2023. szeptember 9-10-én az indiai Újdelhi adott otthont a G20 országok vezetőinek részvételével megtartott csúcsértekezletnek. Bár a világ nagyhatalmai között jelentős geopolitikai feszültség volt tapasztalható az utóbbi időben, a házigazda India igyekezett kompromisszumra bírni a feleket a legfontosabb globális kihívások területén.
A G20 a világ legnagyobb gazdaságait tömöríti, tagállamai a világ GDP-jének 80%-át állítják elő, miközben a világkereskedelem 75%-át bonyolítják. 19 ország[1] mellett az Európai Unió és az Afrikai Unió is a tagja. Csúcstalálkozóin rendre más országok, nemzetközi és nem kormányzati szervezetek is részt vesznek.
Az idei G20 csúcsértekezlet témája a szanszkrit Vasudhaiva Kutumbakan, azaz „Egy Föld, egy család, egy jövő” elnevezéssel összegezhető. Ennek a lényege, hogy a szervezet soros elnöke India szerint a nézeteltérések ellenére a vezető országoknak meg kell találniuk a kompromisszumokat az olyan globális kihívások, mint a klímaváltozás, az élelmiszerbiztonság és a digitális átalakulás kezelése érdekében. A találkozó előtt kevés volt az esély a kompromisszumra, hiszen legfőképpen az ukrajnai háború miatt a Nyugat ill. Oroszország és Kína között komoly ellentét hózódott, de akár a feszült amerikai-kínai viszony is megemlíthető. Nehezítette a párbeszédet, hogy a találkozón nem vett részt Vlagyimír Putyin orosz elnök, aki az ellene kiadott nemzetközi elfogatóparancs miatt már előzetesen jelezte távolmaradását, miközben Xi Jinping kínai elnök is lemondta részvételét. A kínai államfőt a megbeszéléseken Li Qiang miniszterelnök képviselte. Egyes források szerint a kínai államfőt elsősorban a belpolitikai kérdések kötötték le – a hétvégén az észak-kelet-kínai Heilongjang tartományban tett látogatást – ráadásul India és a Nyugat ellenállása miatt a G20 értekezlet során Kína aligha várhatta külpolitikai törekvéseinek támogatását. Ezúttal az ukrán vezetést sem hívták meg a találkozóra, az indiai kormány ezzel is jelezni szerette volna, hogy elsősorban nem a geopolitikai konfliktusokra szeretné irányítani a figyelmet.
Összességében a csúcsértekezlet India számára pozitív eredménnyel zárult. A Narendra Modi vezette kormány tudatosan arra törekszik, hogy növelje India globális presztízsét, az ország gazdasági, politikai befolyását, miközben a nyugati törekvéseket felhasználva Kínával szemben is ellensúlyt képezzen Ázsiában, ugyanakkor megőrizze külpolitikai önállóságát. India az ország nevének „Bharat”-ra történő megváltoztatása mellett is elkötelezett, jelezve, hogy a szakítani kíván a brit gyarmati múlttal, ennek jegyében már a hivatalos kommunikációban és a G20 csúcson is a szanszkrit nevet használták. India elkötelezett a Globális Dél országainak képviselete mellett és Kínával szemben láthatóan szeretné megerősíteni befolyását Afrikában is. A találkozó egyik legfontosabb eredménye, hogy indiai javaslatra az Afrikai Unió a G20 állandó tagjává vált, ennek következtében G21-re bővült a szervezet.
Bár a tagállamok között tapasztalható nézeteltérések miatt nem volt egyszerűen kivitelezhető, Indiának a konszenzuson alapuló közös zárónyilatkozatot is sikerült elfogadtatnia. Ebben az ukrajnai háborúval kapcsolatban a felek a következőképpen fogalmaztak: „Az ENSZ Alapokmányával összhangban minden államnak tartózkodnia kell attól, hogy bármely állam területi integritása, szuverenitása vagy politikai függetlensége ellen irányuló területszerzésre irányuló erőszakkal fenyegetőzzön vagy azt alkalmazza. A nukleáris fegyverek alkalmazása vagy azzal való fenyegetés megengedhetetlen.” A dokumentummal az Oroszországot képviselő Szergej Lavrov külügyminiszter is elégedett volt, hiszen az nem ítélte el Moszkvát, még Oroszország nevét sem említette.
A fenntartható fejlődés érdekében a résztvevő országok létrehozták a Globális Bioüzemanyag Szövetséget a bioüzemanyagok fejlesztésének és elfogadásának előmozdítása, valamint a vonatkozó szabványok és tanúsítások meghatározása érdekében. Ugyanakkor viszont a résztvevők nem tudtak megállapodni a fosszilis üzemanyagok kivezetéséről, a nettó 0 kibocsátás elérése érdekében. Ehelyett csupán azt a célt támogatták, hogy 2030-ig megháromszorozzák a globális megújulóenergia-kapacitást, miközben vállalták a szén felhasználásának csökkentését.
Az eredmények közé sorolható, hogy a technológiai fejlődésre választ adva a tagállamok elkötelezték magukat a mesterséges intelligencia (AI) felelősségteljes hasznosítása mellett, valamint a kriptoeszközök és a központi banki digitális valuták (CBDC) jövőjének megtervezése mellett.
A globális konnektivitás előremozdítása érdekében jelentős lépés, hogy Szaúd-Arábia, az Egyesült Arab Emirátusok, India, Franciaország, Olaszország, Németország és az Egyesült Államok aláírta az India-Közel-Kelet-Európa Gazdasági Folyosó (IMEC) létrehozásáról szóló szándéknyilatkozatot. Ennek értelmében az egyik folyosó Indiát köti össze a Perzsa-öböllel, míg a másik Európát kapcsolja össze a Közel-Kelettel. A tengeri és a szárazföldi szállítás korszerűsítése, a konnektivitás növelése mellett a térség gazdasági fejlesztése is a célok között szerepel. Lényegében a terv a Nyugat válaszának is tekinthető Kína Övezet és Út kezdeményezésére, amelyben India Kínával fennálló geopolitikai ellentéte miatt nem vesz részt. Nem véletlen, hogy India erőfeszítéseit a fejlődő országok adósságának átütemezésével kapcsolatban Kína szintén szkeptikusan fogadta és annak a véleményének adott hangot, hogy India a G20 csúcsot a saját geopolitikai érdekeinek érvényesítésére használta fel.
Összességében az Újdelhiben megrendezett G20 csúcsértekezlet az indiai diplomácia győzelmeként értékelhető, hiszen kezdeményezéseivel a Modi kormány érzékeltette országa erősödő globális befolyását, miközben a Globális Déllel szemben is bizonyította elkötelezettségét. Az sem mellékes, hogy Indiának a geopolitikai rivalizálás miatt megosztott nagyhatalmakat is sikerült kompromisszumra bírnia, miközben a háború helyett a békés együttműködésre fektette a hangsúlyt, a globális kihívások együttes kezelése érdekében. Az esemény során Indiától Brazília vette át a G20 elnökséget, Lula Da Silva brazil elnök kormányzata pedig várhatóan szintén a fejlődő országok érdekeit és az együttműködésük megteremtését fogja szem előtt tartani.
A gyorselemzést készítette: Klemensits Péter
[1] Ausztrália, Dél-Afrika, Törökország, Kína, India, Indonézia, Japán, Dél-Korea, Argentína, Brazília, Kanada, Mexikó, Kanada, Amerikai Egyesült Államok, Franciaország, Németország, Olaszország, Oroszország, Egyesült Királyság.