Szeptember 9-10-én tartották a G20-ak csúcstalálkozóját, amelyet India fővárosában, Újdelhiben rendeztek meg. Az eseményen az „Egy föld, egy család, egy jövő” témában olyan fontos kérdéseket vitattak meg, mint az élelmezésbiztonság, az éghajlatváltozás, az energia, a fejlesztés, az egészségügy és a digitalizáció. A G20-tagok közös nyilatkozatában elítélték az „emberi szenvedést és az ukrajnai konfliktusnak a globális élelmezés- és energiabiztonságra gyakorolt negatív következményeit”, anélkül, hogy közvetlenül bírálták volna Oroszországot. Emellett az Egyesült Államok, India, Szaúd-Arábia és az EU új vasutak és hajózási útvonalak hálózatát jelentette be a csúcstalálkozón. Ez utóbbinak célja, hogy növeljék Dél-Ázsia, a Közel-Kelet és Európa közötti kereskedelem volumenét. Elemzésünkben megvizsgáljuk, hogy az új gazdasági folyosó milyen hatással lesz India pozíciójára a változó világrendben, valamint hogy a kereskedelmi útvonalak diverzifikálása jelent-e veszélyt a Kína által 2013-ban elindított „Övezet és út” kezdeményezés számára.
A tervezet visszhangja
Az India-Közel-Kelet-EU gazdasági folyosó (angolul: India-Middle East-Europe economic corridor, betűszóval: IMEC) egy két kontinensen áthaladó transznacionális vasúti és hajózási útvonal, amelytől az Egyesült Államok azt várja, hogy az Ázsia, az Arab-öböl és Európa közötti jobb összeköttetés és gazdasági integráció révén lendületet adjon a gazdasági fejlődésnek. Két külön folyosót fog tartalmazni – az Indiát az Arab-öböllel összekötő keleti folyosót és az öblöt Európával összekötő északi folyosót.
„Ez az egész világ számára fenntartható irányt ad az összeköttetésnek és a fejlődésnek” – nyilatkozta Narendra Modi indiai miniszterelnök a projekt bejelentésekor. „Ez az egész világ fenntartható fejlődését fogja ösztönözni” – mondta.
Habár a kínai vezetés támogatta az IMEC létrehozását, azt is kijelentették, hogy azt nem szabad „geopolitikai eszközként” használni.
Ursula Von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke az Európai Unió helyzetéről szóló éves beszédében kijelentette, hogy a folyosó lesz „az eddigi legközvetlenebb összeköttetés India, az Arab-öböl és Európa között: a vasúti összeköttetés révén a kereskedelmi [útvonalon való áthaladás] India és Európa [között] 40%-kal gyorsabb lesz.”
A Fehér Ház közleménye szerint „a folyosón a meglévő kereskedelem és gyártás ösztönzését, valamint az élelmiszerbiztonság és az ellátási láncok megerősítését képzeljük el. Megközelítésünk célja, hogy új befektetéseket szabadítson fel partnereinktől, beleértve a magánszektort, és ösztönözze a minőség megteremtését a munkahelyek [terén].”
Szaúd-Arábia befektetési minisztere, Khalid bin Abd al-Azíz al-Fálih – aki szintén részt vett a csúcstalálkozón – azt mondta, hogy a gazdasági folyosó „történelmi” lesz. „Az emberek a selyemútról, az Arab-félszigeten át vezető indiai fűszerútról beszélnek, de ez még jelentősebb és relevánsabb lesz, mert az energiáról, adatokról, összeköttetésről, emberi erőforrásokról, légi közlekedési útvonalakról és olyan országok közötti összehangolásról lesz szó, amelyeknek azonos a gondolkodása és a jövőképe” – mondta al-Fálih.
A folyosó egy vasúti összeköttetést, valamint egy elektromos kábelrendszert, egy hidrogénvezetéket és egy nagysebességű adatkábelt tartalmaz majd – derül ki az Európai Bizottság által készített dokumentumból. A nyilatkozat a projektet egy olyan zöld és digitális hídnak is nevezte, amely kontinenseken és civilizációkon halad át.
Az India-Közel-Kelet-EU gazdasági folyosó elősegítheti India felemelkedését
Az India-Közel-Kelet-EU gazdasági folyosó egyik fő célja az összeköttetés elősegítése Ázsia, az Arab-öböl és Európa között. Ennek megvalósulása erősítheti India szerepét a jövőbeni világrendben azáltal, hogy növeli kereskedelmét, befektetéseit és befolyását az érintett régiókban. Továbbá lehetősége lesz összehangolni politikáit az Egyesült Államokkal és a Nyugattal, valamint minden lehetősége meglesz arra, hogy erősítse kapcsolatait az Öböl-menti országokkal, különösen Szaúd-Arábiával és az Egyesült Arab Emírségekkel, amelyek mára felismerték az Indiában rejlő lehetőségeket. Végül, de nem utolsó sorban az IMEC által megerősítheti pozícióját regionális vezetőként és globális szereplőként a kereskedelem, az energia, a biztonság és a technológia területén.
Az IMEC hatással lehet a közel-keleti békefolyamatokra is
Az egyetértési nyilatkozat így hangzik: „[Az IMEC] lehetővé teszi az áruk és szolgáltatások India, az Egyesült Arab Emírségek, Szaúd-Arábia, Jordánia, Izrael és Európa közötti, illetve onnan történő tranzitját.” Az országok azt is tervezik, hogy kábelhálózatot építenek ki az elektromos áram és a digitális csatlakozás érdekében, valamint vezetékeket a tiszta hidrogénexporthoz. Ez közös érdekeket teremt, ami által befolyásolhatja a közel-keleti békefolyamatokat is, továbbá ösztönzi az együttműködést az érintett országok, különösen Izrael és Szaúd-Arábia között. Olyan területeken alakulhat ki kooperáció a két fél között, mint az energia, a biztonság, a technológia és az iráni befolyás elleni küzdelem. Ez utóbbival kapcsolatban elmondható, hogy habár ez év márciusában normalizálta kapcsolatait Szaúd-Arábia és Irán, ám ez mégsem jelenti azt, hogy a két fél ne lenne egymás riválisa számos területen, valamint korántsem biztos, hogy a jelenlegi nyugodt viszony hosszú távon is fennmarad. A kiújuló ellentétek pedig rögtön közelebb hoznák egymáshoz Izraelt és Szaúd-Arábiát.
Az IMEC valóban ellensúlyozni tudja Kína befolyását?
Az IMEC-et olyan közlekedési folyosók hálózatának képzelik el, amelyek vasútvonalakat és tengeri utakat foglalnak magukban, hogy elősegítsék Ázsia, az Arab-öböl és Európa közötti gazdasági integrációt. Ez a kezdeményezés a Globális Infrastrukturális Beruházási Partnerség (PGII) része, amelynek célja infrastrukturális projektek finanszírozása a fejlődő országokban állami és magánbefektetéseken keresztül. Ez a nyugati felfogás szerint alternatívát kínál a kínai „Övezet és út” kezdeményezéssel (BRI) szemben, azonban korántsem biztos, hogy az IMEC képes lesz szembeszállni azzal a hatalmas hálózattal, amelyet Kína épített ki az elmúlt évtizedben, és nem is biztos, hogy ez a célja. Emellett Kína is támogatja a békés, win-win együttműködéseket, tehát a későbbiekben a BRI kezdeményezés akár összhangba is kerülhet az IMEC-cel, vagyis kialakulhat egy fúzió. Továbbá egy olyan forgatókönyv sem elképzelhetetlen, hogy az IMEC, valamint az „Övezet és út” kezdeményezés működése diverzifikálni fogja a lehetőségeket az infrastrukturális beruházásokat kereső országok számára, ami által a projektek minősége és fenntarthatósága is jelentősen javulna.
Az elemzést készítette: Tárik Meszár