A Müncheni Biztonsági Konferencia 60 éve mozdítja elő a nemzetközi párbeszédet, miközben platformot kínál a globális döntéshozók számára az aktuális biztonságot érintő kérdések megvitatására. Elemzésünk az alábbiakban arról kíván összefoglalást nyújtani, hogy az ázsiai országok milyen szerepet vállaltak a konferencián és miként tükröződött a nemzetközi sajtóban.
Közel-Kelet
A konferenciát a pusztító gázai izraeli háború árnyékában tartották, amely 4 hónap alatt több mint 29 000 palesztin halálát okozta. David Cameron brit külügyminiszter elmondta, hogy a Palesztin Hatóság finanszírozását segítő európai országok tisztviselői találkozót tartottak az arab országok képviselőivel. A konferencia napirendjén más kérdések megvitatása is szerepelt, többek között az Afrika szarván egyre fokozódó konfliktusok, az élelmezésbiztonság, az elvándorlási és menekültválságok, a Nyugat és Kína közötti kapcsolatok, a klímabiztonság jövője, a nukleáris biztonság, a migráció, valamint a mesterséges intelligencia jövője.
Kína február 17-én az erőfeszítések fokozására szólított fel egy független palesztin állam létrehozása és a világ „legrégebb óta fennálló igazságtalanságának” megszüntetése érdekében. Wang Yi kínai külügyminiszter a németországi müncheni biztonsági konferencia alkalmával tett sajtónyilatkozatában azt mondta, hogy „a palesztin nép generációi kényszerültek lakóhelyük elhagyására, és a mai napig nem tudtak visszatérni otthonaikba, és ez a leghosszabb ideig tartó igazságtalanság a világon”. „Országa támogatja a független palesztin állam létrehozására irányuló erőfeszítések felgyorsítását, valamint egy szélesebb körű és hatékonyabb nemzetközi békekonferencia összehívását, hogy valóban békés együttélés [alakuljon ki] Palesztina és Izrael között” – mondta Wang. A kínai miniszter megjegyezte, hogy ugyanezt kell tenni a feszültség enyhítésére a Vörös-tengeren, hangsúlyozva, hogy a kiváltó ok itt „a Gáza elleni folyamatos harc”.
A 60. müncheni biztonsági konferencia vasárnapi utolsó napján a megbeszélések homlokterében a Gázai-övezet háborúja állt. Mohammed Estajjeh palesztin miniszterelnök egy panelbeszélgetésen vett részt a palesztin-izraeli kapcsolatok jövőjéről Cipi Livni volt izraeli külügyminiszter, és Ajman asz-Szafadi jordán külügyminiszter jelenlétében (ez utóbbi elkerülte a Livnivel való kézfogást).
A Gázai-övezetben pusztító háború jelentős hatással volt a konferenciára. A felszólalók, köztük Olaf Scholz német kancellár és Antony Blinken amerikai külügyminiszter beszédeik során érintették a témát, és ismét a kétállami megoldás mellett foglaltak állást. Ez lehetővé tenné egy független palesztin állam létrehozását, amely békében él Izraellel.
Kelet-Ázsia
Kína
A kínai külügyminiszter, Wang Yi a nemzetközi biztonságpolitikai tisztviselők szombati ülésén kijelentette, hogy történelmi hiba lenne, ha Kínát megpróbálnák kizárni a kereskedelemből a függőség elkerülése érdekében. A házigazda Németország el akarja kerülni, hogy túlzottan támaszkodjon a kereskedelemre az egyre határozottabb Kínával, és diverzifikálja kulcsfontosságú árukészletét az általa „kockázatmentesítésnek” nevezett megközelítéssel. Peking bírálta a stratégiát. „Azok, akik megpróbálják kizárni Kínát a kockázatmentesítés nevében, történelmi hibát követnek el.” Valamint az Európai Bizottság a múlt hónapban olyan terveket fogalmazott meg, amelyek célja az Európai Unió gazdasági biztonságának megerősítése a külföldi befektetések alaposabb ellenőrzésével, valamint a technológiák exportjának és kiáramlásának összehangoltabb ellenőrzésével az olyan riválisok felé, mint például Kína. Wang Yi erre úgy reagált, hogy: „A világgazdaság olyan, mint egy nagy óceán, amelyet nem lehet tavakra bontani”. „A gazdasági globalizáció irányába mutató tendencia nem fordítható meg. Együtt kell működnünk annak érdekében, hogy a globalizációt egyetemesen előnyösebbé és befogadóbbá tegyük.”
Wang Yi, Antony Blinken amerikai külügyminiszterrel folytatott találkozóján felhívta az amerikai fél figyelmét arra, hogy Washingtonnak fel kellene oldania a kínai vállalatokat és magánszemélyeket sújtó szankciókat, és a Kínától való elszakítási kísérletek csak ártanak az Egyesült Államoknak.
Washington szankciókat vetett ki különböző kínai vállalatokra, amelyeket azzal vádol, hogy a cégek tagadása ellenére együttműködnek a kínai hadsereggel. Az Egyesült Államok emellett magánszemélyekre és szervezetekre is kivetett szankciókat a kínai Xinjiang régióban elkövetett állítólagos emberi jogi visszaélések miatt. A kínai-amerikai kapcsolatok az elmúlt hónapokban a javulás jeleit mutatták, mivel mindkét fél lépéseket tett a kommunikációs csatornák helyreállítására, miután a két globális nagyhatalom közötti kapcsolatok az elmúlt évtizedek legalacsonyabb szintjére süllyedtek. Wang azt is megismételte, hogy az Egyesült Államoknak be kell tartania az egy Kína elvét, ha valóban stabilitást akar a Tajvani-szorosban. A közlemények szerint a két fél eszmecseréje alapvetően „őszinte, lényegretörő és konstruktív” volt. Véleményt cseréltek többek között a regionális kérdésekről, köztük az ukrajnai válságról és a Koreai-félszigetről.
Japán
Február 15. és 16. között Harada Kenji védelmi miniszter Münchenbe utazott, hogy részt vegyen az 55. Müncheni Biztonsági Konferencián. Harada részt vett azon a reggelin, amelyet William Cohen volt amerikai védelmi miniszter szervezett, hogy megvitassák a NATO előtt álló kihívásokat, és részt vett a Japán Nemzetközi Ügyek Intézete által szervezett mellékeseményen is, amelynek témája „Indo-Csendes-óceán és Európa” volt. Emellett kétoldalú megbeszéléseket folytatott Litvánia, Görögország és Svédország védelmi miniszterével, valamint Németország parlamenti államtitkárával. Harada ezeken a találkozókon megvitatta az egyes országokkal folytatott védelmi ügyek jövőbeli irányát és a NATO-n keresztüli együttműködést. Emellett informális megbeszéléseket folytatott az Egyesült Államok és a NATO illetékeseivel, valamint Kanada és Hollandia védelmi minisztereivel.
Dél-Ázsia
India
Az indiai kormány küldöttségét a 2024-es müncheni biztonságpolitikai konferencián S. Jaishankar külügyminiszter vezette. India részvétele bizonyította, hogy egyre nagyobb szerepet játszik a globális ügyekben, és elkötelezett a nemzetközi béke és biztonság párbeszéd és együttműködés révén történő előmozdítása mellett.
A külügyminiszter egy panelbeszélgetés során India és a Nyugat kapcsolatának újragondolását javasolta. Jaishankar szerint különbséget kell tenni „a nem Nyugat és a Nyugat-ellenesség között”, továbbá kijelentette, hogy „Indiát olyan országként jellemezné, amely nem Nyugat, de rendkívül szoros kapcsolatot ápol a nyugati országokkal, és ez napról napra javul”. Míg Oroszország és Kína esetleg a BRICS-országokat akarja mozgósítani a Nyugat ellen, Jaishankar szerint Indiának nem áll érdekében egy ilyen elképzelés. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a BRICS-ben mint egy nem nyugati fórum, jelentős értéket képvisel a 21. századi globális kormányzás átalakításában.
Jaishankar számos tárgyalópartnerével folytatott megbeszélést kulcsfontosságú kérdésekről, például Antony Blinken amerikai külügyminiszterrel az India-USA stratégiai partnerségben elért eredményekről, a nyugat-ázsiai és ukrajnai helyzetről, valamint más kétoldalú kérdésekről is. Ennek során mindkét vezető megállapította, hogy a Vörös-tenger térségében folytatott tengerbiztonsági együttműködéssel kapcsolatos megközelítéseik kiegészítik egymást. A palesztin kérdéssel kapcsolatban pedig megismételte India régi elkötelezettségét az izraeli-palesztin konfliktus kétállami megoldása mellett.
Pakisztán
A dél-ázsiai ország Bilawal Bhutto Zardari külügyminiszter vezetésével vett részt a konferencián, ahol bilaterális megbeszélést folytatott német kollégájával Annalena Baerbock-kal, melynek során a tisztviselők megállapodtak abban, hogy megerősítik a két ország közötti kétoldalú együttműködést az energia, a kereskedelem, a szakképzett munkaerő, az élelmezésbiztonság és az éghajlatváltozás területén. Kuwait külügyminiszterével Salem Abdullah Al-Jaber Al-Sabahával pedig egyet értettek a kétoldalú együttműködés bővítésében, különösen a gazdaság területén. Emellett véleményt cseréltek a Pakisztán és Kuvait közötti diplomáciai kapcsolatok 60. évfordulójának megünneplésére rendezett ünnepségekről. De a finn, a máltai, a jordán és a szaúd-arábiai külügyi tárca vezetőivel is folytatott bilaterális tárgyalásokat Zardari.
Banglades
Az ország miniszterelnökének Sheikh Hasina-nak a látogatására széles körben úgy tekintettek, mint Banglades globális biztonsági kérdésekkel kapcsolatos proaktív álláspontjának és az Európával és más stratégiai partnerekkel való kapcsolatok erősítése iránti elkötelezettségének demonstrálása. Február 16-án bemutatta a klímaváltozással és a biztonsággal kapcsolatos 6 pontos javaslatát, melyben sürgette a világ vezetőit, hogy sürgősen tegyenek lépéseket az éghajlatváltozás békére és stabilitásra gyakorolt káros hatásainak kezelésére, különösen a legsebezhetőbb országok, például Banglades esetében. Beszédében kiemelte a többoldalú együttműködés és párbeszéd szükségességét a közös biztonsági fenyegetések és kihívások kezelése érdekében. Arra is figyelmeztetett, hogy a rohingya-válság békés megoldása is szükséges, mivel az humanitárius és biztonsági válságot okozott a régióban.
Srí Lanka
A szigetországot külügyminisztere Ali Sabry képviselte, aki több panelbeszélgetésben is részt vett. Mondanivalójának lényege, hogy az éghajlatváltozást nem szabad kizárólag a költségek alapján értékelni, miközben hozzátette, hogy a tudásmegosztásról és a kapacitásépítésről is szó van. A miniszter kíséretével emellett több bilaterális tárgyaláson is részt vett.
Maldív-szigetek
Moosa Zameer külügyminiszter a konferencián azonnali fellépést sürgetett az éghajlatváltozás finanszírozása terén, hangsúlyozva annak kritikus jelentőségét a Maldív-szigetekhez hasonló, sebezhető szigetországok számára. A külügyi tárca vezetője a viharok és az árhullámok növekvő gyakoriságára és intenzitására hivatkozott, amelyekkel a Maldív-szigetek és más fejlődő part menti országok szembesülnek. Ennek következtében a forrásokat folyamatosan a létfontosságú alkalmazkodási intézkedésekre fordítják, ami olyan pénzeszközöket emészt fel, amelyeket egyébként olyan alapvető szociális fejlesztési programokra lehetne fordítani, mint az egészségügy és az oktatás.
Délkelet-Ázsia
„Az idén 60. évfordulóját ünneplő MSC a nemzetközi biztonságpolitikával kapcsolatos eszmecsere létfontosságú nemzetközi platformjává vált” – fogalmazott Malajzia Védelmi Minisztériumának nyilatkozata a védelmi miniszter, Mohamed Khaled részvétele kapcsán.
A minisztérium hozzátette, hogy Malajzia elkötelezett az ASEAN védelmi szerepének fenntartása és erősítése mellett az ASEAN védelmi miniszteri találkozón (ADMM) keresztül. Khaled miniszter a konferencián találkozott Dr. Ng Eng Hen szingapúri védelmi miniszterrel is, hogy megvitassák a regionális stratégiai kérdéseket és a kétoldalú kapcsolatokat. „A világ nem engedhet meg magának egy ázsiai konfliktust, és azt mindenáron el kell kerülni” – mondta ennek kapcsán Dr. Hen, aki egyetértett kollégájával az ADMM jelentőségének megőrzésében, hiszen ahogyan kifejtette „…a konfliktusokat többoldalú fórumokon és diplomáciai megoldásokon keresztül lehet megelőzni”.
Az Indo-csendes-óceáni térségben a védelmi kiadások magas összegéről Dr. Ng megjegyezte, hogy az csupán tünet és az országokat nem lehet megakadályozni, legfeljebb csak korlátozni abban, hogy érdekvédelemre költsenek és a fegyverkezésben versenyezzenek. Dr. Ng arra is rámutatott, hogy az Ábrahám-megállapodások után senki sem látta előre a közel-keleti konfrontációt. „Ennek tanulságai nagyon világosak. Mindenáron el kell kerülnünk a konfliktusokat Ázsiában” – fogalmazott a miniszter. Utalva az Oroszország és Ukrajna közötti háborúra, az Izrael és a Hamász közötti konfliktusra, valamint az USA és Kína közötti nyílt ellenségeskedés fenyegetésére Dr. Ng hozzátette, hogy a világnak „nem lehet három egyidejű instabil (had)színtere”. „Ha valóban konfliktus alakul ki bármilyen okból az USA és Kína között, úgy gondolom elrontjuk a jövőnket a következő 10, 20, 30 évre”.
Arra a kérdésre, hogy mi tartja ébren éjszakánként, Dr. Ng azt felelte az eshetőség, hogy Oroszország agressziója jutalmazásra kerül, ha a háború elhúzódása miatt Nyugat-Európa vagy az Egyesült Államok politikai támogatása Ukrajnának meginog. Az együttműködés fellendítésének módjáról Dr. Ng elmondta, hogy a hadseregek közöti kapcsolatépítés a kulcsfontosságú, különösen, ha potenciális agresszió veszélye áll fenn. Az ASEAN ezért törekszik a katonai együttműködésre körülbelül 18 országgal.
Maga az ASEAN és a soros elnökséget ellátó Laosz kormányzata nem képviseltette magát a konferencián.
Közép-Ázsia
Közép-Ázsia országainak mind a kormánypárti, mind pedig az ellenzéki, nyomtatott, valamint online formában megjelenő sajtója nem foglalkozott mélyen a Münchenben 2024. február 16-18 között megrendezett biztonságpolitikai fórummal. A hírek között természetesen szerepet kapott az esemény, a fórumon résztvevő személyek és témák is, azonban ezek mind a német, francia, angol vagy amerikai hírportáloktól és lapoktól átvett hírek voltak.
A biztonságpolitikai konferencián történt eseményekről a legtöbb közép-ázsiai ország nyomtatott vagy online formában kiadott sajtóterméke az Oroszország és Ukrajna közötti háború kérdéseit, valamint az Azerbajdzsán és Örményország elnöke közötti kétoldalú találkozót emelte ki. A két esemény közül is inkább az utóbbin volt a hangsúly, melynek oka inkább Azerbajdzsánnak és Örményországnak közép-ázsiai régióhoz a földrajzi és kulturális értelemben való közelségével magyarázható. Az Ilham Alijev és Nikol Pashinyan között létrejött találkozóval kapcsolatban a két ország közötti békeszerződés, és a kapcsolatok normalizálásának kérdése, valamint a két ország közötti új határok kijelölésének kérdése és Bakunak köszönhetően a közép-ázsiai országokat is érintő nemzetközi szállítási útvonalak miatt is fontos esemény volt a közép-ázsiai média számára.
A közép-ázsiai médiának a Müncheni Biztonságpolitikai Konferenciától történő „távolmaradása” elsősorban azzal magyarázható, hogy az elmúlt napokban, például a kazah médiát inkább az új kazah kormányfőnek Olzsasz Bektenovnak a tervei és Kazahsztán elnökének, Kasszim-Zsomart Tokajev hivatalos Katarban tett látogatása és a Tamim bin Hamad Al Thani sejkkel folytatott tárgyalásainak eredménye foglalkoztatta. Ahogyan a türkmén médiát is Rashid Meredov Türkmenisztán külügyminiszterének a Közel-Keletre érkezése, vagy a kirgiz média számára is Szadir Zsaparov Kirgizisztán elnöknek az Abu Dhabi Fejlesztési Alap főigazgatójával, Muhammad Saif Al Suwaidival történő találkozása és ezen találkozók eredményei szolgáltatták a fő témát.
Összességében elmondható, hogy a közép-ázsiai média a Müncheni Biztonságpolitikai Konferencián történt eseményekkel szemben az elmúlt héten sokkal jobban fókuszált azokra a regionális eseményekre, ülésekre és találkozókra, amelyek a régió országainak rövid és hosszútávú jövőjét határozhatják meg.
A gyorselemzést készítette: Klemensits Péter, Seremet Sándor, Szakáli Máté, Tárik Meszár, Veres Szabolcs, Zoltai Alexandra