Kína vezetésének retorikájában már évek óta fontos szerepet kap a fenntartható fejlődés kifejezése, amellyel kapcsolatban számos konkrét intézkedés is született már. Xi Jinping kínai elnök már a 2017-es 19. Pártkongresszuson tartott beszédében is hangsúlyozta a környezetvédelem fontosságát, amit nem kevesebb mint 89-szer említette meg, míg a kínai gazdaságot csak 70-szer. Majd a 2020 márciusi zhejiangi körútja alkalmával egyenesen azt mondta, hogy az ökológiai környezet maga a gazdaság, utalva arra, hogy a környezet védelme nélkül a gazdaság sem működhet megfelelően. Az utóbbi hónapokban megsokszorozódott azon események és bejelentések száma, ahol Xi Jinping Kínát képviselve vett részt és konkrét intézkedéseket jelentett be a fenntartható fejlődés érdekében. Ezzel Kína globális felelősséget vállaló szuperhatalomként viselkedik, noha az is tény, hogy a Kína és USA a két legnagyobb üvegházhatású gázkibocsátó ország továbbra is.
Xi Jinping kínai elnök 2021. szeptember 21-én részt vett az ENSZ 76. közgyűlésén, amelyen „Erősítsük meg a bizalmat, győzzük le a nehézségeket és építsünk egy jobb világot” címmel mondott beszédet. Kiemelte, hogy fel kell gyorsítani a zöld és alacsony szén-dioxid kibocsátású gazdaságra való áttérést, miközben meg kell valósítani a zöld fellendülést és fejlődést. Kína vezetése arra törekszik, hogy 2030 előtt elérje a szén-dioxid kibocsátás csúcsát, és 2060 előtt elérje a karbonsemlegességet. Xi Jinping hozzátette, hogy Kína növelni fogja a többi fejlődő ország támogatását a zöld és alacsony szén-dioxid kibocsátású energia fejlesztésében, és ígéretet tett arra, hogy Kína nem épít új széntüzelésű erőműveket külföldön. Ezt követően a kínai elnök október 12-én részt vett a kínai Kunming városában tartott Biológiai Sokféleség Egyezmény Vezetői Csúcstalálkozójának 15. konferenciáján, ahol beszédében elmondta, hogy a COVID-19 világjárvány beárnyékolta a globális fejlődést, és súlyosbította az ENSZ 2030-as fenntartható fejlődési menetrendjének kihívásait. Véleménye szerint a gazdasági helyreállítás és a környezetvédelem kettős feladataival szemben a fejlődő országoknak segítségre és támogatásra van szükségük. A pekingi vezetés ezért úgy döntött, hogy Kína vezető szerepet vállal a biológiai sokféleség megőrzésében és 1,5 milliárd jüan összegű tőkével létrehozza a Kunming Biodiverzitás Alapot, amely támogatja a fejlődő országok biológiai sokféleségének megőrzését. Két nappal később pedig október 14-én az ENSZ második globális fenntartható közlekedési konferenciájának nyitó ünnepségén tartott beszédet, amelynek során bejelentette, hogy Kína létrehoz egy Globális Innovációs Tudásközpontot, amely fenntartható közlekedésfejlesztéshez fog hozzájárulni. A nyitóünnepségen Eurázsia több vezetője is, köztük Vlagyimir Putyin orosz elnök, Gürgüguly Berdimuhamedov türkmenisztáni elnök is beszédet mondott. A karbonsemlegesség elérésének célja miatt a kínai vezetés amúgy is nagy potenciált lát a megújuló energiával meghajtott járművekben. A Kínai Autógyártók Szövetségének adatai szerint a világ legnagyobb autópiacának számító kínai piacon az ilyen típusú járművek értékesítése 2021 első nyolc hónapjában 190 százalékkal, 1,8 millió eladott darabra nőtt az előző év azonos időszakához képest.
Kína nagy fellendülést produkált az ún. zöld finanszírozás fejlesztésében is, amely létfontosságú szerepet játszik az ország zöld gazdasági átalakulásának előmozdításában. A kínai zöld és helyi devizahitelek állománya 26,5 százalékkal nőtt az előző évhez képest, és 2021 második negyedévének végére elérte a 14 billió jüant, kb. 2,6 billió USA dollárt. Az idei év első nyolc hónapjában az ország zöldkötvény kibocsátása 152 százalékkal ugrott meg az egy évvel ezelőttihez képest, és meghaladta a 350 milliárd jüant. A karbonsemleges kötvények az időszak során meghaladták a 180 milliárd jüant.
Összességében megállapítható, hogy a kínai vezetés és ezzel a Kínai Kommunista Párt elsődleges célja, hogy biztosítsa Kína gazdasági fejlődését és az emberek jólétét, mivel lényegében ezek legitimálják hatalmukat ehhez pedig elengedhetetlen feltétel, hogy kiemelt figyelmet fordítsanak a környezetvédelemre, Kína elnöke Xi Jinping is rámutatott, hogy az „ökológiai környezet maga a gazdaság”. Ezzel a zöld és a fenntartható fejlődés nagy politikai támogatást kapott Kínában és egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek mind a bel- és mind a külpolitikában. Ezt a trendet egyébként felerősíti a nemzetközi gazdaságban egyre dominánsabbá váló gazdasági szuverenitás dilemmája. A gazdasági szuverenitás erősítése más lépésekkel kiegészítve megvalósulhat a környezeti szempontokra való erőteljesebb odafigyelés révén.
A másik összefüggés, hogy ehhez globális méretű összefogásra van szükség és a multilateralizmus támogatására, hiszen az ökológiai környezet határokon átívelő jelenség. Ahhoz, hogy ez működni tudjon, elengedhetetlen a fejlődő országok támogatása, erre pedig nagy hangsúlyt helyez a KKP, mivel mindig hangsúlyozzák, hogy Kína is fejlődő ország, így kiemelt jelentőséget kap a többi fejlődő ország segítése és ehhez a kínai vezetés igyekszik megteremteni a nemzetközi összefogást és a forrásokat. Ez nagy lökést adhat az eurázsiai összefogás szorosabbá tételére – mind donor, mind pedig a segélyezett országok szintjén – a környezetvédelem és a fenntartható fejlődés irányába tett közös erőfeszítések által. Valamint nagy jelentősége van Magyarországra nézve is, hiszen a környezetvédelem és az ökológia megőrzése hazánkban is kardinális kérdést jelent.