A szeptemberi hónap igen jelentősnek bizonyul Ázsiában az orosz és az amerikai befolyás átalakulása szempontjából, hiszen Joe Biden amerikai elnök Vietnámba látogatott, Vlagyimir Putyin orosz elnök pedig részt vett a 8. Keleti Gazdasági Fórumon, majd Oroszországban fogadta az észak-koreai vezetőt, Kim Dzsongunt.
Joe Biden amerikai elnök Nguyen Phu Trong vietnámi pártfőtitkár meghívására két napos látogatáson vett részt a délkelet-ázsiai országban szeptember 10-11-én. Az Egyesült Államok és Vietnám idén ünneplik „átfogó partnerségük” 10 éves évfordulóját, ráadásul a két ország politikai, gazdasági és katonai kapcsolatai is sokat fejlődtek az elmúlt években. Vietnám az USA számára a kínai befolyás visszaszorítása szempontjából is kiemelt szövetségesnek számít, miközben Vietnám olyan partnert lát Washingtonban, amely ellensúlyozhatja Kína regionális dominanciáját. Az indiai G20-as csúcsértekezlet Biden számára megfelelő lehetőséget teremtett a Hanoi úthoz is, főleg, hogy következő elnökválasztásra fókuszálva a jövőben várhatóan inkább a belpolitikai ügyek fogják lekötni a Fehér Ház figyelmét.
Nguyen Phu Trong és Joe Biden találkozóját követően bejelentésre került, hogy a két ország kapcsolatát „Átfogó stratégiai partnerségre” emelték, amelynek keretében a felek elkötelezettek a béke, az együttműködés és a fenntarthatóság mellett. Ez magába foglalja az ENSZ Alapokmány, a nemzetközi jog és egymás politikai intézményeinek, függetlenségének, szuverenitásának és területi integritásának tiszteletben tartását is. Biden kiemelte, hogy az egyezmény fontos lépés az USA és Vietnam számára, hogy elmélyítsék együttműködésüket a kritikus és feltörekvő technológiák terén, különösen a rugalmasabb félvezető-ellátási lánc kiépítése során, ami a Tajvannal kapcsolatos amerikai-kínai feszültség éleződése tükrében logikus lépés. Trong pedig azt hangsúlyozta, hogy a megállapodás nagy lépés országa részéről az önállóság, a béke, a barátság, az együttműködés és a fejlődés, valamint a külkapcsolatok diverzifikálása és többoldalúvá tétele érdekében. Összességében az egyezmény nem jelent alapvető változást a kapcsolatok dinamikájában, inkább az amerikai-vietnami viszony gyors ütemű javulását tükrözi, különösen a gazdasági és a people-to people kapcsolatok terén.
Biden és vendéglátója számára a gazdasági kapcsolatok megerősítése is prioritást kapott. 2022-ben Vietnám az USA 7. legnagyobb kereskedelmi partnere volt, a kétoldalú kereskedelem elérte a 150 milliárd dollárt. Ezzel együtt említésre méltó Vietnámnak az USA-val szembeni kereskedelmi többlete, amely 2022-ben meghaladta a 116 milliárd USD-t, ennél csak Kína és Mexikó többlete nagyobb. Ugyanakkor bár utóbbi problémával már a Trump kormányzat is kiemelten foglalkozott, a kritika jelentős része Kínára irányult, a Vietnámmal való gazdasági együttműködés kibővítésére pedig a Biden adminisztráció is fokozottan törekszik.
A találkozó során megállapodtak arról, hogy a Vietnam Airlines 7,5 milliárd dollár értékben vásárol repülőgépeket a Boeing gyártól, továbbá az arizonai Amkor Technology 1,6 milliárd dollár értékben létesít gyártóüzemet Bac Ninh tartományban. Emellett Vietnám érdekeltségét fejezte ki amerikai F-16-os Fighting Falcon negyedik generációs vadászbombázó repülőgépek vásárlása iránt is. Utóbbi lépés bizonyítja, hogy bár Vietnám alapvetően továbbra is Oroszországból szerzi be a haditechnika jelentős részét, viszont szeretné diverzifikálni beszerzéseit.
Az Egyesült Államok számára látszólag egyértelműen eredményes volt Joe Biden vietnámi útja. Politikai, gazdasági és katonai téren is megerősödött a két ország partnersége, miközben Hanoi nyitottnak mutatkozott az amerikai törekvések támogatására. Ugyanakkor viszont Vietnám továbbra is őrzi külpolitikai önállóságát, miközben igyekszik alkalmazkodni Kínához és fenntartja együttműködését Oroszországgal. Biden látogatása várhatóan nem fog fordulatot eredményezni ebben a folyamatban, vagyis az USA-Vietnám kapcsolatok fejlődésének is megvannak a korlátai, viszont kétségtelen, hogy az erősödő együttműködésből egyelőre mindkét fél profitálhat.
Az orosz távol-keleti város, Vlagyivosztok több ezer résztvevőt üdvözölt a 8. Keleti Gazdasági Fórumon (Eastern Economic Forum – EEF), amely szeptember 10-13. között került megrendezésre, hogy elősegítse a gazdasági és kulturális cseréket az ázsiai-csendes-óceáni régióban. A fórumon hagyományosan az Orosz Föderáció és a világ többtucatnyi más országának vezérigazgatói, szakértői és kormányzati tisztviselői találkoznak, hogy megvitassák az orosz Távol-Kelet, az Északi-sarkvidék és az egész ázsiai csendes-óceáni térség fejlődésének stratégiai irányait.
Putyin a Fórumon elmondott beszédében azt fejtegette, hogy a nyugati országok tönkreteszik a kereskedelmi és pénzügyi kapcsolatok rendszerét, amelyet ők maguk építettek ki. Putyin szerint azzal, hogy sok ország nem az átmeneti politikai eseményeket helyezi előtérbe, hanem saját terveikkel foglalkoznak, amelyek közvetlen és hosszú távú előnyöket hoznak a lakosságuknak azáltal megszülethet a kapcsolatok és az integrációk egy új modellje – de nem a nyugati modellek szerint, amelyből csak a kiválasztottak részesülnek – az egész emberiség, az egész működő és fejlődő többpólusú világ számára. Továbbá Putyin hozzátetette, hogy „Oroszország kereskedelme tavaly 13,7%-kal nőtt az ázsiai-csendes-óceáni térség országaival, és további 18,3%-kal nőtt az idei év első feléhez képest”. Szakértők szerint az orosz elnök azt üzeni a világnak ezzel, hogy Oroszország fejlődhet a Nyugat nélkül is, és ezen adatok nyilvánosságra hozatalával Oroszország ismét megmutatja eltökéltségét, hogy ellenálljon a nyugati szankcióknak és biztosítsa a gazdasági növekedést. Továbbá kifejezte elköteleződését az orosz Távol-Kelet fejlesztése mellett, amelyre az ígéretek szerint nagy hangsúlyt fog fektetni a jövőben az ország.
Oroszország számára meglehetősen mozgalmas volt a szeptember, hiszen a Keleti Gazdasági Fórum után szeptember 13-án egy meglehetősen ritka csúcstalálkozóra is sor került, ugyanis Kim Dzsongun észak-koreai vezető és Vlagyimir Putyin orosz elnök találkozott, amelynek alkalmával katonai kérdésekről, az ukrajnai háborúról és az észak-koreai titkos műholdprogramjához nyújtott lehetséges orosz segítségről tárgyaltak.
Putyin bemutatta Kimnek Oroszország legfejlettebb űrrakéta-kilövő állomását az oroszországi Távol-Keleten, és latolgatták egy észak-koreai űrhajós világűrbe küldésének lehetőségét. Kim, aki a szokásoknak megfelelően vonattal érkezett Észak-Koreából, komoly érdeklődést mutatott a téma iránt. Ez az első alkalom, hogy az észak-koreai vezér elhagyta Észak-Koreát a Covid-19 világjárvány óta. A találkozó alkalmával Putyin és Kim több órán át tárgyaltak minisztereik jelenlétében, majd négyszemközt is megvitatták a világ ügyeit és a lehetséges együttműködési területeket. Egyes értesülések szerint Észak-Korea és Oroszország vezetői számos fontos témáról és aktuális együttműködési ügyekről tárgyaltak, beleértve a két ország közötti további szoros koordinációt és kölcsönös támogatást a katonai fenyegetések kezelésében, amelyben feltehetőleg megállapodásra és konszenzusra jutottak.
Mindeközben amerikai és dél-koreai tisztviselők aggodalmukat fejezték ki amiatt, hogy Kim fegyvereket és lőszert adhat Oroszországnak, azonban Moszkva és Phenjan tagadta az ilyen szándékokat. Putyin számos utalást tett arra vonatkozóan, hogy szóba került a katonai együttműködés, de kevés részletet közölt, ami azonban elég beszédes tény, hogy Szergej Sojgu védelmi miniszter is részt vett a tárgyalásokon, akárcsak az Észak-Koreai Hadiipari Osztály igazgatója, Jo Chun Ryong . Mindenesetre Washington figyelmeztetett, hogy további szankciókat fog bevezetni, ha bármelyik ország fegyvert ad át a másiknak. „Számos intézkedést megtettünk már az Észak-Korea és Oroszország közötti fegyvereladásokat közvetítő entitások szankcionálására, és ha szükséges, további szankciókat fogunk bevezetni” – közölte Matthew Miller, az amerikai külügyminisztérium szóvivője egy sajtótájékoztatón. Emellett aggasztónak nevezte, hogy Oroszország Észak-Koreával az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozatait potenciálisan megsértő programokban folytat együttműködést.
Oroszország számára a csúcs alkalmat kínált arra, hogy nehéz helyzetbe hozza az Egyesült Államokat, bár az egyelőre nem világos, hogy Putyin meddig hajlandó elmenni az észak-koreai technológiai kívánságlista teljesítésében.
Az viszont, hogy Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a jövő hónapban Phenjanba látogat további tárgyalásokra, miközben Putyin is elfogadta Kim meghívását, hogy a jövőben Észak-Koreába látogasson arra enged következtetni, hogy a két ország együttműködési szándékai komolyak.
Az elemzést készítette: Klemensits Péter és Zoltai Alexandra