A hidegháború óta nem látott haderő összevonásával (31 országból 90000 katona) több hónapos hadgyakorlatba kezd az Észak Atlanti Szerződés Szervezete (NATO). A Steadfast Defender 24 névre keresztelt hadgyakorlat célja Oroszország elrettentése és egy európai háború kitörésének modellezése. Az elemzés elsősorban azt mutatja be, hogy Oroszország és Ázsia miként reagált a hírre és az adott régiók miként viszonyulnak a NATO hadgyakorlatokhoz.
Oroszország
Egy ilyen léptékű gyakorlat –– a NATO végleges és visszavonhatatlan visszatérését jelenti a hidegháborús katonai tervezéshez, erőforrásokhoz és infrastruktúrához, amely az Oroszországgal való konfrontációra irányul. – nyilatkozta az orosz külügyminiszterhelyettes. Alekszandr Grusko szerint minden ilyen léptékű esemény jelentősen növeli a „katonai incidensek” kockázatát, ami tovább destabilizálja a biztonsági helyzetet. A gyakorlatok a diplomata szerint a Nyugat által Oroszország ellen kirobbantott hibrid háború egyik eleme. Kiváltképp, hogy a hadgyakorlatok megkezdése előtt egyre nagyobb mértékben jelenik meg a nyugati médiában, de a politikusok felszólalásaiban is egy esetleges háború lehetősége Oroszországgal. Bár nyíltan nem kerül kimondásra, a hadgyakorlat forgatókönyve is ezt helyezi kilátásba. Az oroszok azzal vádolják a NATO tagállamait, hogy „háborús pszichózisban” tartják lakosságukat. Az orosz szakértők úgy vélik, hogy az intenzív ellenségképgyártás a NATO mint ellensúly szükségességének gondolatát éleszti újjá, ami szerintük az Egyesült Államok számára fontos. Ráadásul ez elkerülhetetlenül a védelmi iparnak szánt allokációk növekedésével is jár majd. Másrészt az orosz ellenségkép erősítésével az oroszok szerint a Nyugat igazolni igyekszik a mára már teljesen kudarcba fulladt Kijev támogatására irányuló politikát. Egyes szakértők úgy vélik, hogy a Steadfast Defender 2024 hadgyakorlat az egyik kevésbé ismert 1983-as Able Archer hadgyakorlatra emlékeztet, amely az atomháború szélére sodorta a világot. A híres végítélet órája három percre került éjféltől. A Szovjetunió és a Varsói Szerződés országainak vezetése úgy vélte, hogy a NATO az Egyesült Államok vezetésével erőteljes, be nem jelentett nukleáris csapásra készül a szocialista tábor országai ellen. A feltételezés téves volt, de a feszültség igen magas fokra hágott. Az orosz álláspont szerint az ilyen jellegű gyakorlatok komoly provokációt jelentenek.
Közép-Ázsia
Közép-Ázsia országainak mind a kormánypárti, mind pedig az ellenzéki, nyomtatott, valamint online formában megjelenő sajtója sem foglalkozott mélyen azzal a NATO hadgyakorlatnak a hírével, amely az orosz határ közelében rég látott nagyságú katonai egység részvételével kerül megrendezésre. A közép-ázsiai média hírei között természetesen szerepet kapott az esemény, azonban a legtöbb média csupán a nyugati, főleg a német médiában közölt értesüléseket vette át.
A közép-ázsiai országok médiáinak a Steadfast Defender 2024 kódnevű NATO hadgyakorlattal kapcsolatban megfogalmazott értesüléseinek döntő része az európai hírforrásokra alapozott. Azonban a kirgiz médiában az orosz sajtóból átvett megállapítások voltak a dominánsak.
Az öt közép-ázsiai ország hadügyminisztériumának oldalain feltüntetett adatok alapján 1991 és 2020 között a régióban a harmadik fél részvételével megrendezett katonai hadgyakorlatokban olyan országok vettek részt, mint Oroszország, Kína, Egyesült Államok, India, Törökország, Franciaország. Ezen kívül Közép-Ázsiában a NATO, az SCO és a KBSZSZ is folyatott katonai hadgyakorlatokat a régió országainak a bevonásával.
A térségben történő katonai hadgyakorlatokról, azonban már tudni lehet, hogy 2024-ben az Oroszország vezette katonai blokk, a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezete hét gyakorlatot tart, melyekre Kazahsztán, Kirgizisztán, Oroszország és Tádzsikisztán területén fog sor kerülni.
A hadgyakorlattal kapcsolatos hírekre a közép-ázsiai szakértők sem reagáltak komolyabban. Ezzel szemben a közép-ázsiai országok médiáit sokkal inkább foglalkoztatta a 2024. január 29-30-án Brüsszelben megrendezésre kerülő EU-Közép-Ázsia fenntartható közlekedéssel foglalkozó Global Gateway nevezetű befektetési fórummal kapcsolatos várakozások, valamint Shavkat Mirzijojev üzbég elnök kínai útja.
Kelet-Ázsia
Kína
A NATO megnövekedett harckészültsége azt érezteti, hogy „egy nagy háború küszöbön áll”, és a NATO arra törekszik, hogy ezt a háborús feszültséget Ázsiára is kiterjessze. Az európai média széles körben Oroszországra értelmezi, amikor a NATO az „ellenfél” kifejezést használja. Azonban ez már messze túlmutat Európa perifériáján és a NATO-n belül egyértelmű tendencia tapasztalható, hogy katonai befolyását Ázsiára is kiterjeszti, vezetői pedig felerősítik a „kínai fenyegetés” narratíváját. Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára és Grant Shapps, az Egyesült Királyság védelmi minisztere olyan nyilatkozatokat tettek, amelyek ezt a fordulatot tükrözik. Stoltenberg megjegyzései, miszerint „nem arról van szó, hogy a NATO Ázsiába költözik, hanem arról, hogy Kína közeledik hozzánk” azt jelzik Kínát már nem csupán támogatónak tekintik az orosz-ukrán forgatókönyvben, hanem egy olyan csoportba sorolják, amelyet a NATO és az USA ellenségesnek tekint. A NATO katonai erővel kívánja megfékezni Kína felemelkedését, demonstrálva az Egyesült Államok hegemóniáját. Az Egyesült Államok arra törekszik, hogy a Kínával szomszédos országokat szorosan összehangolja a Kínával kapcsolatos stratégiájával. Japán közelmúltbeli bejelentése, miszerint Tomahawk cirkálórakétákat vásárol támadóképességének fokozása érdekében, elmozdulást jelent a kizárólagosan védelem-orientált politikától, és bizonyítja ezt a növekvő szövetséget. A NATO pedig erősíti katonai kapcsolatait Kína szomszédaival, különösen Japánnal, és irodát szeretne nyitni az országban, hogy megkönnyítse a konzultációkat a térséggel. A „kínai fenyegetés” körüli jelenlegi narratíva a konfliktus potenciális eszkalációját sugallja, különösen a Kínával szomszédos régiókban, ahol az országokat vagy együttműködésre bátorítja, vagy az Egyesült Államok oldalára kényszeríti. A NATO-nak fel kell ismernie, hogy az Ázsiába való terjeszkedési impulzus az Egyesült Államok geopolitikai stratégiájának kiterjesztéseként fogható fel, ami potenciálisan fokozott feszültségekhez vezethet, mivel a regionális szereplők a NATO lépéseit szuverenitásuk és biztonsági érdekeik közvetlen kihívásának tekinthetik. Kína szerint a NATO-nak pontosan fel kellene mérnie ázsiai lépéseinek hatását.
Japán és Dél-Korea
A NATO-Japán kapcsolatokat tekintve fontos előrelépés történt 2023 nyarán, amikor is partnerséget kötött Japán és a NATO. Az Egyénre szabott Partnerségi Program (Individually Tailored Partnership Program-ITPP) 16 együttműködési területből áll, amelyeknek három stratégiai célja van: a párbeszéd erősítése, az interoperabilitás és az ellenálló képesség erősítése európai és japán források szerint. Az egyik együttműködési terület a NATO-erők és a Japán Önvédelmi Erők képességfejlesztése és interoperabilitása. A dokumentum kimondja, hogy Japán és a NATO „hatékonyan együttműködik a képesség- és interoperabilitás-fejlesztés, valamint a szabványosítás területén”. Ezek az intézkedések arra irányulnak, hogy közös értelmezést alakítsanak ki egymás eszközeivel kapcsolatban, és bővítsék a közös gyakorlatok körét.
Japán és a NATO tárgyalásokat folytat egy biztonságos, dedikált kommunikációs vonal létrehozásáról az érzékeny biztonsági információk gyors megosztására. A vizsgált új mechanizmus célja, hogy választ adjon az olyan országok esetleges kibertámadásaira és dezinformációs terveire, mint Kína és Oroszország. Tokiónak és Brüsszelnek jelenleg a személyes kommunikációra kell hagyatkoznia az érzékeny kérdések megvitatása során. Ez megnehezítette az összehangolt fellépést, mert az egymás irodáinak felkeresése késedelmet okoz az információmegosztásban, ami válság idején komoly kockázatokat rejthet magában. A NATO-japán együttműködés központi elemét képező NATO-összekötő iroda Tokióban való létrehozására irányuló javaslatot leállították, miután Emmanuel Macron francia elnök ellenezte az ötletet, azt állítva, hogy az provokálná Kínát.
A NATO Ausztráliával és Dél-Koreával is ITPP-t kötött, Új-Zélanddal pedig kidolgozás alatt áll. Ukrajna orosz inváziója és Kína „korlátok nélküli” barátságról szóló nyilatkozata Moszkvával, azt a felfogást váltotta ki, hogy a transzatlanti és az indo-csendes-óceáni biztonság szorosan összefügg egymással. A NATO-tagok egy összekötő iroda megnyitásáról tárgyalnak Tokióban, amely állomásként szolgálna az IP4 ITPP-inek megvalósításához. Az ITPP kézzelfogható előrelépést kíván elérni a 2026-ig. Az együttműködés további területei közé tartozik a tengeri biztonság, a kiber- és hibrid fenyegetések, a világűr, az éghajlatváltozás, valamint a feltörekvő és zavaró technológiák (EDT).
Közel-Kelet
Az Észak-atlanti Szerződés Szervezete (NATO) bejelentette, hogy megkezdi az elmúlt évtizedek legnagyobb hadgyakorlatát, 90 ezer katona részvételével. Ez a szövetség által szervezett legnagyobb hadgyakorlat a hidegháború vége óta. A NATO európai legfelsőbb parancsnoka, Christopher Cavoli amerikai tábornok újságíróknak elmondta, hogy a Steadfast Defender kiképzés május végéig folytatódik, és a NATO-tagságra jelölt Svédországon kívül mind a 31 tagállam egységei részt vesznek rajta. A NATO 2018-ban rendezte meg a hidegháború utáni időszak legnagyobb gyakorlatát, amelyen mintegy 51 000 katona vett részt.
Az Isztambuli Együttműködési Kezdeményezés
A 2004-ben indult Isztambuli Együttműködési Kezdeményezés jelenleg a NATO arab államokkal fenntartott kapcsolatainak alapját képezi. Bár az ÖET mind a hat tagját meghívták a csatlakozásra, csak Bahrein, Kuvait, Katar és az Egyesült Arab Emírségek tette meg ezt.
2017-ben Kuvait az Isztambuli Együttműködési Kezdeményezés Regionális Központjának otthona lett. A regionális központ jelentősége abban áll, hogy magas szintű találkozókon és oktatási kurzusokon keresztül növelje a biztonsági kihívások közös megértését a NATO és régióbeli partnerei között. Szaúd-Arábia, bár nem tagja az Isztambuli Együttműködési Kezdeményezésnek, érdeklődést mutatott a NATO-val fenntartott kapcsolatok javítása iránt az elmúlt években
Arab NATO
Az elmúlt években több hír is napvilágot látott egy közel-keleti katonai szövetség megalakulásáról. Ennek megvalósulása már csak azért is jelentős fejlemény volna, mert a nemzetközi sajtó által „arab NATO”-nak elnevezett (jelenleg nem létező) csoportban Izrael is képviseltetné magát. Ez utóbbi fejlemény híven jelzi a bizonyos arab országok (pl. Egyesült Arab Emírségek, Bahrein stb.) és Izrael közötti kapcsolatok javulását, és szemmel láthatóan az elmúlt időszakban egy Irán-ellenes csoportosulás kezdett körvonalazódni. Azonban a Hamász október 7-ei izraeli támadása óta egyre távolabb kerülünk egy ilyen szövetség megalakulásától. A kritikusok szerint nehezen tudnak közös nevezőre jutni az eltérő érdekekkel bíró közel-keleti államok, amit jól bizonyít az is, hogy a múltban már voltak hasonló, ám kudarcba fulladt próbálkozások, továbbá az arab világ fragmentáltsága és a különböző aktorok széthúzása sem kedvez az ehhez hasonló kezdeményezéseknek.
Szakértők szerint a védelmi szövetségben nagy valószínűséggel minden olyan állam részt vehetne, amelynek már van valamilyen kapcsolata Izraellel. Ide tartoznak az Ábrahám-egyezmények aláírói – az Egyesült Arab Emírségek, Bahrein, Szudán és Marokkó –, valamint Jordánia és Egyiptom, amelyek már diplomáciai kapcsolatokat ápolnak Izraellel. Szaúd-Arábia, Omán és Kuvait is szerepet kaphatna a szövetségben, és minden bizonnyal az Egyesült Államok is, mely utóbbira széles körben úgy tekintenek, mint a megállapodás közvetítőjére. Viszont mindez egyelőre csak utópia, mert a különböző arab államok addig nem fognak egységbe lépni Izraellel, amíg nem rendezik a palesztin-kérdést.
Dél-Ázsia
Az indiai médiában a hadgyakorlattal kapcsolatban a NATO közleményét idézik, de egyúttal az orosz oldal reakcióját is bemutatják. A Times of India megjegyzi, hogy a hadművelet alapvető szemléletváltást tükröz a NATO hidegháború utáni stratégiáját tekintve, mivel a kollektív biztonság védelme ismét nagy szerepet kapott az orosz fenyegetéssel szemben. Éppen ezért a balti országok, Lengyelország, Románia és Norvégia is fontos helyszínét képezik majd a hadgyakorlatoknak.
A Dél-Ázsiai régióban a NATO nem tartott hadgyakorlatot, viszont India számos bilaterális hadgyakorlatban vett részt NATO tagállamokkal 2023-ban. Az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaország ebben a tekintetben fontos partnerei Indiának, ugyanakkor Kínával és Oroszországgal is rendezett közös hadgyakorlatot Újdelhi.
Ami a nagyszabású multilaterális hadgyakorlatokat illeti komoly jelentősége van a RIMPAC gyakorlatnak (résztvevői: Ausztrália, Brunei, Kanada, Chile, Kína, Kolumbia, Dánia, Franciaország, Németország, India, Indonézia, Olaszország, Japán, Kanada, Malajzia, Mexikó, Hollandia, Új-Zéland, Norvégia, Peru, Fülöp-szigetek, Dél-Korea, Szingapúr, Thaiföld, Tonga, Egyesült Királyság és Egyesült Államok.) A RIMPAC (Rim of the Pacific Exercise) a világ legnagyobb nemzetközi tengeri hadgyakorlata, amelyet kétévente, páros évek júniusában és júliusában rendeznek meg a hawaii Honoluluban.
A másik fontos gyakorlat a MALABAR ami egy haditengerészeti gyakorlat, amelyben az Egyesült Államok, Japán és India állandó partnerként vesz részt, először 1992-ben rendezték meg. 2020-ban Ausztrália ismét csatlakozott a gyakorlathoz, így a QUAD tagok közötti interoperabilitás elsajátítása szempontjából is nagy jelentősége van a gyakorlatnak.
A másik jelentős esemény, amelynek India is résztvevője, a Cobra Gold gyakorlat ami Délkelet-Ázsia legnagyobb közös többoldalú hadgyakorlata, amelyet a Thai Királyi Fegyveres Erők (RTARF) és az Egyesült Államok Indo-csendes-óceáni Parancsnoksága évente Thaiföldön rendez.
A 2023-as esemény már a 42. , amelyen hét ország – Thaiföld, az Egyesült Államok, Szingapúr, Japán, Indonézia, a Koreai Köztársaság és Malajzia – vett részt teljes mértékben; a humanitárius segítségnyújtási gyakorlathoz három ország – Kína, India és Ausztrália – csatlakozott; emellett 10 ország csatlakozott a többnemzeti tervezési támogató csoporthoz (MPAT) – Banglades, Kanada, Franciaország, Mongólia, Nepál, Új-Zéland, a Fülöp-szigetek, Fidzsi-szigetek, az Egyesült Királyság és Brunei; és 10 ország csatlakozott a kombinált megfigyelői összekötő csoporthoz (COLT) – Kambodzsa, Laosz, Brazília, Pakisztán, Vietnam, Németország, Svédország, a Görög Köztársaság, Kuvait és Srí Lanka. A 2023-as hadgyakorlaton 30 országból 7400 katona vett részt.
India a dél-ázsiai államokkal közösen is rendszeresen szervez hadgyakorlatot, a SAMVEDNA-t először 2018-ban szervezték meg, és elsősorban a katasztrófaelhárítás állt a középpontjában.
Délkelet-Ázsia
A NATO-nak nincsenek délkelet-ázsiai tagországai és nem tart hadgyakorlatokat sem az egyes délkelet-ázsiai államokkal, sem együttesen. A NATO-Délkelet-Ázsia államközi vagy a NATO-ASEAN intézményközi kapcsolatokban a szintlépés vagy az intézményesülés nincs a délkelet-ázsiai politikai napirendeken, mert az ASEAN-országokban a lakosságok jellemzően ambivalensek az olyan minilaterális szövetségekkel való együttműködéssel kapcsolatban, mint például a Quad vagy az AUKUS; a délkelet-ázsiai elitek pedig az ASEAN intézményi státuszának megőrzése és az államközi kapcsolatok militarizálásának lehetőség szerinti elkerülése érdekében tartózkodnak kapcsolatépítéstől. A NATO napirendjén sem szerepel a párbeszéd és együttműködés megerősítése a délkelet-ázsiai országokkal, e tevékenységekben a szervezet földrajzi fókusza Kelet-Ázsia.
Az egyes délkelet-ázsiai államok ugyanakkor rendszeresen szerveznek egyes külhatalmakkal, például az Egyesült Államokkal, Kínával, Japánnal és Ausztráliával is közös hadgyakorlatokat a hagyományos és a nem hagyományos biztonsági fenyegetésekkel összefüggésben, politikai szempontból alapvetően a kölcsönös bizalomépítést/erősítést célozva.
E tekintetben a közelmúltbeli fő fejlemény, hogy 2023. szeptember 18-23 között az ASEAN-tagállamok (és a megfigyelő Kelet-Timor) megtartották első, külső partnerek nélküli, közös hadgyakorlatukat (ASEX-01N). Az ASEAN Szolidaritás Hadgyakorlat indonéz felségvizeken a Natuna-szigeteknél zajlott, a délkelet-ázsiai szárazföldi haderők, a légierők és a haditengerészetek önkéntesen felajánlott egységeinek a mozgósításával. Az egységek nem harci tevékenységeket folytattak, hanem tengeri biztonsági tevékenységeket, keresési és mentési akciókat, polgári mérnöki programokat, humanitárius segítségnyújtást és katasztrófaelhárítást, valamint tengeri utánpótlási gyakorlatokat. Az ASEAN tagállamok utóbb megállapodtak, hogy évente fognak közös hadgyakorlatokat tartani, és a jövőbeli gyakorlatok a tagállamok hadseregeit, haditengerészetét és légierőit érintő teljes körű hadgyakorlatokká bővülnek. Az ASEX-01N következésképpen az ASEAN elkötelezettségét jelképezi a blokk központi szerepének megerősítése mellett, és merész erőfeszítést jelent a három haderőnem közös katonai kiképzésének előmozdítására a már meglévő kölcsönhatásokon túl. Az intézményesülés és kiterjesztés esélyeinek növelése érdekében a gyakorlat jövőbeli ismétléseinek jóllehet meg kell küzdeniük az egyes ASEAN-tagállamok érdekellentételeivel és elvárásaival, ami azt jelenti, hogy a jövőbeli gyakorlatok megvalósítása bizonytalannak ígérkezik.
Az elemzést készítette: Klemensits Péter, Seremet Sándor, Szakáli Máté, Tárik Meszár,
Veres Szabolcs, Zoltai Alexandra