Shenzhen Kína Szilícium-völgye

Szerző: Zoltai Alexandra

A kínai Szilícium-völgyként is emlegetett Shenzhen gazdasági sikerei már be is érték, sőt meg is haladták az egykori példaként szolgáló Hongkongét és ma a világ egyik legsikeresebb innovációs központja.

Kezdetek

Mao Ce-tung halála után Kínának komoly változásra volt szüksége ahhoz, hogy elinduljon a fejlődés útján, amihez a gazdasági növekedés alapfeltételnek bizonyult. A kínai vezetésnek ezért komoly reformtervet kellett kidolgoznia, amelynek a Különleges Gazdasági Övezetek (SEZ – Special Economic Zone) létrehozása is része volt. Shenzhen az első területek között szerepelt, amelyek ilyen speciális területté válhattak. A 40 éves távlatból látható, hogy milyen hatalmas sikertörténet zajlott le a városban, és hogy hogyan vált az egyik legsikeresebb SEZ-zé. A reformok kezdetekor az 1970-es években még egyik későbbi SEZ város (Shenzhen, Zhuhai, Shantou, Xiamen) sem volt megapolisznak nevezhető, de még városnak sem – mind Kína déli partján helyezkednek el, Hongkonghoz és Makaóhoz közel. Teng Hsziao-ping a kínai reform és nyitás atyja, Kína modernizációjának elindítója 1977-ben Guangdong tartományba látogatott, ahol többek között Shenzhen is található. Két évvel a látogatás után, 1979 júliusában pedig az akkor még halászfalu is kiválasztásra került, hogy a reform és nyitás helyszíne lehessen, és a kiválasztottak megkezdhették elszakadásukat a tervgazdálkodás rendszerétől. 1980 májusa óta, amikor a SEZ-ek megkezdték tényleges működésüket, és ezekre a területekre folyamatosan érkeztek emberek Kína minden szegletéből. Teng Hsziao-ping későbbi 1992-es déli körútja alkalmából a városba is ellátogatott, ahol többek között Shenzhen gyors fejlődése is legitimizálta számára a reformok sikerességét, és bizonyosságot nyert, hogy a reformoknak folytatódniuk kell. Shenzhen mára már egy metropolisszá fejlődte ki magát, lakossága majdnem eléri a 13,6 millió főt, GDP-je pedig Kínában a harmadik legnagyobb Sanghaj és Peking után.

A kínai Szilícium-völgy kialakulása

2012-ben Xi Jinping a KKP főtitkára Guangdong tartományba érkezett egy ellenőrző körútra. Ennek eredményeként született az a megállapítás, hogy a kínai reformok nehéz helyzetbe kerültek, és a KKP-nak bátorságot kell gyűjtenie és el kell mélyítenie most már ezeket a reformokat a fontosabb területeken. Ugyanis miután egész Kína elkezdett fejlődni, a Különleges Gazdasági Területek gyakorlatilag elveszítették jelentőségüket. Ahhoz, hogy Shenzhen megőrizze versenyképességét és előnyét, új növekedési stratégiát kellett kidolgoznia, és ahogy a kínai elnök fogalmazott, el kell mélyítenie a reformokat. A shenzheni vezetés így alkotta meg a kínai Szilícium-völgy fogalmát, a technológiai, kutatói, fejlesztői és innovációs központot. Azok, akik hittek ebben az elképzelésben, nem csalódtak, hiszen a város újra magára talált, és jelenleg is a kínai gazdasági növekedés helyszíne. Ma már Kína innovációs és technológiai központjává tudott válni. A város GDP-je pedig Kínán belül a harmadik legnagyobb Shanghai és Peking után. 2018-ban Shenzhen gazdaságnak nagysága először haladta meg Hongkongét. 2019-ben a bruttó hazai terméke 2,692 billió yuan (389,5 milliárd USD) volt, szemben a hongkongi 2,865 billió HKD-val (367,4 milliárd USD). Olyan nagy tech-cégeknek ad otthont, mint a Tencent, a Huawei vagy a ZTE. Olyan ösztönzőket használnak többek között, mint az adókedvezmény, a lakhatás és a kötvények, amik segítik a globális tech-cégek és a szakemberek bevonzását. Már nagyon korán, 1983-ban rájött a shenzheni vezetés, hogy a város fejlődésének érdekében nagy hangsúlyt kell fektetni az oktatásra, így megalapították a shenzheni egyetemet a város akkori bevételének felét rászánva, többek között itt végzett a Tencent alapítója Ma Huateng is. Ennek folytatása képpen pedig 2013 óta Shenzhen több mint 4 százalékot fordít kutatás és fejlesztésre. Összehasonlításképpen 2019-ben ez az arány Kínában 2,23%, USA-ban 3,1%, Hongkongban pedig 0,75% volt. A célzott gazdasági intézkedéseknek köszönhetően 2020-ban 3,1%-os növekedést tudott elérni a város, még Kína 2,3%-os teljes növekedéséhez képest is többet. A 2021-es és a 2022-es évre is 7%-os növekedést irányzott elő, amennyiben sikerül elérnie ezeket a célokat, úgy 2023-ra Shenzhen gazdasága 25%-kal nagyobb lesz, mint Hongkongé. Shenzhen egyre inkább lenyűgözi nem csak Kínán belül, de Kínán kívül is a start up cégeket is. A viszonylag olcsó alkatrészeknek, olcsó munkaerőnek, olcsó szállításnak, olcsó gyártásnak és a munka kiszervezhetőségének köszönhetően a fejlesztők gyakran ebben a városban látják azt a helyszínt, ahol álmaik megvalósításra kerülhetnek: prototípusok építése, a kezdeti lépések megtétele, és ha sikeresek, akkor betörhetnek a piacra. Sokak szerint lassan felveszi a versenyt a kaliforniai szilícium-völggyel, azonban ennek egy nagy feltétele van, hogy a Kínában jelenlevő szigorú cenzúrán lazítsanak, hiszen így a tech cégek korlátozott adatbázisokhoz férhetnek hozzá az országban. 2020 augusztásban bejelentette a shenzheni vezetés, hogy teljesen átállt az 5G hálózatra, így elsőként lett 5G-t használó város. A város manapság már a dél-kínai pénzügyi központnak is tekinthető, mint a Shenzheni Tőzsdepiac otthona.

Gyöngy-folyó delta

Kína egy új gazdasági átalakításba kezdett, ahol a munkaerőintenzív és iparon alapuló gazdaságból egy szolgáltatás- és innováció-orientált gazdaság felé kezd haladni az egyre növekvő középosztállyal. Itt jön a képbe a Gyöngy-folyó delta koncepciója, ami a tervezet szerint segíteni fog véghez vinni az egész ország területén ezt az új növekedési modellt. Guangzhou, Hongkong, Shenzhen és Makaó, valamint további 7 szárazföldi város (Zhuhai, Huizhou, Dongguan, Foshan, Jiangmen, Zhaoqing és Zhongshan) fizikai, gazdasági, szociális, kulturális együttműködése és politikai integrációja lesz a fő feladat az elkövetkezendő években. Ez jelenleg egy 70 millió lakosú és 1,65 trillió dollár-os GDP-vel rendelkező régió és Kína azt reméli, hogy 2030-ra a 4,62 trillió dollárra, megelőzve ezzel a tokiói, new yorki és san franciscoi városi régiókat. Az ambiciózus kezdeményezés központi eleme, hogy elmélyítse a régió városai közötti kooperációt, egy világszínvonalú városklasztert létrehozva, amely 2030-ra vezető szerepet töltene be a legfejlettebb feldolgozóiparban, az innovációban, a szállításban és logisztikában, valamint a kereskedelem és pénzügy területén. A városklaszter kialakulását segíti a városok között létrejött jelentős specializáció, így az együttműködésük elvi szinten gazdasági növekedést támogató előnnyel jár.

A pekingi vezetés célja ezzel nem az, hogy Shenzhen átvegye Hongkong szerepét, hanem egy olyan integráció létrehozása, amelyben a két város felhasználva saját erősségeit segítené egymást és a régió húzóerőivé válni. Hongkong azonban egykori múltja révén nem érti helyét a kezdeményezésben, azonban a gazdasági adatok láttán és kereskedelmi pozíciójának meggyengülése okán joggal van benne egyfajta félelem, hogy Shenzhen kezd felülemelkedni rajta, és átvenni a helyét. Több területen is mutatkoznak jelek együttműködésre, azonban, ha nem tudja felvenni Shenzhen tempóját, és nem következik be a hongkongi társadalmon belül egy szemléletváltás, akkor nem csak a második, hanem esetleg a harmadik helyre fog szorulni a régióban, és gyengül pozíciója a pekingi vezetéssel szemben.

Felhasznált irodalom

Hu Huifeng: Will 2018 be the year Shenzhen and Guangzhou finally overtake Hong Kong? In: Sout China Morning Post, 2018. január 12. http://www.scmp.com/news/china/economy/article/2127862/will-2018-be-year-shenzhen-and-guangzhou-finally-overtake-hong

’Understanding Development Zones in China.’ In: China Briefing, 2011. október 5. http://www.china-briefing.com/news/2011/10/05/understanding-development-zones-in-china.html

Wong, Helen: How China’s vision of a metropolis rivalling the New York, San Francisco and Tokyo bay areas will become a reality. In: South China Morning Post, 2017. december 10. http://www.scmp.com/comment/insight-opinion/article/2123456/how-chinas-vision-metropolis-rivalling-new-york-san

Zhang Yue: Shenzhen to remove boundary around economic zone. In: China Daily, 2018. január 16. http://www.chinadaily.com.cn/regional/2018-01/16/content_35512460.htm

Közzétéve: Zoltai Alexandra

Zoltai Alexandra egyetemi alapszakos tanulmányait az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán végezte mongol nyelv és kultúra szakán, kínai nyelv és kultúra minorral. Mesterszakos kitüntetéses diplomáját 2017-ben szerezte a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Budapest Corvinus Egyetem által közösen indított Kelet-Ázsia tanulmányok mesterszakán. Jelenleg a Pécsi Tudományegyetem geopolitikai PhD programjának harmadéves hallgatója. Fő kutatási témája Kína biztonság- és geopolitikai helyzete, ezen belül is Kína 21. századi tengeri ambíciói, vagyis stratégiai célok az Új Selyemút tengeri szakaszain geopolitikai és biztonságpolitikai szempontból.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt szereti: