Az Eurázsia Központ 2023/10. heti sajtófigyelése az eurázsiai térségről olyan régiókkal a fókuszban, mint a kelet-ázsiai, a délkelet-ázsiai, a belső- és közép-ázsiai, a közel-keleti és az oroszországi, valamint a posztszovjet térség. Legtöbbször eredeti nyelven igyekszünk figyelni az adott országok napi sajtóit.
Tömegtüntetések Grúziában
Március 7-én szavazott a grúz parlament az úgynevezett „Külföldi ügynökökről” szóló törvényről, amely értelmében minden olyan civil szervezet és médium, amely költségvetésének legalább 20%-át külföldi támogatásból finanszírozzák, jegyzékbe kell, hogy kerüljön. A jegyzékbe való felvétel elmaradása esetén a törvény pénzbírságot ír elő. A szavazás napján a parlament előtt már gyülekeztek a tüntetők, akik a törvénytervezet elfogadását ellenezték. Miután a törvénytervezetet első olvasatban elfogadta a grúz parlament, több ezres tömeg vonult az utcákra majd az éjszakai órákhoz közeledve a tüntetések zavargássá fajultak, elvezetve a tüntetők és a rendőrök összecsapásához. A tüntetők köveket és Molotov koktélokat dobáltak a rendőrökre, ezután a tömeget könnygáz és vízágyúk bevetésével oszlatták szét. Az összetűzések következtében 66 személyt tartóztattak le. A tüntetések másnap is folytatódtak. A tbiliszi események hatására további tüntetések törtek ki Tbiliszi mellett Batumiban és Kutaisziben is, amelyek során a törvény visszavonása mellett a tüntetések során letartóztatott 133 személy szabadon bocsátását is követelték. A tüntetések intenzitása a hét végére alább hagyott, ugyanis a grúz parlament március 10-én leszavazta a „külföldi ügynökökről” szóló törvényt a társadalmi rend megóvása érdekében, a grúz Belügyminisztérium pedig szabadon engedte a zavargások során Tbilisziben őrizetbe vett személyeket. Egyelőre úgy néz ki, hogy Tbiliszi utcáin visszaállt a rend.
Miről is szól a törvény?
„A külföldi befolyás átláthatóságáról” szóló törvénytervezet kezdeményezője a „Nép hatalma” mozgalom volt. Az ötlet gazdája a kormányzó „Grúz Álom” pártból kilépő, ugyanakkor a parlamenti többséghez tartozó képviselőcsoport. A vitatott törvényjavaslatot 2023 februárjában nyújtották be a parlamenthez. A dokumentum a „külföldi ügynökök” jegyzékének létrehozásáról rendelkezett, amely magában foglalná azokat a nonprofit szervezeteket és a médiumokat, amelyek éves költségvetésének több mint 20%-a külföldi finanszírozásból ered. Így a „külföldi ügynökként” nyilvántartott szervezeteknek évente bevallás útján kellene beszámolniuk bevételeikről. Azoknak pedig, akik ez alól megpróbálnák kibújni, 25 ezer lari (kb 3,5 millió forint) bírságot kell fizetniük. A „külföldi ügynökök” azonosításáért felelős tisztviselők pedig hozzáférési jogot kapnának a listán szereplő jelöltek személyes adataihoz.
A „Nép hatalma” az eredetihez képest valamelyest módosított változatot is bejegyzett – a „külföldi ügynökök nyilvántartásáról” szóló törvénytervezet. A második lehetőség szerint minden olyan jogi-, és természetes személy, aki a külföldi szereplő érdekei alapján politikai tevékenységet folytat Grúziában, külföldi erők ügynökeként ismerhető el. A tevékenységi kör kitért PR tanácsadásra, reklám tevékenységre, információs ügynökségi vagy politikai tanácsadói tevékenységre; vagy akár idegen hatalom a grúz hatóságokkal való kapcsolatokban való érdekeinek képviseletére. Ebben a változatban a törvény be nem tartása pénzbírsággal vagy öt évig terjedő szabadságvesztéssel is járhat.
A március 7-én elfogadott törvényt azzal kritizálták, hogy tulajdonképpen az orosz „külföldi ügynökökről” szóló törvényt utánozza. Ennek értelmében Tbiliszi utcáin bőven lehetett hallani a „Nemet az orosz törvényre!” bekiabálásokat a tömegből. Kritika érte a „külföldi ügynökök nyilvántartásáról” szóló törvénytervezet is, annak apologétái arra hivatkoztak, hogy az Egyesült Államokban alkalmazott törvényben foglaltakkal egyezik. Ugyanis az 1938-ban elfogadott FARA (Foreign Agent Registration Act) törvény megköveteli a külföldi támogatók bizonyos politikai tevékenységet folytató ügynökeitől, hogy rendszeresen tegyék közzé a külföldi megbízóval fennálló kapcsolatukat, tevékenységüket, valamint az adott tevékenységek támogatására vonatkozó bevételeket és kifizetéseket. Az említettek mellett a grúz ellenzék is tett egy javaslatot, amely értelmében csak az Oroszországból finanszírozott szervezetek minősüljenek „külföldi ügynöknek”.
Külföldi reakciók
A törvény elfogadása heves tiltakozást váltott ki. Felszólalt ellene maga a grúz elnök Szalome Zurabisvili, aki az események kitörése idején New Yorkban tartózkodott, március 8-án közzétett nyilatkozatában szolidaritását fejezte ki a tüntetőkkel, mondván, hogy utóbbiak egy szabad Grúziáért állnak ki, a törvénnyel kapcsolatban leszögezte, hogy Moszkva diktátuma hatására született és kijelentette, hogy megvétózza a törvényt. Itt érdemes megjegyezni, hogy a grúz elnök és a kormányzó „Grúz álom” párt között bizonyos feszültségek vannak jelen. Az elnök élesen kritizálja a regnáló grúz kormányt többek között annak Oroszországgal való viszonylag együttműködő viselkedése miatt. Az EU aggodalmát fejezte ki mind a törvények elfogadásával-, mind a tüntetők oszlatásával kapcsolatban. Brüsszel szerint a vitatott törvények elfogadásával Grúzia letér az európai integráció útjáról. Az amerikai külügy egykori szóvivője Ned Price kategorikusan elutasította a grúz törvénytervezetek hasonlóságát a FARA-val, és inkább az orosz és a magyar törvényhozáshoz hasonlította azokat. Oroszországban tagadták, hogy Moszkvának köze lenne a törvények kidolgozásához, vagy elfogadtatásához. Az orosz Állami Duma szóvivője Vjacseszláv Vologyin szerint a vitatott törvénytervezetek Washington befolyását korlátozták volna Grúziában, ezért azok számára elfogadhatatlanok. Szergej Lavrov külügyminiszter később a Tbilisziben zajló utcai zavargásokat a 2014-es kijevi eseményekhez hasonlította, bár hozzátette, hogy „egy valódi Majdan szintjét még nem érték el az események.”
A külföldi ügynökökre vonatkozó törvényeket végül nem sikerült megtartani. A tüntetések, valamint az ország nyugati partnerei nyomására a kormány március 10-ével 35 nem szavazattal és 58 tartózkodással végül elutasította a „Külföldi befolyás átláthatóságáról” szóló törvénytervezet, majd a szabályzat betartása érdekében ismételt szavazáson is elutasították a törvényt. Bár az utcai zavargások elfajulásának sikerült elejét venni, kérdés azonban, hogy az „utca sikere” milyen hatással lesz Grúzia további stabilitására, ugyanis a kormány gyors kompromisszumkészsége motiváló tényező is lehet, egy esetleges forradalmi úton zajló hatalomváltás eléréséhez, amely a jelenlegi kormányhoz képest markánsabb elzárkózást válthat ki.
Az elemzést készítette: Seremet Sándor