Az Egyesült Államok likvidálta az al-Káida vezetőjét, Ajman al-Zaváhirít Afganisztánban – erősítette meg Joe Biden amerikai elnök. Az al-Káida vezetője a CIA dróntámadással végrehajtott terrorellenes akciójában vesztette életét július 31-én az afgán fővárosban, Kabulban. Zaváhirí arról híresült el, hogy Oszáma Bin Ládennel együtt tervezték meg a szeptember 11-i merényleteket, és ő volt Amerika egyik legkeresettebb terroristája.
Most megtörtént az igazságszolgáltatás és ez a terroristavezér nincs többé” – mondta Joe Biden, az Egyesült Államok elnöke. Az FBI hétfőn frissítette a legkeresettebb terroristák listáját, amelyben Zaváhirí állapotánál a következő volt olvasható: „Elhunyt”.
A 71 éves egyiptomi orvos Oszáma bin Láden 2011-es halála után vette át az al-Káidát. Az amerikai elnök a napokban fedte fel, hogy több hónapos tervezés után adta meg a végső jóváhagyást a „precíziós csapásra”. A hatóságok szerint Zaváhirí egy ház erkélyén tartózkodott, amikor a drón két rakétát lőtt ki rá. Más családtagok is jelen voltak a merénylet pillanatában, de ők nem sebesültek meg, kizárólag Zaváhirí vesztette életét az akcióban – tették hozzá.
Biden elmondta, hogy Zaváhirí a 2001. szeptember 11-ei terrortámadásokon túl, más erőszakos cselekményeket is kidolgozott, beleértve a USS Cole haditengerészeti romboló ellen 2000 októberében Adenben elkövetett öngyilkos merényletet, amelyben 17 amerikai tengerész esett áldozatul, valamint az Egyesült Államok kenyai és tanzániai nagykövetsége elleni 1998-as támadásokat, amelyek 223 ember életét követelték.
A tálibok szóvivője a nemzetközi elvek egyértelmű megsértésének minősítette az amerikai hadműveletet, ezzel szemben az Egyesült Államok tisztviselői kitartottak amellett, hogy a műveletnek megvolt a jogalapja. A 2020-ban megkötött békemegállapodás értelmében a tálibok vállalták, hogy az al-Káida vagy bármely más szélsőséges csoport működésének megakadályozását az ellenőrzésük alatt álló területeken. A tálibok és az al-Káida azonban régóta szövetségesek és az amerikai tisztviselők szerint tudatában voltak Zaváhirí kabuli jelenlétének, aki szabadon élt az afgán fővárosban.
Zaváhirí meggyilkolására csaknem egy évvel azután került sor, hogy Biden kivonta az amerikai csapatokat Afganisztánból, véget vetve a 20 éves katonai jelenlétnek, lehetővé téve a tálibok számára, hogy erőszakkal visszavegyék az ország irányítását. Napokkal a kivonulás előtt egy rosszul kiszámított amerikai dróntámadás tíz ártatlan embert ölt meg Kabulban, köztük egy segélymunkást és hét gyereket. Az Egyesült Államok szerint ez „tragikus hiba” volt, mivel eredetileg az Iszlám Állam terrorista szervezet helyi ágát célozták meg.
Ki volt Ajman az-Zaváhirí?
Zaváhirí előkelő egyiptomi családból származott. Nagyapja imám volt a kairói al-Azhar Egyetemen, nagybátyja pedig az Arab Liga első titkára volt. Zaváhirí legelőször lázadó fegyveresként került be az egyiptomi köztudatba. Letartóztatták, amiért részt vett Anvar Szadat egyiptomi elnök 1981-es meggyilkolásában. A fiatal orvos három évet töltött börtönben a Szadat elleni merénylet után, és azt állította, hogy fogva tartása alatt megkínozták. Szabadulása után Pakisztánba utazott, ahol az Afganisztán szovjet megszállása ellen harcoló sebesült mudzsáhid harcosokat látta el. Ekkor találkozott Oszáma bin Ládennel, akivel hamar megtalálták a közös hangot. 1998 májusában bejelentette terrorcsoportja, az Egyiptomi Iszlám Dzsihád és az al-Káida egyesülését. A két terroristavezér kiadott egy fatvát, amelyben az állt, hogy minden muszlim kötelessége az amerikaiak és szövetségeseik elleni harc. Zaváhirí tevékenysége 2001. szeptember 11-én érte el a csúcspontját, amikor közel 3000 ember vesztette életét a World Trade Center és a Pentagon épületei elleni támadásokban.
Azt követően Zaváhirí gyakrabban jelent meg a nyilvánosság előtt, és számos videón és hangfelvételen szerepelt, amelyekben a muszlimokat az Egyesült Államok és szövetségesei elleni dzsihádra buzdította. Ez utóbbi tevékenysége nagy hatással volt a terrorszervezet tagjaira. 2003 májusában például a szaúd-arábiai Rijádban, több egyidőben elkövetett öngyilkos merényletben 23 ember, köztük kilenc amerikai halt meg, napokkal azután, hogy megjelent a Zaváhirí hangját tartalmazó terrorcselekményre buzdító hangfelvétel.
Az Egyesült Államok külügyminisztériuma 25 millió dollár jutalmat ajánlott fel az elfogásához vezető információkért. Egy 2021. júniusi ENSZ-jelentés azt sugallta, hogy Zaváhirí valahol Afganisztán és Pakisztán határvidékén tartózkodott, és túl gyenge lehetett ahhoz, hogy propaganda anyagokban szerepeljen.
Nemzetközi reakciók
Joe Biden korábban említett nyilatkozatán túl is számos vezető politikus reagált Zaváhirí likvidálására világszerte.
Justin Trudeau kanadai miniszterelnök Twitter-bejegyzésében azt írta, hogy Zaváhirí halála biztonságosabb hellyé tette a világot. „Ajman az-Zaváhirí halála egy lépés egy biztonságosabb világ felé. Kanada továbbra is együttműködik globális partnereivel a terrorfenyegetések leküzdése, a béke és a biztonság előmozdítása, valamint az emberek biztonsága érdekében.”
Anthony Albanese ausztrál miniszterelnök a parlamentben felszólalva sorolta fel a Zaváhirí számlájára írható támadásokat, mielőtt gondolatait és imáit elküldte az áldozatok családjainak. „Annyi élet veszett el, és annyi vér folyt, beleértve mindazokat az ausztrálokat, akik Afganisztánban szolgáltak, feláldozták magukat és az életüket adták” – mondta Albanese.
A szaúdi állami média idézte a királyság külügyminiszterét, Fajszal bin Farhán Al Szaúd herceget, aki azt mondta: „Az-Zaváhirí a terrorizmus egyik vezetője volt, aki az Egyesült Államokban és Szaúd-Arábiában szörnyű terrorakciók tervezését és végrehajtását irányította.”
Az Afganisztánban csaknem egy éve hatalmat megragadó tálibok megerősítették a kabuli csapást, de nem nevezték meg annak célpontját. Zabihullah Mudzsáhid szóvivő határozottan elítélte a támadást, és a „nemzetközi elvek” megsértésének nevezte azt.
A terrorszervezet kilátásai
Az Al-Káida jövőjét tekintve utódlási válsággal és nagyfokú bizonytalansággal néz szembe. Tovább nehezíthetik helyzetüket az agresszív, feltörekvő szélsőséges csoportok elleni rivalizálások is, amelyek 2001. szeptember 11-e után alakultak ki és Afganisztánban is jelen vannak. Akárki is lesz Zaváhirí utódja, be kell bizonyítania relevanciáját a maguknak egyre nagyobb teret követelő fiókcsoportok és más terrorszervetek előtt. Az al-Káidát már nem tekintik közvetlen nemzetközi fenyegetésnek, de ez még korántsem jelenti azt, hogy vezetőjük kiiktatása végzetes csapást jelentene a szervezetre. Fontos kérdés, hogy a közeljövőben megválasztandó vezetőjük milyen mértékben lesz képes mobilizálni a terrorcsoport alvó sejtjeit, valamint rendelkezni fog-e azokkal a szervezési és tervezési képességekkel, mint a néhány nappal ezelőtt kiiktatott elődje.
Az elemzést készítette: Tárik Meszár