2021. november 12-én rendezték meg a Türk Nyelven Beszélő Államok Együttműködési Tanácsának (Türk Tanács) VIII. Isztambuli Csúcstalálkozóját, amely eredményeként elfogadták az Isztambuli Nyilatkozatot. A találkozón Türkmenisztán megfigyelői státuszt kapott a Tanácsban, ám emellett több más meghatározó esemény is történt.
Az isztambuli találkozó legfontosabb eredménye a Tanács nevének megváltoztatása volt. A Türk Nyelvű Országok Együttműködési Tanácsa ⸻ melyben Magyarország is megfigyelői státusszal rendelkezik ⸻ már a Türk Államok Szervezet nevet viseli. Ez pedig a szervezet céljának alapvető átalakulását jelzi.
A csúcstalálkozó világossá tette, hogy mi Törökország célja ezzel a szervezettel és mily külpolitikai koncepciók bújnak meg mögötte. Felvetődik az a kérdés is, hogy Törökország miért pont most látta elérkezettnek az időt a török geostratégiai (birodalmi?) célok megfogalmazásához, azok explicitté tételéhez? Az ankarai vezetés szemszögéből ennek több oka van.
- Egyrészt, a török gazdaság érzékeny helyzete és az ország politikai életében lévő feszültségek arra ösztönözik a török vezetést, hogy a külpolitika terén érjen el sikereket.
- Másrészt, az egyre szélesedő Eurázsiai Gazdasági Unió és az Övezet és Út kezdeményezés folyamatosan védekező helyzetbe hozta Törökországot és kivette a kezdeményezést az ország kezéből kiszorítva Ázsiából.
Ám a török politika e fordulatának igazi oka az EU-csatlakozás mára nyilvánvaló lehetetlensége. Az elmúlt évtizedben a demokrácia fejlődése és a gazdasági fellendülés Törökországban összekapcsolódott az EU-tagsággal kapcsolatos várakozásokkal. Ankara azon felismerése, hogy a közeljövőben valószínűleg nem fog megtörténni az ország várva várt uniós csatlakozása, a török vezetést ellentétes irányba terelte, amely egyre inkább birodalmi szellemben vagy logika alapján cselekekszik.
A Nyugat-Európába irányuló migrációs hullám feltartóztatásában Törökország nagy szerepet játszott, az ankarai kormány pedig úgy vélte, hogy ezt a segítséget az EU vezetése érdemben is értékelni fogja, ugyanakkor ez nem következett be.
Ankara számára az új koncepció megvalósításának első lépései egyelőre jól sikerültek. A türkmén elnök, Gurbanguly Berdimuhamedov ⸻ aki a kezdetek óta óvatosan állt a Türk Tanácshoz ⸻ is részt vett az isztambuli találkozón, amelyen az ország egyúttal megfigyelő tag lett a szervezetben. Törökország azt az üzenetet szeretné közvetíteni minden testvéri népnek szerte a világon, hogy a türk civilizáció újjáéledt, a türk államok összefogtak és új napirendi pontot és ideológiát alakítottak ki.
A csúcstalálkozó keretében további ügyekben született egyetértés a felek között. A zárónyilatkozatban elismerték Azerbajdzsánnak a hegyi-karabahi konfliktusban „aratott” győzelmét. Ugyanis, Törökország feltétlen kiállása Azerbajdzsán mellett a konfliktus ideje alatt nagy támogatottságra talált a türk nyelvű népek körében. Emellett a nyitóbeszédében Recep Tayip Erdogan török elnök kitért az Észak-Ciprusi Török Köztársaság igazságos ügyének (függetlenségének) elismerésére is. Törökország ezen lépései jól példázzák azt a típusú török birodalmi gondolkodást, amire feltehetően a Türk Államok Szervezetét szeretné felépíteni.
Ezenkívül a találkozón még elfogadták a Türk Világ koncepciója-2040 stratégiai dokumentumot, egy úgynevezett „ütemtervet”, ami a következő két évtizedben a türk nyelvű államok együttműködésének, elmélyítésének folyamatát részletezi. A Türk Világ koncepciója-2040 elképzeléshez olyan kiemelt területek tartoznak, mint a közlekedés, a vámügyek, energetika, turizmus, egészségügy, környezetvédelem, mezőgazdaság, kultúra és az oktatás.
A csúcstalálkozó másik meghatározó döntése a tagországok közötti gazdasági kapcsolatok erősítése. A legalapvetőbb döntés ezzel kapcsolatban a Türk Befektetési Alap megalapítása, amely a tagállamok egyenlő tőkejuttatása révén jön majd létre 2022. szeptember 1-ig. A közös fejlesztési alap létrehozása a pénzügyi források koncentrációját jelenti és ez egy későbbi nagyobb együttműködés előhírnöke is lehet. Emellett a tagállamok üdvözölték a „TURANSEZ” gazdasági övezet létrehozását. A Kazahsztán által létrehozott szabad gazdasági övezet explicit célja, hogy összehozza a türk népeket. Valamint támogatták Azerbajdzsán azon törekvését, hogy a Zangezur-folyosót integrálja a Kaszpi-tenger kelet-nyugati nemzetközi gazdasági útvonalába.
A függetlenségük 30. évfordulóját ünneplő türk köztársaságok és a 2009-ben megalakult Türk Tanács ilyen rövid idő alatt a Türk Államok Szervezetévé történő átalakulása olyan történelmi fejlemény, amelyet egészen a közelmúltig nehéz lett volna elképzelni. A türk világ[1] lakossága nagyságrendileg 165 millió, területe 4,5 millió négyzetkilométer, gazdasága pedig 1800-2000 milliárd dollár. Egy ilyen mértékű egység összességben egy megkerülhetetlen geopolitikai szereplővé léptetheti elő a türk világhoz tartozókat. Innen nézve pedig Ankara birodalmi jellegű elképzeléseinek komoly alapjai is lehetnek.
A Türk Tanács átalakulásával az elkövetkező években Oroszország és Kína mellett – ha minden azon az úton történik majd, amit Törökország elképzelt – egy új geopolitikai szereplő jelenhet meg Eurázsiában. Kérdés, hogy e két ország hogyan tekint majd erre a szövetségre? Milyen mozgásterülete lehet majd e három gazdasági erőtérnek? Valamint nem szabad megfeledkeznünk Közép-Ázsia türk nyelvű államainak meghatározó szerepéről sem. A kérdés az hogy a közép-ázsiai országok számára az orosz Eurázsiai Gazdasági Unió és a kínai Övezet és Út kezdeményezés mellett a Türk Államok Szervezete csak egy újabb lehetőség vagy egy a gazdasági érdekeket ellensúlyozni képes erőtér lesz.
Az elemzést készítette: Veres Szabolcs
[1] Eurázsia szerte a történelem során számos török (türk nyelvű) konföderáció, dinasztia és birodalom létezett. A türk világ fogalmával kapcsolatban nincs teljesen egységes álláspont. Egyes megközelítések szerint a türk világ elképzelést különböző módon értelmezik. Az egyes kutatások szerint a jelentős lakosságú türk nyelvű népekkel rendelkező országok között említhetjük: Törökországot, Üzbegisztánt, Iránt, Oroszországot, Kazahsztánt, Kínát, Azerbajdzsánt, Afganisztánt, Türkmenisztánt, Kirgizisztánt, Irakot, Tádzsikisztánt, Szíriát, Ciprust, Mongóliát, Libanont, Ukrajnát, Moldovát, Észak-Macedóniát. De nagyszámban találhatóak türk nyelvű népek Bulgáriában és Európai Unió területén is. De az Egyesült Államokban és Ausztráliában is élnek a türk nyelvcsaládba tartozók