2022. július 27-28-án Taskentben rendezték meg a Sanghaji Együttműködési Szervezet (SCO) Külügyminiszteri Tanácsának ülését. A találkozót 2022-ben a szervezet soros elnöki tisztjét betöltő Üzbegisztán hívta össze, amelyen részt vett a szervezet mind a nyolc tagállamának[1] – Kína, India, Kazahsztán, Kirgizisztán, Oroszország, Pakisztán, Tádzsikisztán és Üzbegisztán – külügyminisztere.
A találkozó előfutára volt a szeptemberben, az üzbegisztáni Szamarkandban megrendezésre kerülő SCO-csúcstalálkozónak, amely minden jel szerint egy különösen fontos csúcstalálkozónak ígérkezik. A most megrendezett taskenti külügyminiszteri ülés nem titkolt célja volt, hogy megvitassák és véglegesítsék a szamarkandi csúcstalálkozó összes napirendi pontját.
Az ülés részletei
A taskenti ülést követően minden jel arra utal, hogy a szervezet országai egy új dokumentumcsomagon dolgoznak, amely a Sanghaji Együttműködési Szervezet dinamikus fejlődését, a szervezet növekvő szerepének kérdését, valamint a modern kihívásokra történő megfelelő és hatékony válaszadási képességét tükrözi majd az úgynevezett Szamarkandi Nyilatkozatban. Ezen kívül a szervezet soros elnökségét irányító üzbég külügyminiszter szerint a szamarkandi találkozón egy olyan „átfogó terv” aláírását is tervezik, amely az Ázsián belüli hosszú távú jószomszédi viszonyról és a regionális kereskedelem összekapcsolásának megvalósításáról fog szólni. A szervezet biztonságpolitikai elképzeléseivel kapcsolatban Vlagyimir Norov, üzbég külügyminiszter elmondta, hogy időszerűvé vált a kérdés, hogy az SCO RATS (Regional Anti-Terrorist Structure) tevékenységét hozzáigazítsák az afganisztáni helyzet alakulásához és hogy a szervezet fejlődésében új szakaszt nyisson, ami nem lesz más, mint a Sanghaji Együttműködés bővítése.
Bővítési kérdések
A szamarkandi csúcstalálkozó napirendi pontjainak véglegesítése mellett a taskenti ülés egyik fő témája a szervezet bővítésének szeptemberi kérdése volt. A külügyminiszteri találkozót követően az is kiderült, hogy Irán szeptemberben nagy valószínűséggel az SCO teljeskörű tagjává fog válni, míg Fehéroroszország tagfelvételi eljárása is ugyanekkor kezdődhet meg.
A külügyminiszteri ülésen Irán teljeskörű szervezeti tagságának megadása egyetértésben zajlott, mivel az ország katonai (drónok) és gazdasági (kőolaj) potenciálja a jelenlegi geopolitikai körülmények között a szervezet számára hasznos lehet. A tagságért cserébe Teherán nemcsak kőolajat és drónokat kínálhat a szervezet tagjainak. Az iráni javaslat sokkal szélesebb körű, beleértve az olyan hivatalosan deklarált együttműködési területeket is, mint a kereskedelem. Fehéroroszország esetében a tagjelöltség kérdése pedig inkább politikai, mintsem gazdasági.
Az üzbegisztáni csúcstalálkozó bővítéssel kapcsolatos másik kérdése Egyiptom, Katar és Szaúd-Arábia jelölti státuszának, illetve Bahrein és a Maldív-szigetek párbeszédi státuszának megadásának és Örményország, Azerbajdzsán, Kambodzsa és Nepál megfigyelői státusz iránti kérelmének pozitív irányú elbírálása volt.
A megfigyelői státusz megadása az előbb említett országok számára lehetővé tenné az SCO munkatestületeinek ülésein, valamint a szervezet napirendjén szereplő kérdések megvitatásában való részvételt. Ám a megfigyelői státusszal rendelkezőknek a szervezet döntéshozatalába még nincs beleszólása.
Az SCO-s párbeszédpartneri státusz csak a szervezet napirendjének megvitatásában való részvétel hiányában tér el az előzőtől. Ugyanakkor több kedvezmény is társul ehhez az állapothoz, például a szervezet különböző projektjeiben történő részvétel.
Ugyanakkor minden SCO bővítéssel kapcsolatos kezdeményezés esetében kérdőjel, hogy Törökország státusza hogyan alakul a szervezetben. Ankara az SCO-ban már 2012 óta rendelkezik párbeszédi státusszal, úgy hogy Törökország egyben a NATO-nak is tagja, amely kis túlzással a SCO „versenytársa” és meglehetősen furcsa lenne egy nyugati katonai szövetségbe tartozó államot egy keleti politikai, gazdasági és biztonsági szervezetben látni. Ám Ankara annak érdekében, hogy közelebb kerüljön az SCO-hoz, folyamatosan növeli kapcsolatait a sanghaji szervezet partnereivel.
Érdekességek
Az SCO külügyminiszteri találkozóiról a szervezet általában közös közleményt ad ki, de ezzel kapcsolatban most voltak anomáliák, melyek közül kettő kiemelkedik. Az egyik, Üzbegisztán úgy döntött, hogy a taskenti SCO-s külügyminiszteri találkozóval kapcsolatban közleményt ad ki, ám ez eddig még nem történt meg. A második, India kivételével valamennyi SCO-tagország közös nyilatkozatot fogadott el a Biológiai Fegyverek Egyezményének (Biological Weapons Convention, BWC) megerősítéséről. India ezen lépésére máig sem adott hivatalos magyarázatot, amivel kapcsolatban Kína, Oroszország és Pakisztán is nemtetszését fejezte ki.
A taskenti közös külügyi csúcstalálkozó mellett a külügyminiszterek külön kétoldalú megbeszéléseket is folytattak kollégáikkal. A hivatalos sajtóközlemény szerint India csak a négy közép-ázsiai SCO-tagországgal – Kazahsztánnal, Kirgizisztánnal, Tádzsikisztánnal és Üzbegisztánnal – ült le tárgyalni. Később azonban megerősítették, hogy Subrahmanyam Jaishankar, indiai külügyminiszter egy rövid megbeszélésre Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel is találkozott.
Sajtóértesülések korábban úgy vélték, hogy Jaishankar Taskentben találkozik majd Amir Khan Muttaqi afgán külügyminiszterrel, de erre a találkozóra sem került sor. Ennek azért van jelentősége, mert India nem ismerte el hivatalosan a tálib kormányt és Jaishankarnak a Muttaqival való találkozója lett volna az első miniszteri szintű találkozó a tálib kormány és India között.
Az SCO tagállamainak lehetőségei és érdekei eltérőek, de ez nem zárja ki a szervezet működésének a hatékonyságát. Kína számára a Tajvan körül kialakult helyzet, Oroszország számára pedig ukrajnai katonai jelenlét további ösztönzést jelenthet külpolitikai pozícióik megerősítésére, amihez a SCO bővítése megfelelő eszköz lehet. Ha pedig szeptemberi szamarkandi csúcstalálkozón valóban bekövetkezik a szervezet bővítése az akár Moszkva és Peking pozícióit is megerősítheti az Egyesült Államokkal és a Nyugattal szemben.
Az elemzést készítette: Veres Szabolcs
[1] Tagállamok: Kína, India, Kazahsztán, Kirgizisztán, Oroszország, Pakisztán, Tádzsikisztán és Üzbegisztán; Megfigyelői státusszal rendelkezők: Afganisztán, Fehéroroszország, Irán, Mongólia; Párbeszédi státusszal rendelkezők: Azerbajdzsán, Kambodzsa, Nepál, Örményország, Srí-Lanka, Törökország