2023. május 18 és 19 között Kína adott otthont a harmadik alkalommal megrendezett Közép-Ázsia-Kína (Central Asia+China, C5+C) csúcstalálkozónak, melyen a kínai elnök, Xi Jinping mellett Kasszim-Zsomart Tokajev kazah, Shavkat Mirzijojev üzbég, Szerdar Berdimuhamedov türkmén, Szadír Zsaparov kirgiz, valamint Emomali Rahmon tádzsik elnök is részt vett.
A kínai Xianban (Shanxi tartomány) megrendezett kétnapos találkozó helyszíne rendkívül szimbolikus volt, hiszen a város egykor az ókori Selyemút részeként, annak az ókori kereskedelmi útvonalnak a keleti origójaként szolgált, amely összekötötte Kínát Közép-Ázsiával és a Földközi-tengerrel.
A kínai csúcstalálkozó során a hat ország vezetői abban állapodtak meg, hogy szorosabbra fűzik az országaik külügyminisztériumai közötti kapcsolatokat, valamint megerősítik a gazdasággal, a kereskedelemmel, a vámügyekkel és a kölcsönös beruházásokkal kapcsolatos együttműködéseket. Emellett a mezőgazdasági termékek vámkezelésének felgyorsítása érdekében a kereskedelmet könnyítő intézkedéseket is végrehajtanak, Kína pedig a közép-ázsiai országok régiós együttműködésének és fejlesztésének megerősítésére bejelentett egy 26 milliárd jüan (3,8 milliárd dollár) mértékű pénzügyi támogatást.
A Kína-Közép-Ázsia platform a Kína és Közép-Ázsia öt országa (Kazahsztán, Kirgizisztán, Tádzsikisztán, Türkmenisztán és Üzbegisztán) között fennálló partnerségi és gazdasági kapcsolatok kiemelt helyszíne. A Peking által 2013-ban elindított Övezet és Út Kezdeményezés (Belt and Road Initiative, BRI) szárazföldi útvonalában a földrajzi elhelyezkedésük és logisztikai kulcsszerepük miatt a közép-ázsiai országok kiemelt jelentőséggel bírnak. Mindezen meghatározó logisztikai, földrajzi és transzfer szerep mellett Kína Közép-Ázsia legnagyobb kereskedelmi partnere is egyben. 2022-ben az öt közép-ázsiai ország Kínával történő kereskedelemi forgalma rekordmagasságot, 70 milliárd dollárt ért el (ennek döntő része, 31 milliárd dollárt a Kazahsztánnal folytatott kínai kereskedelem tette ki), s ez a tendencia, 2023-ban is folytatódni, látszik, mivel a Kína és a Közép-Ázsia öt országa közötti kereskedelem 2023 első felében meghaladta a 24,8 milliárd dollárt.
Mindezek mellett azonban arról sem szabad megfeledkezni, hogy amíg Közép-Ázsia erősen támaszkodik a kínai kereskedelemre és befektetésekre, ezzel párhuzamosan Peking számára is meglehetősen kedvezőek a kínai gazdaság számára az olyan kulcsfontosságú erőforrásoknak a „szomszédos” országoktól történő beszerzése, mint a földgáz, kőolaj, különböző színesfémek (sok nyugat-és délnyugat-kínai város elsősorban a türkmén földgázra és a kazah kőolajra támaszkodik).
A Kína-Közép-Ázsia csúcstalálkozó napirendjén számos kérdés szerepelt, azonban a találkozó elsődleges célja a nagyobb politikai és gazdasági partnerségek biztosítása, valamint a Kína és Közép-Ázsia országai között fennálló kapcsolatok bővítése volt, ahogy azt a találkozó során maga Tokajev elnök is megfogalmazta: „Közös célunk van: a kétoldalú kapcsolatok elmélyítése”.
A találkozó során a többoldalú közös egyeztetések mellett több kétoldalú megbeszélés is zajlott, melyeknek köszönhetően Kazahsztán és Kína új ipari transzfer programról írt alá megállapodást, Peking pedig vállalta, hogy támogatja a Kínában működő kazah vállalkozásokat és növeli az országba látogató turisták számát. Ezen kívül Kirgizisztán és Kína új befektetési alapot jelentett be, és a közép-ázsiai ország felkérte Kínát, hogy nyisson bankfiókot az országban, Kína pedig felvette Kirgizisztánt azon országok listájára, amelyeket a kínai állampolgárok turistaként biztonsággal látogathatnak.
Emellett külön érdekesség, hogy a korábbi Kína-Közép-Ázsia csúcstalálkozókkal ellentétben a xiani csúcstalálkozóról kiadott kétoldalú nyilatkozatokat tekintve a Kína-Üzbegisztán nyilatkozat huszonnyolc, a Kína-Kazahsztán nyilatkozat hét, a Kína-Kirgizisztán tizenegy, a Kína-Tádzsikisztán pedig tizennyolc pontot tartalmazott, melyek közül a legfontosabb – amely mindegyik kétoldalú, illetve közösen kiadott zárónyilatkozatban is szerepel – hogy Kína a közép-ázsiai régió minden országában C+C5 titkárság megnyitását tervezi a régiós országokkal történő közvetlen kapcsolattartás érdekében.
A közép-ázsiai országok gazdasági növekedésének és fejlődésének egyik kulcsa a logisztika és a vasúti közlekedés fejlesztése, melyről a xiani találkozón is szó esett. A találkozó során Kína megerősítette azt a korábbi álláspontját, hogy aktívan dolgozik azon, hogy vasúti közlekedését összekapcsolja Közép-Ázsia vasúti hálózatával ezzel is fenntartva/megerősítve gazdasági dominanciáját a Közép-Ázsiával folytatott árukereskedelemben, ezáltal közvetlen kapcsolatot biztosítva magának egy formálódó Középső Kereskedelmi Folyosóval (Middle Corridor), valamint az Észak-Dél kereskedelmi folyosóval.
Közép-ázsiai szakértők gyakran érvelnek azzal, hogy a térségnek nincs más választása, mint szoros kapcsolatokat ápolni óriási szomszédjával. Annak ellenére, hogy a régió országai elszeretnék kerülni, hogy bármely nagyhatalom (Kína, Oroszország, Egyesült Államok) uralkodóvá váljon a régióban, a közép-ázsiai országokra jellemző úgynevezett „többvektoros” megközelítés a gyakorlatban nehezen kivitelezhetőnek bizonyul a számukra, noha eddig számos eredményt is elértek.
A xiani találkozó megerősítette azt a benyomást, hogy Kína biztosította a közép-ázsiai országokkal korábban folytatott hosszabb távú gazdasági kapcsolatait. Azonban a regionális és globális nagyhatalmakkal (Kína, Oroszország, India, Törökország) közvetlen és távolabbi szomszédságban álló Közép-Ázsia országainak saját gazdasági prioritásaik mellett továbbra is a régióban jelenlévő nagyhatalmak közötti egyensúlyozás, a regionális identitás megőrzése, valamint a formálódó egységes külpolitikai stratégia megerősítése és fejlesztése a cél.
A gyorselemzést készítette: Veres Szabolcs