Nagyköveti teaszalon Eurázsiában – 3. Mongólia összefoglaló és videó

A Budapesti Corvinus Egyetem Eurázsia Központja által elindított „Nagyköveti teaszalon Eurázsiában” című előadássorozat harmadik alkalommal kerül megrendezésre. Horváth Levente, az Eurázsia Központ igazgatója Dr. Obrusánszky Borbála orientalistával, Magyarország Ulánbátorba akkreditált rendkívüli és meghatalmazott nagykövetével beszélget.

Dr. Obrusánszky Borbála érdekes utazásra viszi a hallgatóságot egy olyan országba, ahol a lakosság egyharmada a mai napig a nomád legeltető hagyományokat követi, egyarmada vidéki településeken él, és még kötődik a legeltető állattartáshoz, de alapvetően letelepedett életmódot folytat. A fővárosban élők pedig a 21. századi modern városi életvitelt követik. Ulánbátorba látogatva a városközpontban üvegpaloták és szocreál épületek kavalkádját találjuk, a külvárosban pedig jurtanegyedeket, melyeknek lakói ma már igyekeznek fa- vagy kőházakat építeni maguk számára jurta helyett, vagy a jurta mellett. Nagykövetasszony kitért arra is, hogy ugyan van egy viszonylag széles fővárosi jómódú réteg, és a mongolok mindent meg is tesznek az ázsiai fejlett államokhoz való felzárkózásért, a munkanélküliség magas aránya állandó probléma, melyet a koronavírus-járvány továbbmélyített. Szintén a járvánnyal összefüggésben említésre került, hogy bizonytalanság övezi egyelőre a június eleji elnökválasztást, mivel május 9-ig még biztosan kijárási tilalom van érvényben a fővárosban, emellett pedig az Alkotmánybíróság nem engedélyezi a jelenlegi elnök újraindulását, ez pedig komoly belpolitikai feszültségeket szült Mongóliában az elmúlt hetekben.

Mongólia gazdaságilag bányászatfüggő ország, exportbevételének körülbelül 70 százaléka a bányászati szektorból érkezik, ugyanakkor a bányászat megítélése megosztott. A vidéki mongolok még a hagyományos mongol értékeket vallják, és elítélik a bányászatot, míg a városi – elsősorban fiatal – lakosság körében ez a fajta hagyományos értékrend már kiveszőben van. A mongol kormány az elmúlt években erőfeszítéseket tett a bányászati ágazat szabályozására, illetve igyekszik a mongol exportot diverzifikálni, és más ágazatokat – például a mezőgazdaságot – támogatni.

Dr. Obrusánszky Borbála nagykövetasszony úgy látja, hogy a különféle nemzetközi szervezetek és gazdasági elemzők által jósolt mongol gazdasági felfutásban a mongolok is bíznak, reményeiket elsősorban a következő években elkészülő nagy nemzetközi projektekhez fűzik. Darkhan városban például spanyol beruházásból bőrfeldolgozó üzem épül, a Góbiban pedig a szénexportot serkentő vasúthálózat munkálatai, valamint egy indiai befektetés keretén belül egy olajfinomító megépítése zajlik.

Két nagyhatalom közé beszorulva, Mongólia mindkét szomszédjával igyekszik baráti és szoros kapcsolatokat fenntartani. 2019-ig inkább a mongol-kínai kapcsolatokra került nagyobb hangsúly, azonban a Putyin elnök 2019. szeptemberi ulánbátori látogatásakor megkötött bilaterális megállapodások következtében Mongólia szomszédpolitikája kiegyensúlyozottabbá vált. Mongólia a külföldi befektetések ösztönzésében tudatosan épít geopolitikai adottságaira, vagyis arra, hogy a Mongóliában készült termékeknek és szolgáltatásoknak a két nagy szomszéd ígéretes felvevőpiacot kínál. Kína és Oroszország mellett a mongol vezetés törekszik a „harmadik szomszédokkal” – Egyesült Államok, Japán, Dél-Korea, ASEAN-tagállamok, EU-tagállamok, Törökország, India – is minél élénkebb kapcsolatot ápolni.

Az Eurázsia-gondolattal kapcsolatban Nagykövetasszony humorosan megjegyzi, hogy a történelemben visszamenve mondhatjuk azt, hogy a mongolok hozták létre az Eurázsia-koncepciót, amikor leigázták és egyesítették Eurázsia jelentős részét. Mai reálpolitikai alapon a történelmi kereskedelmi útvonalak felújításán keresztül a Mongóliába irányuló turizmusban, illetve a mongol termékek régión kívüli kereskedelmében látják maguk számára a legnagyobb lehetőséget.

Nagykövetasszony mesél a mongol-magyar kapcsolatok különböző korszakairól. A 70-es években több magyar ipari projekt is elkészült Mongóliában, és volt, hogy egyszerre kétezer magyar ember dolgozott Mongóliában, valamint körülbelül négyszáz mongol hallgató tanult Magyarországon, akik Mongóliába visszatérve az üzleti és közéletben jelentős pozíciókat töltöttek be. A Magyarországon végzett mongolok a mai napig tartják egymással a kapcsolatot, és a magyar nagykövetség is szeretne építeni rájuk a jövőben a magyar-mongol üzleti élet serkentésében, bár ezt a törekvést jelenleg a járványhelyzet még korlátozza. A nagykövetség célja, hogy amint a járványhelyzet lehetővé teszi, az oktatási és gazdasági kapcsolatokat felélénkítse a két ország között.

Dr. Obrusánszky Borbála nagykövetasszony azt a két végletet figyelte meg, hogy a mongolok vagy semmit nem tudnak Magyarországról, vagy pedig meglepően mély ismereteik vannak, mivel ők vagy egy rokonuk, barátjuk élt, dolgozott korábban Magyarországon. Azok a mongolok, akik jobban ismerik Magyarországot, valamiféle rokonságot éreznek velünk kapcsolatban. Nagykövetasszonynak jelenleg saját kutatásra a diplomáciai teendők mellett nincsen ideje, de a mongol, illetve a magyar régészeti intézetek publikációit szívesen tanulmányozza, és megdöbbentőnek találja a hasonlóságot az ázsiai és az európai hun leletek között, hipotézisét pedig a pár éve folyó archeogenetikai vizsgálatok is alátámasztják.

A Mongóliába irányuló magyar turizmust a nagykövetség diszkontárú repülőjáratok indításával tervezi serkenteni. Nagykövetasszony a beszélgetés során több helyszínt is ajánlott a Mongóliába érkező turisták számára érdeklődés szerinti bontásban. A buddhizmus iránt érdeklődőknek a Góbi-sivatagban lévő Shambala meditációs központot, a szinte érintetlen természetet látni vágyóknak a Tavan Bogd Nemzeti Parkot ajánlaná Dr. Obrusánszky Borbála.

Végezetül pedig Nagykövetasszony arra a kérdésre válaszolt, hogy az eurázsiai világrend kialakulása lehetőséget vagy veszélyt jelentene-e Magyarország számára. Itt megjegyezte humorosan, hogy mi magyarok anno a mongol hódítókat is megállítottuk, tehát nekünk nincs okunk félni egy jobban integrált Eurázsiától, éppen ellenkezőleg, az ázsiai népek együttműködésre való képességei, illetve a bennük velünk kapcsolatban élő rokonságképzet nagy lehetőségeket tartogat Magyarország számára mind Ázsiában, mind a saját régiónkban.

A beszélgetésről készült teljes videó itt tekinthető meg:

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt szereti: