Szerző: Tárik Meszár
Dubaj rendkívül fontos helyet foglal el az új eurázsiai világrendben. Ennek oka többek között kedvező elhelyezkedése, geostratégiai pozíciója, erős kereskedelmi, kulturális és nemzetközi kapcsolatai, valamint a befektetéseket, a humánerőforrást és a fejlődést támogató nyitott hozzáállása, amivel kiemelkedik a régió más központjai közül. Az egész Egyesült Arab Emírségeket és ezen belül Dubajt is áthatja a prosperitást és növekedést támogató attitűd, nem beszélve arról, hogy gondos figyelmet fordítanak a fenntartható fejlődésre, az új technológiák alkalmazására és az innovációkra, amivel hosszútávon magas életszínvonalat szeretnének biztosítani állampolgáraik számára. Dubaj egy paradigmaváltást követően bebizonyította, hogy már nincs rászorulva az olajbevételekre, attól lényegében teljes mértékben függetlenné vált. E haladó gondolkodás miatt sikerük példaértékű lehet a világ más országai, akár Magyarország számára is.
A 3855 km2-es Dubaj (Imārat Dubayy) egyike azon hét emirátusnak, amelyek az Egyesült Arab Emírségeket (a későbbiekben EAE) alkotják. Az emirátus fővárosa a névadó város, Dubaj (Dubayy). Az Arab-öböl délkeleti partján található és 72 km hosszan húzódik a part mentén. Déli irányban Abu-Dhabi emirátusa, északkeleten aš-Šāriqa emirátusa, délkeleten Omán, nyugaton ʿAğmān emirátusa, északon pedig Raʾs al-Ḫayma emírsége határolja.
Az emírség lakossága 4,177,000 fő (2019-es adat), amivel Dubajban van a legnagyobb népsűrűség az emírségek közül. Az emirátus gazdag kulturális sokszínűségnek örvend, területén több mint 200 ország állampolgárai rendezkedtek be rövid- vagy hosszabb távra.
Dubaj táját a homokos sivatag, a sekély partok és a korallzátonyok egyvelege jellemzi. Vizeiben több mint 300 halfaj él és gazdag tengeri élete hosszú időkön keresztül jelentős jövedelemforrást biztosított lakói számára. A Ḫor Dubayy kikötő az emírség egyik legfontosabb nevezetessége, és fontos szerepet játszott Dubaj kereskedelmi növekedésében. Természetes kikötőként két fő szakaszra osztja a várost, amelyek a Deira (Dayra) és a Bur Dubai (Bur Dubayy).[1]
1971 decemberében az emirátusok egyesültek és az Egyesült Arab Emírségek megalakításával véget ért a brit protektorátus időszaka. Dubaj jelenlegi uralkodója Muḥammad bin Rāšid Āl Maktūm.
Gazdaság
Dubaj a világ egyik leggyorsabban növekvő városa (és emirátusa), valamint a kereskedelem és az üzleti tevékenység globális központja. Földrajzi elhelyezkedése és kivételes infrastruktúrája miatt kiemelkedő várossá vált a keleti és a nyugati piacokat összekötő globális kereskedelemben. Dubaj gazdaságpolitikája és jogszabályi keretrendszere hozzájárult ahhoz, hogy rendkívül vonzó környezetet teremtsen a nemzetközi vállalatok számára, ezért nem meglepő, hogy az emirátus több mint 20 000 nemzetközi vállalat otthona. Dubaj az egész Öböl térségét a gazdasági jólét új szakaszába vezeti.
A magánszférával való partnerség fontos alapelv a dubaji kormány számára, és a fenntartható gazdasági fejlődés előmozdítására irányuló stratégiájának egyik fő pillére. Az évek során ez a partnerség megkönnyítette a helyi és nemzetközi vállalatok hozzájárulását az emirátus növekedéséhez, és lehetővé tette a kormány számára, hogy szoros kapcsolatokat alakítson ki és tartson fenn különböző üzleti csoportokkal, nem csak az országon belül, hanem az egész világon.
A kereskedelem mellett a turizmus a másik ágazat, amely létfontosságú Dubaj gazdasága számára. Az emirátus hatékonyan használja ki természeti látványosságait, amelyek évről évre több turistát vonzanak. A növekvő kereslet kielégítésére kiterjedt és világszínvonalú vendéglátó és turisztikai létesítményeket építettek fel. Mindezeken túl különös figyelmet fordítanak a családi turizmusra, és céljuk, hogy a régió és a világ családi turisztikai fővárosává váljanak.
A repülési szektor egy szintén jelentős szegmensét adja az emirátus gazdaságának. A Dubaji Nemzetközi Repülőtér (Maṭār Dubayy ad-Duwalī) az elsődleges nemzetközi repülőtér nem csak Dubajban, hanem az egész Egyesült Arab Emírségekben, és a nemzetközi utasforgalom szerint a világ legforgalmasabb repülőtere[2]. A Dubaji Nemzetközi Repülőtér az Al Garhoud (al-Qarhūd) kerületben található, Dubajtól 4,6 km-re keletre, és 7200 hektáros földterületen terül el. A 3. számú terminál alapterület szerint a világ második legnagyobb épülete és a világ legnagyobb reptéri terminálja.[3] 2019 júliusában a Dubaji Nemzetközi Repülőtér a régió legnagyobb napenergia-rendszerét telepítette, az emirátus azon céljának részeként, hogy 2030-ig 30 százalékkal csökkentsék a város energiafogyasztását.[4]
Az emirátus fejlesztési projektjei nem csak a gazdaságra korlátozódnak. A vezetés azon meggyőződésétől vezérelve, hogy az emberi tőke minden civilizáció sarokköve, a kormány jelentős összegeket fektet az oktatásba, az egészségügybe, a kultúrába és a közösség fejlesztésébe. A nép jóléte és boldogsága továbbra is az emirátus stratégiai terveinek középpontjában áll.
A 2006 óta Muḥammad bin Rāšid Āl Maktūm sejk által irányított Dubaj egy regionális kereskedelmi csomópontból globális világvárossá fejlődött. Abu Dhabival ellentétben – amely az Egyesült Arab Emírségek olaj- és gázkészleteinek több mint 90 százalékát birtokolja – Dubaj tulajdonképpen egy olaj utáni posztállamként funkcionál. Az 1991-es napi 410 000 hordós csúcs elérése után olajtermelése meredeken esni kezdett. Ennek eredményeként az emirátus a gazdasági diverzifikáció korai híve lett, különösen az építőipar és az ingatlanok területén.
A dubaji világkiállítás
A dubaji világkiállítás az „Elmék összekapcsolása, jövő megteremtése” szlogennel a koronavírus világjárvány miatt az eredetileg tervezett időponthoz képest egy évvel később, 2021 októberében kezdődik és egészen 2022 márciusáig tart.[5] A világkiállítás fő helyszíne egy 438 hektáros terület lesz, amely Dubaj és Abu Dhabi városok között helyezkedik el. Az Expo 2020 fontos témái a lehetőség, a mobilitás és a fenntarthatóság. Az emirátus hangsúlyt fektet a különféle szektorok beruházásaira és az utóbbi időben jelentős fejlesztéseket hajtott végre az ingatlanszektorban, ezenkívül bemutatta a világ legnagyobb napenergia projektjét is. Dubaj a folyamatosan fenntartható fejlődés híve és e cél elérése érdekében gigantikus befektetéseket is hajlandó eszközölni. Az esemény szervezői elmondták, hogy az Expo 2020 egy esély arra, hogy az emberek kapcsolatba léphessenek egymással a világ különböző pontjairól, megtapasztalják más országok és nemzetek művészetét, kultúráját, tudományos vívmányait, innovációit és találmányait, és rengeteg új ötletet és koncepciót sajátítsanak el, amelyeket be tudnak majd építeni saját életükbe és környezetükbe is. Emellett a szervezők a turizmus drasztikus növekedését is prognosztizálják.
Nehézségek
A 2008-as globális pénzügyi válság miatt kialakult ingatlanpiaci összeomlás okán Dubaj több mint 120 milliárd dolláros adósságot halmozott fel, aminek következtében 20 milliárd dolláros mentőeszközre volt szükség Abu Dhabiból, hogy azonnali pénzügyi kötelezettségeit teljesíteni tudja. Az adósságválság szinte minden téren gyengítette Dubaj pozícióit, és a 2010-es években az Egyesült Arab Emírségek erőviszonyaiban határozottan Abu Dhabi irányába láthattunk eltolódást. Továbbá sajnos a válság teret engedett a kevésbé legitim pénzügyi áramlások számára is, amelyekre Dubaj kénytelen volt támaszkodni gazdaságának fenntartása érdekében.[6]
Az EAE azon országok közé tartozik, amelyek a leghamarabb reagáltak a koronavírus okozta világjárvány alatt kibontakozó gazdasági recesszió[7] kihívásaira. Az emírségek kormánya a válság során járvány elleni védekezésre 16 milliárd AED-t (4,35 milliárd dollár) biztosított az ország számára, továbbá az egyes emírségek is bejelentették a megfelelő fiskális csomagokat, így a gazdaságélénkítő programok együttes mérete meghaladja a 120 milliárd AED-t (32,6 milliárd dollár). Ami Dubajt illeti, az elemzők szerint vétek volna a 2008-as válságot a mostani koronavírus világjárvány okozta gazdasági recesszióval összehasonlítani, mivel az előbbi esetben a keresleti, az utóbbiban viszont a kínálati oldalon (az élet leállása miatt) következett be visszaesés. Mindezek miatt a mostani helyzet nem a rendszer gyengeségének következménye, ezért gyors talpraállást várnak a gazdasági elemzők és Dubaj vezetése egyaránt.
Geopolitikai vonatkozások
A jelenlegi politikai légkör Dubajban és az Egyesült Arab Emírségek többi részén viszonylag nyugodt a Közel-Kelet más részeihez képest.
Izrael 1948-as létrehozása óta a zsidó államot az elmúlt évig az Arab Liga 22 állama közül csak kettő ismerte el: Egyiptom és Jordánia. A Perzsa-öbölben és az arab világ nagy részén az izraeli turistáknak hagyományosan megtiltották a beutazást, mivel útlevelüket nem ismerték el. De mindez megváltozott 2020. augusztus 13-án, amikor az Egyesült Arab Emírségek békeszerződést írt alá (Ábrahám Egyezmény) Izraellel, és kinyilvánította szándékát a két ország közötti kapcsolatok normalizálására. Bahrein egy hónappal később szintén csatlakozott az Ábrahám Egyezményhez. Mindezek a politikai változások hatalmas optimizmust váltottak ki Izrael és az Öböl-nemzetek turisztikai szektorában, amelyeket a koronavírus erőteljesen megtépázott. Elindultak a közvetlen járatok Tel Aviv és Dubaj között és az iparági elemzők azt a jóslatot adták, hogy az elkövetkező években 1,25 millió[8] új turista fog megfordulni Izrael és a Perzsa-öböl között.
Nem szabad megfeledkeznünk az EAE és Kína közötti bilaterális kapcsolatok fejlődéséről sem. Köztudott, hogy az „Egy övezet, egy út” kezdeményezés (Belt and Road Initiative – BRI) kiemelt figyelmet fordít a Közel-Keletre, amiből kifolyólag az utóbbi évtizedben jelentősen növelte gazdasági, stratégiai és diplomáciai részvételét az Egyesült Arab Emírségekben az utóbbi évtizedben. A két ország 2019-ben kereskedelmi egyezményt írt alá 3,4 milliárd dollár értékben a korábban már említett BRI kezdeményezés részeként.[9] Ennek keretein belül a Ğabal ʿAlī kikötőt a kínai termékek világszerte történő szállítására használják fel, ezáltal az EAE egy szárazföldi és tengeri kereskedelmi központtá lépett elő. Mára Kína az EAE legnagyobb kereskedelmi partnerének számít, és az utóbbi afféle kapuként szolgál a Közel-Keletre irányuló kínai export számára. Dubaj emirátus esetében is ugyanez a helyzet áll fenn, ugyanis évek óta Kína számít Dubaj legnagyobb kereskedelmi partnerének. Kettejük közötti kereskedelem volumene 2019-ben elérte a 66,4 milliárd dirhamot. Kínát India követi a második helyen (38,5 milliárd dirham), majd az Egyesült Államok a harmadik helyen (31,7 milliárd dirham).[10]
Az 1990-es évek elején legfeljebb 2000 kínai emigráns dolgozott és élt az Egyesült Arab Emírségekben. A többségük nagykövetségi és konzulátusi alkalmazott, valamint állami tulajdonban lévő kőolajipari társaságok alkalmazottja volt. A kínai népesség rohamos növekedése a régióban az elmúlt két évtizedben sokakat meglepett. 2018-as becslések szerint csak Dubajban 270 000 kínai emigráns él. A kínai jelenlét vitathatatlanul láthatóvá vált, és a kínai emigránsok száma ma már elég nagy ahhoz, hogy befolyásolja a helyi vállalkozások döntéshozatalát. Jelenleg több mint 5900 kínai vállalkozás van jelen Dubajban és a befektetők száma megközelíti a 19 000-et.[11] Ahogy korábban említettük Kína 2016-ban előzte meg Indiát és vált Dubaj legnagyobb kereskedelmi partnerévé.
Szintén aktív és bilaterális kapcsolat áll fenn az Egyesült Arab Emírségek és az Egyesült Államok között, ennek megfelelően Dubaj is sok esetben együttműködik az USA-val. Az Öböl régiójában az EAE számít az USA legfontosabb terrorizmusellenes szövetségesének. A 2000-es évek óta egyre szorosabbá válik az együttműködésük, és az arab ország nem ritkán logisztikai támogatást nyújt Washingtonnak. Az EAE aktívan támogatja az Egyesült Államok katonai expanzióit. A fegyverbeszerzések terén is megfigyelhető a két ország egymáshoz való közeledése, mivel az EAE nagy mennyiségben vásárolt az Egyesült Államoktól helikoptereket, vadászbombázókat és haditechnikai berendezéseket.[12]
Az Egyesült Államok és az Egyesült Arab Emírségek, és ez utóbbin belül Dubaj, jelentős kereskedelmi és befektetési kapcsolatokat is ápolnak, amelyek nagy része ma már nem áll kapcsolatban az Egyesült Arab Emírségek olajexportjával. Ez az egyik leggyorsabban növekvő amerikai gazdasági partnerség az Öböl-térségben és globálisan is.
Oroszország számára az Öböl-menti Együttműködési Tanács (ÖET)[13] tagállamai közül az Egyesült Arab Emírségek számít a legfontosabb kereskedelemi partnernek. A hét emirátusnak és ezen belül Dubajnak szüksége van az olyan orosz nyersanyagokra és árucikkekre, mint például a különböző nemesfémek, az acél, a vasfémek, az ipari berendezések, a járművek, a vegyszerek és az élelmiszerek, de behozatalra szorul fából, papírból és kartonból is. Az orosz állami óriáscégek és magánvállalatok a 2000-es évek közepe óta folytatnak üzleti tevékenységet az arab országban.
A nemzetközi médiumok is egyre erősödő kapcsolatokról számolnak be. Ennek többek között az is az oka, hogy az energetikai és védelmi szektorban folytatott együttműködésük mellett Oroszország és az Egyesült Arab Emírségek álláspontja a regionális válságokkal kapcsolatban az elmúlt évben jelentősen közeledett. Oroszország és az Egyesült Arab Emírségek közötti stratégiai partnerség egyik legfontosabb mozgatórugója, hogy mindkét ország közösen ellenzi a népfelkeléseket, amely szerintük instabilitást okoz és fenyegetően hat a gazdasági jólétre. Habár Oroszország nem értett egyet az Egyesült Arab Emírségek egyik legszélsőségesebb intézkedésével, a Katar elleni blokáddal, mégis meglepően hasonló véleményen vannak a szíriai és líbiai helyzetről.[14]
Az Európai Unió rendkívül intenzív kereskedelmet folytat az Egyesült Arab Emírségekkel, különösen Dubajjal. 2019-ben az Európai Unió 50 milliárd euró értékben folytatott árukereskedelmet az arab országgal. Az Egyesült Arab Emírségek az európai befektetők számára az ágazatok egyre szélesebb körében kínál befektetési lehetőségeket. Az elmúlt években a feltörekvő Európából származó vállalatok egyértelműen fokozták jelenlétüket az Egyesült Arab Emírségekben, és tevékenységük kiterjedt a turizmus, az informatika, a közlekedés, az élelmiszer-feldolgozás, a pénzügyi szolgáltatások és az ingatlanszektor területére.
Az EU hivatalos nyilatkozatokban többször is kinyilvánította, hogy az EAE egy olyan ország, amellyel sok mindenben egyetértenek, kezdve az éghajlatváltozás elleni küzdelemtől a kereskedelmi és kulturális kapcsolatokig. Ennek megfelelően a két fél közötti bilaterális relációk kitérnek az energiaügyi kooperációra, a közös kulturális és oktatási programokra, a humanitárius együttműködésre és az élénk kereskedelmi tevékenységre egyaránt.
Dubaj és Magyarország kapcsolata
A Magyarország és az EAE közötti diplomáciai kapcsolatok 1990-ben kezdődtek és az első magyar nagykövetséget 2006-ban nyitották meg Abu Dhabiban. Az első kormányközi megállapodás a két ország között 2013-ban jött létre, amikor aláírták a kettős adóztatás kizárásáról szóló egyezményt.[15] 2015-ben egy újabb kedvező lépés történt a két ország kapcsolatának alakulásában, ugyanis bevezették a vízummentességet, ami a konzuli szolgálat közlése szerint annyit jelent, hogy a magyar állampolgároknak külön vízum igénylése nélkül lehet az Egyesült Arab Emírségek területére lépni azzal a kikötéssel, hogy az útlevélnek a beutazás napjától számolva hat hónapig kell érvényesnek lennie. Ez utóbbi szabályok érvényesek az arab ország állampolgáraira vonatkozóan is.
2019-ben egy innovációs és technológiai megállapodás került megkötésre, amelynek értelmében jelentékeny együttműködés jött létre a megújuló energiák, a GMO-mentes élelmiszeripari termékek ipara és az önvezető autók fejlesztése területén.[16]
A magyar külképviselet a 2020-as dubaji világkiállítás (Expo Dubai 2020) kapcsán – amelyet, ahogy már írtuk a COVID-19 világjárvány miatt csak 2021-ben rendeznek meg – elmondta, hogy a magyar cégeknek nagy lehetőség a világkiállításon való bemutatkozás, és nagy szükség van arra, hogy a magánvállalkozások új területeken is megjelenjenek. Az eseményre Magyarország kormánya 75,4 millió dollárt (megközelítőleg 23 milliárd forint) különített el, és a fő hangsúly a magyar vízgazdálkodási technológiák demonstrálásán lesz. Az Expo Dubai 2020keretein belül bemutatásra váró, előreláthatólag sikeres prezentációk és az azt követő kapcsolatépítés tovább mélyíthetik a két ország bilaterális összeköttetéseit.
[1] نبذة عن مدينة دبي, جامعة الفلاح, ٢٠٢١ مايو [Összefoglaló Dubajról] https://afu.ac.ae/ar/about-dubai/ (utolsó letöltés: 2021-05-25).
[2] A járványt megelőző 2019-es évben a repülőtér utasforgalma 86,4 millió fő volt. Forrás: John Benny: Dubai Airports saw 17 million passengers in 2020. In: Gulf News, 2021. január 9. https://gulfnews.com/business/aviation/dubai-airports-saw-17-million-passengers-in-2020-1.76376152 (utolsó letöltés: 2021. május 31.
[3] AP: Dubai remains world’s busiest international airport. In: Emirates 24/7, 2017. január 24. https://www.emirates247.com/business/dubai-remains-world-s-busiest-international-airport-2017-01-24-1.646965 (utolsó letöltés: 2021-05-09).
[4] Staff Report: Dubai Airport Terminal 2 installs 15,000 solar panels. In: Gulf News, 2019. július 15. https://gulfnews.com/uae/environment/dubai-airport-terminal-2-installs-15000-solar-panels-1.65239444 (utolsó letöltés: 2021-05-08).
[5] Waheed Abbas: Dubai Expo confirms new dates: Oct 1, 2021 until Mar 31, 2022. In: Khaleej Times, 2020. május 5. https://www.khaleejtimes.com/coronavirus-pandemic/expo-2020-dubai-dates-set-to-be-postponed (utolsó letöltés: 2021-05-17).
[6] Ulrichsen, Kristian Coates (2020): The Political Economy of Dubai. In: Vittori, Jodi – Page, Matthew T. (eds): Dubai’s Role in Facilitating Corruption and Global Illicit Financial Flows. Washington: Varnegie. 13-22.
[7] Dubaj gazdasága 6,2%-os csökkenéssel zárta az évet 2020-ban. Forrás: Reuters: Dubai economy grow 4% in 2021, rebounding from this year’s contraction. In: Reuters, 2020. december 24. https://tinyurl.com/yfsszawh (utolsó letöltés: 2021-05-31).
[8] Debra Kamin: Israelis can now travel to Dubai. The Persian Gulf will never be the same. In: CNN, 2020. október 22. https://edition.cnn.com/travel/article/israel-dubai-travel/index.html (utolsó letöltés: 2021-05-15).
[9] Sheikh Mohammed announces 3,4 bn investment in Dubai via China’s Belt and Road Initiative. In: The National News, 2019. április 26. https://www.thenationalnews.com/uae/government/sheikh-mohammed-announces-3-4bn-investment-in-dubai-via-china-s-belt-and-road-initiative-1.854063 (utolsó letöltés: 2021-04-20).
[10] Gulf News Report: Dubai’s first-half 2020 non-oil trade at Dh550b despite pandemic conditions. In: Gulf News, 2020. október 12. https://gulfnews.com/business/dubais-first-half-2020-non-oil-trade-at-dh550b-despite-pandemic-conditions-1.1602501289398 (utolsó letöltés: 2021-05-31 ).
[11] Staff Report: Dubai has over 15,000 Chinese investors, says DED report. In: Khaleej Times, 2019. május 29. https://www.khaleejtimes.com/dubai-has-over-15000-chinese-investors-says-ded-report (utolsó letöltés: 2021-05-12).
[12] Wagner Péter: Az Egyesült Arab Emírségek biztonságpolitikájának átalakulása: az operetthadseregtől az aktív szerepvállalásig. In: Biztonságpolitika.hu, 2020. február 2. https://biztonsagpolitika.hu/egyeb/az-egyesult-arab-emirsegek-biztonsagpolitikajanak-atalakulasa-az-operetthadseregtol-az-aktiv-szerepvallalasig# (utolsó letöltés: 2021-04-21).
[13] A Tanácsot 1981-ben alapították és hat tagja van: Bahrein, Egyesült Arab Emírségek, Katar, Kuvait, Omán és Szaúd-Arábia.
[14] Samuel Ramani: Why the Relationship Between Russia and the United Arab Emirates is Strengthening. In: Responsible Statecraft, 2020. január 24. https://responsiblestatecraft.org/2020/01/24/why-the-relationship-between-russia-and-the-united-arab-emirates-is-strengthening/ (utolsó letöltés: 2021-05-17).
[15] Piaci útmutató az Egyesült Arab Emírségekről. In: Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, 2020. április. https://mkik.hu/orszagismertetok (Utolsó letöltés: 2021-04-19).
[16] MTI: Magyarország szoros gazdasági együttműködésre törekszik az Egyesült Arab Emírségekkel. In: Magyar Nemzet, 2019. március 22. https://magyarnemzet.hu/kulfold/magyarorszag-szoros-gazdasagi-egyuttmukodesre-torekszik-az-egyesult-arab-emirsegekkel-6284576/ (utolsó letöltés: 2021-04-19).