Az Eurázsia Központ 2023/1. heti sajtófigyelése az eurázsiai térségről olyan régiókkal a fókuszban, mint a kelet-ázsiai, a délkelet-ázsiai, a belső- és közép-ázsiai, a közel-keleti és az oroszországi, valamint a posztszovjet térség. Legtöbbször eredeti nyelven igyekszünk figyelni az adott országok napi sajtóit.
Új év, változatlan kínai külpolitika
2022 december 15-én Xi Jinping kínai elnök és Vlagyimir Putiyn orosz elnök virtuális megbeszélést folytatott. Ennek alkalmával Vlagyimir Putyin orosz elnök kijelentette, hogy a két ország közötti partnerség minden eddiginél fontosabb a nyugat „példátlanul nagy nyomása” mellett, mivel Moszkva Ukrajna elleni inváziója egyre inkább elszigeteli az országot a globális színtéren, és elmondta, hogy az orosz-kínai viszony stabilizáló ereje még kritikusabbá válik a növekvő geopolitikai feszültségek közepette. Az orosz vezető a két nemzet közötti kapcsolatokat a „történelem legjobbjának” minősítette, hozzátéve, hogy „minden próbát kibírnak”, és meghívta Xi Jinpinget, hogy 2023 tavaszán látogasson el Moszkvába. Putyin elmondta, hogy a két ország megerősíti az együttműködést a fegyveres erőik között, és rámutatott a kereskedelem növekedésére a „kedvezőtlen piaci körülmények” ellenére is, utalva az Oroszországgal szembeni gazdasági szankciókra. Xi Jinping elmondta, hogy a két országnak erősítenie kell a stratégiai koordinációt és több stabilitást kell vinnie a világba. Hozzátette, hogy Kína továbbra is elkötelezett az együttműködésre Oroszországgal, hogy „ellenálljon a hegemónizmusnak és a hatalmi politikának”, valamint hogy szembeszálljon az egyoldalúsággal és a protekcionizmussal, továbbá hogy megvédje a szuverenitást, a biztonságot, a nemzetközi méltányosságot és az igazságosságot. Miközben dúl az ukrajnai háború, addig Kína példátlan Covid-járvánnyal küszködik, így a két vezető megbeszélése aláhúzta kölcsönös bizalmukat a növekvő hazai nehézségek közepette is.
Kína és Oroszország kétoldalú kapcsolata az utóbbi években a virágkorát éli. Xi és Putyin kijelentette, hogy a két ország partnerségének nincsenek korlátai hetekkel azelőtt, hogy Oroszország februárban megkezdte volna Ukrajna elleni invázióját. Kína megtagadta az orosz agresszió elítélését, ehelyett többször is a NATO-t és az Egyesült Államokat hibáztatta a konfliktusért, valamint a szankciók ellen is mindig felemelte szavát, és Oroszország egyik legfőbb partnere maradt. Az orosz-ukrán konfliktus és annak elhúzódása miatt azonban a két ország kapcsolatának dinamikája átalakult és Kína javára billent, hiszen Oroszország meglehetősen kiszolgáltatottá vált kelet-ázsiai partnere számára. Mindamellett, hogy Kína kihasználja a helyzet nyújtotta gazdasági előnyöket, igyekszik sürgetni a béke megkötését, hiszen az ország fejlődéséhez és gazdasági növekedéséhez elengedhetetlen a békés nemzetközi környezet.
Még 2023 előtt, 2022 december 30-án új külügyminisztere lett Kínának, Qin Gang Kína korábbi Egyesült Államokbeli nagykövetének személyében. Nagyköveti kinevezését 17 hónapig töltötte be, előtte pedig a Kínai Külügyminisztérium szóvivője, majd pedig kínai külügyminiszter-helyettes volt. Qin Gang ígéretet tett arra, hogy “továbbra is támogatja a kínai-amerikai kapcsolatok fejlődését”. Qin azt is megfogadta, hogy a „két ország közötti kölcsönös tiszteletért, békés egymás mellett élésért és mindenki számára előnyös együttműködésért dolgozik, és megteszi a kellő erőfeszítéseit a két nép jólétéért, valamint a világ békéjéért, stabilitásáért és fejlődéséért”.
Wang Yi volt kínai külügyminiszter pedig a Kínai Központi Külügyi Bizottság (Central Foreign Affairs Commission – CFAC) igazgatója lett Yang Jiechi helyett, amely a kínai diplomáciai karrier csúcsa. A CFAC a KKP intézménye, a külügyminiszter pedig a CFAC igazgatójának tartozik felelősséggel, aki pedig Xi Jinpingtől kapja az iránymutatást. Ez pedig annak a jele, hogy az újonnan kinevezett külügyminiszter, Qin Gang személye egy gesztus a kínai-amerikai kapcsolatok vonatkozásában és annak a jele, hogy Kína nyitott a két ország közötti feszültség enyhítésére, viszont magában a kínai külpolitikai irányvonalban nem várható változás.
Január elején Kína ASEAN államokkal szembeni diplomáciai tevékenységét is fokozta, melynek keretében január 3-5. között Xi Jinping elnök Pekingben fogadta ifjabb Ferdinand Marcos fülöp-szigeteki elnököt. A látogatás igazi jelentősége, hogy az előző filippínó államfő Rodrigo Duterte annak ellenére, hogy az ország hagyományosan az Egyesült Államok szövetségesének számított, megpróbált nyitni Kína felé, ezzel egyidejűleg eltávolodni az USA-tól, erőfeszítéseit azonban csupán mérsékelt siker koronázta. Marcos, aki ugyan elődje politikájának folytatását ígérte, noha Dutertével szemben sokkal inkább számít Amerika-barát elnöknek azzal a céllal utazott Pekingbe, hogy a két ország stratégiai együttműködésében új fejezetet nyisson. A két államfő végül 14 kétoldalú megállapodást írt alá többek között a mezőgazdaság, az infrastruktúra, a fejlesztési együttműködés, a tengeri biztonság és a turizmus területén. Mivel a kölcsönös viszonyt a dél-kínai-tengeri követelések erősen beárnyékolták, mindenképpen nagy jelentőséggel bír, hogy a tárgyalások során megállapodtak abban, hogy újraindítják a közös olaj- és gázfeltárásokat a térségben, továbbá közvetlen kommunikációs csatornát hoznak létre a dél-kínai-tengeri kérdések tisztázása ügyében. Duterte 2016-os látogatásához hasonlóan Marcos is komoly gazdasági küldöttség kíséretében látogatott el a kínai fővárosba, hiszen az infrastrukturális fejlesztések területén igyekszik a kínai segítségre (kölcsönök, támogatások, beruházások) támaszkodni. Ennek keretében az Övezet és Út kezdeményezés fülöp-szigeteki projektjei is a tárgyalások fontos részét képezték. Noha Marcos látogatásának látszólagos eredményei imponálóak, amint azt a múlt tapasztalatai is bizonyították azok gyakorlatban való megvalósulása egy egészen más történet. A jövőre nézve azonban bizakodásra ad okot, hogy Kína külpolitikájában továbbra is elkötelezett a délkelet-ázsiai országokkal való békés együttműködés megerősítése mellett, melytől Manila és Washington szorosabb védelmi kooperációja sem szegte kedvét.
Az elemzést készítette: Zoltai Alexandra és Klemensits Péter