2022. október 16-án vette kezdetét a Kínai Kommunista Párt (KKP) 20. Pártkongresszusa. Az öt évente megrendezésre kerülő, egy hetes eseményen többek között a KKP felső vezetésének – az Állandó Bizottság, a kínai pártállam legfelsőbb hatalmi szerve – összetételéről is döntenek. Amióta Kína gazdasági nagysága mellett, komoly geopolitikai befolyásra is szert tett, azóta ezt az eseményt nem csak Kínában követik árgus szemekkel, hanem az egész világon, hiszen annak eredményei és változásai jelentős kihatással vannak ma már az egész világra nézve.
A 20. Pártkongresszust is hatalmas figyelem övezte, hiszen egyfelől mindenki azt találgatta, hogy Xi Jinping addigi kínai elnök vajon valóban szakít-e a hagyományokkal és a harmadik ötéves ciklusban is a Kínai Népköztársaság elnöke marad – de valójában a fő kérdés nem is Xi Jinping újraválasztása, hanem inkább a Politikai Bizottság összetétele volt a kérdés –, másfelől pedig a zéró-Covid politika eltörlésének reménye is lázban tartotta a közvéleményt.
Xi Jinping kínai elnök 2012-től tölti be hivatalát, amely mandátum eredetileg maximum kétszer öt évre szól, vagyis két ciklusra. Azonban a 2018 márciusában megrendezett 13. Országos Népi Gyűlés és a 13. Kínai Népi Politikai Tanácskozó Testület ülésén, amelyeket együttesen „Két ülésszaknak” (lianghui) neveznek, megszavazták az alkotmánymódosítást. A módosítási javaslat több pontot is tartalmazott, de a legnagyobb jelentősége az elnöki ciklusra vonatkozó időbeni korlátozás eltörlése volt.
Október 23-án, a 20. Pártkongresszus első plénumán végül Xi Jinpinget választották a Kínai Kommunista Párt (KKP) főtitkárává, az államfő így várhatóan harmadik ötéves ciklusát kezdheti meg, valamint újraválasztották a KKP katonai bizottságának elnökévé is. A megválasztott főtitkárt elnöki tisztségébe várhatóan a 2023 márciusában tartandó Országos Népi Gyűlésen iktatják be. Xi Jinping ezután bemutatta a párt új központi vezetését, a KKP Politikai Bizottság (PB) Állandó Bizottságának tagjait. A KKP legfontosabb szervének számító testület újonnan megválasztott tagjai: Li Qiang, Zhao Leji, Wang Huning, Cai Qi, Ding Xuexiang és Li Xi.
Xi Jinping elnök, Kína évtizedek óta volt leghatalmasabb vezetője ezzel növelte dominanciáját, amikor a tradíciókkal szakítva újabb ciklusra nevezték ki a kormányzó Kommunista Párt élére, és olyan szövetségeseket léptetett elő, akik támogatják a társadalom és a küszködő gazdaság szigorúbb ellenőrzéséről szóló elképzelését. A párt héttagú Állandó Bizottságába kinevezett tagok is Xi belső hatalmi körébe tartoznak, főleg miután Li Keqiang miniszterelnök, az eddigi második számú vezető, a piaci reformok és a magánvállalkozások szószólója kikerült a vezetésből. Ez ráadásul annak ellenére volt így, hogy Li egy évvel fiatalabb volt a párt informális nyugdíjkorhatáránál (68 éves).
A Kínai Kommunista Párt a 20. Pártkongresszuson megtárgyalta és egyhangúlag elfogadta a 19. Központi Bizottság által javasolt „Kínai Kommunista Párt alkotmányát (módosítás)”, és úgy döntött, hogy a módosítás az elfogadás napján lép hatályba, valamint elfogadta Xi Jinping jelentését, melyet a Központi Bizottság nevében tartott.
A KKP kétlépcsős stratégiai tervében alapvetően a szocialista modernizáció megvalósítását tűzték ki célul 2020-tól 2035-ig, és Kínát egy nagyszerű modern szocialista országgá kívánják építeni, amely virágzó, erős, demokratikus, kulturálisan fejlett és harmonikus. Xi Jinping emellett hangsúlyozta, hogy Kína fejlődése nem választható el a világtól, és a világ fejlődésének is szüksége van Kínára. Hozzátette, hogy a több mint 40 évnyi szakadatlan erőfeszítéssel, amellyel a reformokat és a nyitást támogatták, olyan két csodát tudtak elérni, mint a gyors gazdasági fejlődés és a hosszú távú társadalmi stabilitás. Ennek hatására pedig Kína gazdasága jelenleg rugalmas, bőséges potenciállal és mozgástérrel rendelkezik. A hosszú távú tervek alapjai nem változnak és Kína továbbra is „nyíló ajtaja” egyre csak nagyobb lesz tette hozzá a pártfőtitkár. Xi Jinping tehát jelenleg a reformok elmélyítésére törekszik és a mindenre kiterjedő gazdasági nyitásra, amellyel elő kívánják segíteni a magas színvonalú fejlődést, és saját fejlődésükön keresztül pedig több lehetőséget teremteni a világ számára.
A most zárult 20. Pártkongresszusra olyan időszakban került sor, amikor a világ egy évszázada nem látott változásokon megy keresztül, és a bizonytalanság, valamint az átalakulás egy új szakaszába lép. Kína ezzel egyidejűleg pedig a fejlődésének egy olyan időszakába került, amelyben a stratégiai lehetőségek, kockázatok és kihívások párhuzamosak, a bizonytalanságok és az előre nem látható tényezők pedig nőnek. Ez mindenképp erős országvezetést kíván meg, hogy az akadályokat megfelelően tudják venni. Azonban azoknak csalódniuk kellett, akik változást vártak a politikai irányban, vagy a zéró-Covid politikában. Az állami vezetés várhatóan nem fogja elkapkodni a politikának a lazítását.
Az elemzést készítette: Zoltai Alexandra
One thought on “„Nem csak Kínának van szüksége a világra, de a világnak is Kínára”, avagy a Kínai Kommunista Párt 20. Pártkongresszusa”