A Donald Trump amerikai elnök és Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök által szeptember 29-én közösen bejelentett és október 13-án az Egyesült Államok, Egyiptom, Törökország és Katar vezetői részéről az egyiptomi Sarm el-Sejkben aláírt béketerv nagy diplomáciai sikernek tekinthető. Ezt megelőzően, közvetítők erőfeszítéseinek köszönhetően a Hamász is elfogadta a megállapodást. Ez utóbbi szervezet nem kapott meghívást azBővebben: „A Sarm el-Sejk-i békecsúcstalálkozó eredményei és a további előrelépés kihívásai”
Címketár:Közel-Kelet
Eurázsia Központ Elemzések 2025/33.-A geopolitikai erőviszonyok várható átrendeződése a Közel-Keleten a 2025. szeptember 25-i Trump – Erdoğan találkozó után
Az elemzést készítette: Sárkány László Absztrakt Donald Trump amerikai elnök és Recep Tayyip Erdoğan török államfő szeptember 25-én Washingtonban találkozott, ahol a két vezető a védelmi együttműködésről, az orosz energiafüggőség csökkentéséről és a közel-keleti békefolyamatokról tárgyalt. A megbeszélések előterében az F–35-ös vadászgépek lehetséges törökországi visszatérése, a Patriot-rendszerek ügye, valamint egy gázai fegyvernyugvás előmozdítása állt, amelybenBővebben: „Eurázsia Központ Elemzések 2025/33.-A geopolitikai erőviszonyok várható átrendeződése a Közel-Keleten a 2025. szeptember 25-i Trump – Erdoğan találkozó után”
Eurázsia Központ Elemzések 2025/28.-A Közel-Kelet és a Mediterráneum összekapcsolása: Törökország vezetésével új unió formálódhat
Az elemzést készítette: Sárkány László Absztrakt Miközben a világ Ukrajnára, Iránra, Gázára, Szíriára és a Trump elnök által meghirdetett kereskedelmi háborúra figyel, a mediterrán térségben kevésbé feltűnően, de annál nagyobb jelentőséggel bíró átalakulás zajlik. Egy dinamikus, átfogó, új regionális hegemónia kiépítése van folyamatban a Törökország és Spanyolország közötti tranzitzóna mentén. A Földközi-tenger két végét összekötőBővebben: „Eurázsia Központ Elemzések 2025/28.-A Közel-Kelet és a Mediterráneum összekapcsolása: Törökország vezetésével új unió formálódhat”
Eurázsia Központ Elemzések 2025/21.-Az izraeli-iráni 12 napos háború előzményei és a regionális, globális kontextus
Absztrakt Az Izrael és Irán közötti feszültség régóta a Közel-Kelet biztonsági architektúráját alakító alapvető dinamikák egyike. Izrael közelmúltbeli célzott légicsapásai Irán ellen azonban azt jelzik, hogy ez a szembenállás új szakaszba lépett – mind tartalmát, mind földrajzi kiterjedését tekintve. A két fél közötti kölcsönös katonai fellépések már nem korlátozódnak megbízott szereplőkre vagy közvetett, határokon átnyúlóBővebben: „Eurázsia Központ Elemzések 2025/21.-Az izraeli-iráni 12 napos háború előzményei és a regionális, globális kontextus”
Eurázsia Központ Elemzések 2025/16.-Oroszország geopolitikai jelenléte a Közel-Keleten
Az elemzést készítette: Sárkány László Absztrakt Az új világrendszer formálódásának aktív szereplői a Közel-Kelet államai. Erőtereik hangsúlyosabbá váltak mind a regionális, mind a nemzetközi kapcsolataikban. Egyre nyilvánvalóbb a régió államainak azon törekvése, hogy szerepüket nemcsak regionálisan, hanem globálisan is megerősítsék. A Közel-Keletazonban továbbra is megköveteli a külső biztonsági garanciákat, melyeket nagyhatalmak adhatnak meg. Trump elnökkelBővebben: „Eurázsia Központ Elemzések 2025/16.-Oroszország geopolitikai jelenléte a Közel-Keleten”
A Palesztináról szóló kairói arab csúcstalálkozó az eurázsiai médiában
Az Arab Liga kairói rendkívüli ülésén a vezetők jóváhagyták a háború sújtotta Gázai övezet újjáépítésére vonatkozó egyiptomi tervet. Az alábbiakban az eurázsiai sajtó reakcióit szemlézzük. Kelet-Ázsia Kína A kínai médiumokban számos részletes tudósítás jelent meg az arab országok kairói találkozójáról és Gázát érintő béketervükről, valamint Peking pozíciójáról a konfliktust illetően. A kínai Külügyminisztérium szóvivője, LinBővebben: „A Palesztináról szóló kairói arab csúcstalálkozó az eurázsiai médiában”
Eurázsiai Hírszemle 2025/10. hét
Az Eurázsia Központ 2025/10. heti sajtófigyelése az eurázsiai térségről olyan régiókkal a fókuszban, mint a kelet-ázsiai, a délkelet-ázsiai, a belső- és közép-ázsiai, a közel-keleti és az oroszországi, valamint a posztszovjet térség. Legtöbbször eredeti nyelven igyekszünk figyelni az adott országok napi sajtóit. A Palesztináról szóló kairói arab csúcstalálkozó az eurázsiai médiában Az Arab Liga kairói rendkívüliBővebben: „Eurázsiai Hírszemle 2025/10. hét”
Eurázsia Központ Elemzések 2025/4.-Miként befolyásolja az Aszad-rezsim bukása India Szíria-politikáját?
Az elemzést készítette: Klemensits Péter Absztrakt India és Szíria hosszútávú kapcsolata, stabil politikai, gazdasági és kulturális együttműködésen alapszik. A 2024 decemberében bekövetkezett szíriai rendszerváltozás, amely Bassár el-Aszad bukásával járt új helyzetet teremtett, és megváltoztatta Szíria külkapcsolatait. India, amely a polgárháború alatt semleges álláspontot képviselt, most óvatosan kell, hogy lavírozzon az új politikai környezetben, figyelembe véveBővebben: „Eurázsia Központ Elemzések 2025/4.-Miként befolyásolja az Aszad-rezsim bukása India Szíria-politikáját?”
Eurázsia Központ Elemzések 2025/1.- Globális és regionális érdekek érvényesítése Aszad bukása után a Közel-Keleten
Az elemzést készítette: Sárkány László Absztrakt A Közel-Keleten a legdrámaibb változást 2024 utolsó hónapjában a damaszkuszi rezsim összeomlása és az ennek nyomán beindult regionális mozgások és lökéshullámok hozták. De maga a Szíriát fél évszázadig uraló Aszad család bukása is okozat: az új világrend kialakulásával járó változások idézték elő, regionális és globális tényezők együtt hatásának eredménye.Bővebben: „Eurázsia Központ Elemzések 2025/1.- Globális és regionális érdekek érvényesítése Aszad bukása után a Közel-Keleten „
Nemzetközi reakciók a szíriai hatalomátvételre
A 14. éve tartó szíriai konfliktus november 27-én eszkalálódott, amikor a rezsimellenes erők meglepetésszerű támadásokat indítottak, és ellenőrzésük alá vonták Aleppót és más területeket. Miután a főváros, Damaszkusz kikerült a rezsim ellenőrzése alól december 8-án a Baath-párt hatvanegy éves uralma Szíriában összeomlott. Bassár el-Aszad megbuktatott szíriai elnök lemondott, ő és családja Moszkvába menekült, ahol OroszországtólBővebben: „Nemzetközi reakciók a szíriai hatalomátvételre”