Az „Egy övezet, egy út” kezdeményezés ismeretlen oldala: a „Zöld Selyemút”

Szerző: Veres Szabolcs

Idén szeptember elején ünnepli fennállásának nyolcadik évfordulóját az „Egy övezet, egy út” kezdeményezés (más néven Új Selyemút, „Övezet és Út”, angolul The Belt and Road Initiative, BRI). Hszi Csin-ping először a Nazarbajev Egyetemen (Kazahsztán, Asztana) tartott előadást a közép-ázsiai stratégiáról, amiben felvázolta a BRI programját és céljait. Az akkori beszédében kitért arra, hogy a BRI övezetében közel 3 milliárd ember él és így a kezdeményezés a világ egyik legnagyobb piacát képviselheti majd.[1] A kezdeményezés rövid idő alatt soha nem látott figyelmet keltett az üzleti és tudományos körökben. Az ókori Selyemút közös erőfeszítésekkel való felélesztésének ötlete, amelyet először Közép-Ázsiában fogalmaztak meg, régiós elképzelésből globálissá nőtte ki magát.

Rövid idő alatt az „Egy övezet, egy út” kezdeményezés által több száz vízerőművet és ipari üzemet, több tucat légi- és tengeri kikötőt építettek szerte a világon, valamint több ezer kilométer autópályát és vasútvonalat fektettek le, amelyek összekötik az eurázsiai kontinens országait. A BRI-ben részt vevő államoknak a nagy infrastrukturális létesítmények fejlesztése számos gazdasági hasznot hozott. Előfordul azonban, hogy az egyes nagyszabású gazdasági beruházások károsítják a környezetet, ez pedig veszélyeztetheti a különböző projektek hosszú távú gazdasági kilátásait, ideértve az „Egy övezet, egy út” útvonalai mentén zajló projekteket is. Kína és a BRI partnerországai is tisztában vannak a helyzet komolyságával, és hangsúlyozzák az egyensúly fenntartásának szükségességét a gazdasági, társadalmi és környezeti prioritások között.

2015 óta a BRI résztvevői a kereskedelem és a beruházások területén előtérbe helyezték az ökológiai kultúra és gondolkodás bevezetését. Erősítik az együttműködést a környezetvédelem, a biológiai sokféleség és az éghajlatváltozás elleni küzdelem területén is. Más szavakkal kifejezve lépésről lépésre építették a „Zöld Selyemutat”.[2]

Ma a világ többsége csupán a hagyományos értelemben vett „Selyemút” elképzelést ismeri, azt, amelynek gazdasági, kereskedelmi és pénzügyi vonatkozása van. A BRI kezdeményezés mára azonban több lett ennél, ugyanis folyamatban van egy úgynevezett „Zöld Selyemút” kiépülése, amelyben külön helyet kapnak a tiszta és megújuló energiaforrások, valamint a digitális gazdaság, a mesterséges intelligencia és a nanotechnológia.

Ma már Kína gazdasági fejlődése és nagyhatalmi státusza nehezen megkérdőjelezhető. Viszont a hatalmas gazdasági fejlődésért cserébe Kínának olyan következményekkel is szembesülnie kellett, mint a környezetszennyezés. Ez a probléma pedig komoly kihívást jelent Kína számára, hiszen kénytelen volt szembesülni a saját maga okozta környezeti problémákkal. Mára azonban már Kína az elsődleges képviselője a tiszta és megújuló energiaforrások alkalmazásának és élen jár a környezetkímélő technológiák innovációjában.

Az ázsiai ország saját példájával demonstrálja vezető szerepét a “zöld” fejlődési koncepciók megvalósításában, ugyanis az ország körülbelül 60% -a tiszta üzemanyagot és technológiát használ, a fosszilis tüzelőanyagokról a tiszta energiára való fokozatos áttérés pedig komoly kihívást jelentett Pekingnek. Kína 2016. szeptember 3-án ratifikálta az ENSZ éghajlatváltozási keretegyezménye alapján a párizsi megállapodást, amely szabályozza a légkör szén-dioxid-csökkentését 2020-tól.

A British Petroleum (BP) adatai szerint 2018-ban Kína a globális energiafogyasztás 24%-át és a globális energiafogyasztás növekedésének 34%-át tette ki.[3] Ebben az évben Kínában a gázfogyasztás 18%-kal nőtt (a globális gázfogyasztás nettó növekedésének 22% -a). Ugyanakkor a szén részaránya az elsődleges energia szerkezetében 58%-ra csökkent (2008-ban ez az arány 72% volt). 2019-re Kína szénkapacitásának körülbelül 80%-ban ultra alacsony kibocsátású technológiákat használt, 2021 végére Kínában fog kiépülni a világ legnagyobb tiszta széntüzelésű villamosenergia rendszere.[4] A „zöld” gazdaság felé vezető út Kínát máris a világ legnagyobb tiszta energia befektetőjévé tette.

Vízenergia

A sikeres gazdasági reformoknak és a zöld energiapolitikának köszönhetően Kína vízenergia ágazata az elmúlt negyven évben 20-szorosára nőtt. Ez a világ beépített kapacitásának több mint egynegyedét jelenti. A világ 10 legnagyobb vízerőműje közül négy Kínában található (a legnagyobb a Három-szurdok-gát).[5]

Kína azonban ügyel arra, hogy ne csak saját tiszta vízenergia ágazatát fejlessze, hanem az „Övezet és Út” kezdeményezés keretében is aktívan fektessen be a vízenergia ágazatba. Tapasztalatait és fejlett technológiáit igyekszik továbbadni azon országoknak, amelyek igényt tartanak rá. Erre jó példa az ugandai Isimba és Karuma vízerőművei, amelyek az „Övezet és Út” kezdeményezésen belül jöttek létre és anyagi, technológiai támogatásban is részesültek a BRI keretein belül.[6] (Az isimbai vízerőmű építésében több mint 3 ezer dolgozó vett részt, akiknek 85%-a ugandai volt.) A két vízerőműnek köszönhetően Uganda energiakapacitása megduplázódott (764 MW-ról 1552 MW-ra).[7] Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a 44 milliós Ugandában körülbelül 145 000 háztartás juthat villamos energiához (ez majdnem 650 000 ember, ami három közepes lakosságú várost jelent), ami Uganda esetében óriási előrelépést jelent. Mindeközben pedig az ország villamosenergia költsége jelentősen csökkent, ami elősegítette Uganda iparosodását és az ipari termelést elősegítő programjai is új lendületet kaptak annak ellenére, hogy a világ legszegényebb országai közé tartozik.

Hasonló példákat láthatunk más afrikai országokban is, például Etiópiában, ahol a Genale-Dawa 3 vízerőművet 254 MW teljesítménnyel indították el 2020-ban,[8] vagy Délkelet-Ázsiában, ahol 2018-ban Stung Treng tartomány (Kambodzsa) Sesan régiójában beindították a 400 MW teljesítményű Alsó-Sesan-2 vízerőművet.[9] A „Zöld Selyemút” fejlődési lendülete továbbra sem hagy alá, főleg Kínának a közép-ázsiai országokkal folytatott vízenergiai együttműködésének révén.

Napenergia

A kínai Ninghszia-Huj Autonóm Területen található a világ legnagyobb napenergia erőműve, a olar Park, ezenkívül pedig a világ tíz legerősebb naperőműve közül további három is Kínában van (Yangchi Solar Park – 1 GW teljesítmény; Datong Solar Power Plant – 1 GW kapacitás; Longyangxia Solar Power Plant – 850 MW[10] kapacitás.)[11]

Kína „napenergia világrekordjai” mögött sok kemény munka áll, de sikerült elérni vele, hogy jelenleg az ország a világ vezető napelemes rendszertelepítője és a világ legnagyobb napenergia termelője, valamint a világ legnagyobb napelemes berendezés gyártója is. A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) szerint a Föld napelemeinek több mint 60% -át Kínában gyártják.

Számos „Övezet és Út” kezdeményezés közvetlenül kapcsolódik a napenergia villamos energiává alakításának technológiáihoz. Például 2019 decemberében elkészült egy 50 MW-os naperőmű Kenya északkeleti részén, Garissa megyében,[12] a projekt 70 ezer háztartás (kb. 350 ezer ember) villamosenergia igényét elégíti ki. 2020 májusában a ZESCO Limited zambiai villamosenergia-társaság 548 millió dollár értékben írt alá szerződéseket a Power China kínai építőipari céggel három, összesen 600 MW teljes kapacitású naperőmű építésére Zambia három kerületében.[13] További naperőművek épülnek Egyiptomban (500 MW), Kazahsztánban (100 MW) és Vietnamban (325 MW) is,[14] ezáltal pedig nyilvánvaló, hogy folyamatosan bővülni fog a napenergia projektek száma . Ezt bizonyítja a fotovoltaikus kapacitás[15]  rekordszintű növekedése, amelyet egy évvel ezelőtt értek el.

Közép-Ázsia számára a „Zöld Selyemút” kialakulása óriási lehetőségeket teremt, amihez más térségbeli országok is szívesen csatlakoznak és fektetnek be hasonló technológiákba a megújuló energiaforrások területén. Üzbegisztán Karakalpaksztánban a térség és egyben a világ egyik legnagyobb szélerőműparkjának megépítését tervezi 1500 MW kapacitással. Az ACWA Power (Szaúd-Arábia), az Üzbég Energiaügyi Minisztérium, valamint Üzbegisztán Beruházási és Külkereskedelmi Minisztériuma megállapodást írt alá egy szélerőmű projekt megvalósításáról. 2030-ra a tervek szerint Karakalpaksztán áramellátásának a 25%-át megújuló forrásokból állítják majd elő. A projekt várhatóan 4 millió lakás villamosenergia igényét elégíti ki és mintegy 2,5 millió tonna szén-dioxidot ellensúlyoz évente. Az ACWA Power egyébként még két Bukhara és Navoi szélenergia projekt beruházója is, összesen 1000 MW teljes áramtermelő kapacitással. Ezenkívül a szaúdi vállalat egy olyan projektet kezdeményezett, amely egy rendkívül hatékony, 1500 MW-os gáztüzelésű erőmű építését célozza a Szír-darja régióban. Üzbegisztánban további három erőmű épül 1,35 milliárd dollár értékben, amiben a török Aksa Enerji Uretim cég az elsődleges befektető.[16]

A napenergiára, mint az egyik fő energiaforrásra való áttérés jelentős erőfeszítéseket igényel, mivel a fejlett világ infrastruktúrájának nagy része fosszilis tüzelőanyagokra épül, a napenergia használatának gazdasági előnyei azonban egyre nyilvánvalóbbak.

A kínai CMC (China National Machinery Import & Export Corporation) Magyarország legnagyobb, 100 MW termelőkapacitásra kész napelemes erőművét építi Kaposvár határában, összesen 200 hektáron. A projekt évente 120 ezer tonna szén-dioxid kibocsátását váltja ki, és a megtermelhet annyi energiát, hogy azzal akár az 50 ezres Kaposvár teljes villamosenergia-igényét kielégíthetnék.

Szélenergia

A szélenergia az egyik legegyszerűbb és legmegfizethetőbb megújuló energiaforrás, azonban ez az állítás csak abban az esetben igaz, ahol állandó szél van. Kínában és Közép-Ázsiában vannak ilyen “szélfolyosók“, amit az ország ki is használ. 2019-ben a világ szélerőműveinek beépített kapacitása 622,7 GW volt, ebből 594,4 GW volt a szárazföldi szélerőművek által megtermelt.[17]

A szélenergia világelsőjeként Kína nagyvonalúan megosztja technológiáját „Övezet és Út” partnereivel. A “zöld” együttműködés terén elért fontos eredmények között De Aar (Dél-Afrika) legnagyobb szélenergia projektjének tulajdonítható.[18] Az összes turbinát és tornyot Kínában gyártották. 2017. október 31. óta, amikor megkezdődött a szélerőműpark kereskedelmi üzemeltetése, már több mint 2 milliárd kilowattórát termelt, ami több mint 300 ezer háztartás ellátására elegendő.

A Zhanatasskaja szélerőműpark (Zhanatas Wind-Power Station)[19], Közép-Ázsia legnagyobb kazah-kínai közös projektje, a “Zöld Selyemút” egyik szimbóluma. A Zhanatasskaya szélerőműpark évente 350 millió kilowattóra villamos energiát termel, amelyet Kazahsztán általános energiarendszerébe juttatnak majd vissza.[20]

Van-e jövője a “Zöld Selyemútnak“?

Sok ország a „Zöld Selyemút” nyújtotta lehetőségeket még csak most kezdi felismerni. Kiváltképp igaz ez a közép-ázsiai országokra, akik számára ez a fajta technológiai segítség a fejlődés egyik alapköve lehet. A „Zöld Selyemút” nem más, mint az „Övezet és Út” kezdeményezés országaival összekapcsolódó fenntartható fejlődés koncepciója. A megújuló energiaforrások (víz-, szél- és napenergia) és a hozzájuk köthető technológiai innovációk segítségével bővíti a gazdasági lehetőségeket. Mára megköveteli, hogy a környezeti érdekek alapján megfelelő módon oldják meg a gazdasági növekedés és a környezetvédelem kapcsolatának problémáját. Figyelembe véve a BRI országait terhelő környezetvédelmi problémákat: a környezetvédelmet, az elsivatagosodás elleni küzdelmet, a tiszta energiaforrások bevezetését az “Övezet és Út” stratégiai program hozzájárul ezen problémák megfelelő megoldásához. Mindez pedig kedvező feltételeket teremthet a „Zöld Selyemút” bővüléséhez. Az alternatív energiaforrások fokozatosan helyettesítik a szenet. Várhatóan ez a tendencia folytatódik, és a jövőben visszafordíthatatlanná válhat, ami végső soron a „Zöld Selyemút” megépítéséhez vezet. Fontos, hogy ahol a “zöld” gazdaságra való áttérés zajlik, azt összehangoltan és kompetens módon kell végrehajtani, mivel ezzel párhuzamosan egy másik rendkívül fontos társadalmi feladat is megoldódik, új munkahelyek jönnek létre, a gazdasági fejlődés felgyorsul. A „Zöld Selyemút” kezdeményezést európai szemmel is érdemes figyelni és kiaknázni a benne rejlő lehetőségeket.

Miért jó ez mások és Kína számára?

Kína külföldi (afrikai, közép-ázsiai) szerepvállalása a megújuló energiaforrások területén egy összetett kérdés. A világ azon kevés országok egyike Kína, aki nagyon komoly gazdasági potenciállal rendelkezik. Ennek a gazdasági potenciálnak köszönhetően pedig élen jár a megújuló energiaforrások technológiájában. A BRI kezdeményezés Kína számára prioritást élvez. Az „Egy övezet, egy út” mentén fekvő közép-ázsiai partnerországokkal való technológia megosztás pedig régiós stratégia kérdés. Mivel Kína számára a térség egy kulcsterület és érdekelt az infrastrukturális fejlesztésében, amiért készen áll az anyagi és technológiai segítségnyújtásra. Ugyanezen igaz Afrika esetében.

2021 végére teljesen állami támogatásmentes lehet a kínai napenergiaipar. A kínai kormány tavaly jelentett be egy tervet, amely átalakítaná a jelenlegi támogatási rendszert. A napenergia-szektort pedig „saját lábakra” állítaná, csökkentve az állami támogatásokat ezen a területen. Ahhoz, hogy Kínában ez a kezdeményezés sikerrel járjon a kínai magánszektor fokozottabb szerepvállalására is szükség lesz. A kormány (és elemzők is) azt várják ettől a lépéstől, hogy a kínai megújuló energia technológia külföldi szerepvállalása még nagyobb lesz. A kínai napelemcégek egyre több befektetési lehetőséget keresnek majd külföldön, főleg az „Egy övezet, egy út” kezdeményezésben szereplő régiókban, így Közép-Európában is. Ez akár a közép-kelet-európai régiónak, s vele együtt Magyarországnak is jó hírekkel szolgálhat.

Kína bejelentette, hogy 2060-ra karbonsemlegessé akarja tenni magát. a szénerőművek helyett teljes gőzzel rá kell állnia az országnak a megújuló források használatára, az atomprogramra, és a szén-dioxid kibocsátást ellensúlyozó technológiákra. A megújulók esetében ez azt jelenti, hogy amit az elmúlt időszakban a napelemek terén láttunk, az következik most az egész közműhálózatban, rendszerszerűen, és a szélerőművekkel megtoldva. A kínai karbonsemlegességi tervnek egyébként már a “nettó környezetvédelmi hozadáka” is óriási lesz. A CarbonBrief szaklap úgy számol, hogy ha 2060-ra Kína valóban semlegesíti a kibocsátását, és más ehhez hasonló horderejű változás nem történik addig a világban, akkor 2100-ban az átlagos hőmérséklet 2,35 fokkal lesz magasabb, mint az ipari forradalom előtt. A kínai bejelentés előtt a modell 2,59 fokos melegedést jósolt, vagyis egyetlen (nagy) ország döntése 0,24 fokkal juttatja közelebb a céljához az egész világot. az országnak meg kellene dupláznia az elektromos áram termelését, hiszen a karbonsemlegesség egyik záloga a közlekedés és áruszállítás elektromos alapokra helyezése. Természetesen a többletet megújuló forrásokból kellene biztosítani, ehhez azonban a napenergia termelést a jelenlegi 16-szorosára, a szélenergia termelést 9-szeresére kellene növelni, a vízerőművek kapacitását meg kellene duplázni, az atomenergia kapacitást pedig meghatszorozni.[21]

Források:


[1]Wu Jiao, Zhang Yunbi. Xi proposes a ‘new Silk Road’ with Central Asia, http://www.chinadaily.com.cn/china/2013xivisitcenterasia/2013-09/08/content_16952228.htm

[2]Green Belt and road Initiative center. https://green-bri.org/

[3]https://www.bp.com/content/dam/bp/business-sites/en/global/corporate/pdfs/energy-economics/statistical-review/bp-stats-review-2019-china-insights.pdf. Letöltve: 2021.május 7.

[4] U.o.

[5]Anton Kanarajkin. Mirovaja enerhetika: nasztojascsije i buduscsije. https://www.eprussia.ru/epr/189/13648.htm

[6]Epajjar Ojulu. Uganda: East Africa’s hydro powerhouse. https://african.business/2017/03/energy-resources/uganda-east-africas-hydro-powerhouse/

[7]Mwesigwa Alon. Chinese Firm Applies For Construction of 840MW Ayago Dam. https://ugandaradionetwork.net/story/chinese-firm-applies-for-construction-of-840mw-ayago-dam

[8]Genale-Dawa 3 Hydropower Project. https://webcache.googleusercontent.com/search?q=cache:AB2ThNR-S0wJ:https://www.stantec.com/en/projects/united-states-projects/g/genale-dawa-3-gd-3-hydropower-project+&cd=2&hl=uk&ct=clnk&gl=eg

[9] Lena Bohatova. Proekt hidroelektrosztancii Nizhnii Sesan II v Kambodzse obeszpecshit uluscsenie zsizni selszkim zsitelam. https://kambo-pravda.com/news/212-proekt-gidroelektrostancii-nizhnii-sesan-ii-v-kambodzhe-obespechit-uluchshenie-zhizni-selskim-zh.html

[10] Viszonyításként a 850 MW kapacitás 200 000 háztartás energiaellátására alkalmas.

[11]Rashid Alimov. „Zelenij Scselkovij puty” imenno tot vibor, kotorij mozset pomocs izmenyity nase buduscsije k luscsemu. http://russian.people.com.cn/n3/2020/0925/c95181-9764123.htmll

[12]Obzor: Kenia zapusztila posztroennoju pri pomoscsi Kitaja szolnecsnoju elektro sztanciju mocsnosztju 50 MW. http://russian.news.cn/2019-12/15/c_138631813.htm

[13]Inès Magoum. Zambia: ZESCO Limited and Power China sign $548 million solar contracts. https://www.afrik21.africa/en/zambia-zesco-limited-and-power-china-sign-548-million-solar-contracts/

[14]„Hevel” vela v ekszpluataciju v Kazahsztane dve szolnyecsnije elektrosztanciji mocsnosztju 8 MW. https://tass.ru/ekonomika/9784145

[15]A fotovoltaikus (napelemes) rendszerek a nap energiáját közvetlenül alakítják át elektromos energiává. A napkollektorok és geotermikus rendszerek által nyújtott hőenergiával ellentétben a fotovoltaikus energia alkalmas a háztartásban található mindenféle elektromos berendezés működtetésére.

[16]V Karakalaksztane prosztrojat szamoju krupnoju vetrjanoju elektrosztanciju v Centraljoj Aziji. https://centralasia.media/news:1700423/

[17]Illja Vinohradov, Alekszandr Volobujev. Kitaj posztavil rekord po vvodu vetrovih elektrosztancij. https://www.vedomosti.ru/opinion/articles/2021/01/21/855023-kitai-rekord

[18]Voszoblonovljajemie isztocsniki enerhiji. https://energy.hse.ru/Wiie

[19]  Zhanatas Wind-Power Station Limited Liability Partnership. http://cpihzhanatas.kz/

[20]Vetrovaja elektrosztancija mocsnosztju 100 MW budet posztrojena na juhe Kazahsztana. https://www.dknews.kz/inner-news.php?id_cat=11%20&&%20id=130256

[21] Torontáli Zoltán. Most fekszik csak rá igazán Kína a megújulókra, és ez nekünk is jó lehethttps://g7.hu/vilag/20201024/most-fekszik-csak-ra-igazan-kina-a-megujulokra-es-ez-nekunk-is-jo-lehet/

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt szereti: