, 08 April, 2021 https://www.straitstimes.com/singapore/politics/dpm-heng-swee-keat-steps-aside-as-leader-of-4g-team-setting-back-singapores

[34] Barr, Michael. 2021. Lee’s unforced error on Singapore succession. East Asia Forum, 14 April 2021 https://www.eastasiaforum.org/2021/04/14/lees-unforced-error-on-singapore-succession/

[35] „A Foreign Policy Outlined: S Rajaratnam speaks at Singapore’s admission to The U.N.” 2016. National Archives of Singapore. https://corporate.nas.gov.sg/media/collections-and-research/foreign-policy-outline

[36] Zoltai Alexandra – Klemensits Péter. 2020. What do China and the BRI Mean to ASEAN Economies? Foreign Policy Review, 13. sz. 22-23.

[37] OEC. Singapore. https://oec.world/en/profile/country/sgp

[38] Parameswaran, Prashanth 2018. Singapore’s ASEAN Chairmanship: What’s on the Security Agenda? The Diplomat, April 17, 2018 https://thediplomat.com/2018/04/singapores-asean-chairmanship-whats-on-the-security-agenda/

[39] ASEANstats 2020. ASEAN Key Figures 2020.https://www.aseanstats.org/wp-content/uploads/2020/11/ASEAN_Key_Figures_2020.pdf

[40] Liu, Zhi 2015. Dongmeng guojia shijiao xia di Meiguo „yin tai zhanlüe” [Az amerikai indo-csendes-óceáni stratégia az ASEAN országok perspektívájából]. Liu zhi andongcheng, Liúzhì’ān dōng chéng, 132.

[41] Sim, Dewey. 2019. Singapore renews military bases pact with US amid deepening defence ties with China. South China Morning Post, 24 Sept 2019 https://www.scmp.com/week-asia/politics/article/3030111/china-will-be-wary-us-singapore-deal-military-bases

[42] „Singapore and the EU”. European Union Delegation to Singapore. https://eeas.europa.eu/delegations/singapore/2370/singapore-and-eu_en

[43] Mahbubani, Kishore Sng, Jeffery 2017. The ASEAN Miracle: A Catalyst for Peace. Singapore, NUS Press, 197-206.

[44] Részletesebben lásd: Allison, Graham – Blackwill, Robert D. 2013. Lee Kuan Yew: The Grand Master’s Insights on China, United States, and the World. Cambridge, Massachusetts, MIT Press.

[45] Mahbubani, Kishore 2020. Has China Won? The Chinese Challenge to American Primacy. New York, Public Affairs, 55.

[46] Mahbubani, Kishore 2020. The world after covid-19: Kishore Mahbubani on the dawn of the Asian century. The Economist, April 20 2020 https://www.economist.com/by-invitation/2020/04/20/kishore-mahbubani-on-the-dawn-of-the-asian-century

[47]Szingapúr” Magyarország nagykövetsége Szingapúr https://szingapur.mfa.gov.hu/page/szingapur

[48] Popper Anna. 2020. 50 éves a diplomáciai kapcsolat Magyarország és Szingapúr között. Diplomata magazin 20. http://www.diplomatamagazin.hu/ftp/5fmfbhz_2021_03-04_20.pdf 

[49] MTI 2020. Komoly hasznot húzhatnak magyar cégek a jó szingapúri politikai kapcsolatokból. Origo 2020 október 14. https://www.origo.hu/gazdasag/20201014-szijjarto-peter-szerint-komoly-haszon-a-jo-szingapuri-politikai-kapcsolat.html

[50]Kivételesen kedvező feltételekkel folytatódhat a szingapúri húsexport” 2021. Agro Napló 2021 Április 04. https://www.agronaplo.hu/hirek/kivetelesen-kedvezo-feltetelekkel-folytatodhat-a-szingapuri-husexport

[51] Nagyköveti teaszalon Eurázsiában – 2. Szingapúr összefoglaló és videó. 2021. Eurasia Center, 2021 Április 12. https://eurasiacenter.hu/2021/04/12/nagykoveti-teaszalon-eurazsiaban-2-szingapur-osszefoglalo-es-video/

[52] Matolcsy György – Csizmadia Norbert 2021. Magyar jövőkép. Növekedés.hu, 2021 május 03. https://novekedes.hu/mag/magyar-jovokep

[53] Szász Péter 2017. Orbán: nem baj, ha Magyarország kicsi. Napi.hu 2017. szeptember 27. https://www.napi.hu/nemzetkozi_gazdasag/orban_nem_baj_ha_magyarorszag_kicsi.648107.html

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt szereti: