Háromnapos elnökválasztás zajlott Oroszországban. Idén először tartottak több napos voksolást, és emellett idén először alkalmazták a távszavazást is. Moszkva mellett 28 régióban szavazhattak utóbbi formában; regisztrálni január 29-e és március 11-e között lehetett, és a hivatalos közlések szerint összesen több mint 4,6 millió kérelmet dolgoztak fel. Moszkva kritikusai szerint a távszavazás komoly eszköze lehetett az eredmények hamisításának. Az orosz állampolgárok külföldön is szavazhattak összesen 295 választókerületben (2018-ban ezekből 394 volt). Ezzel a lehetőséggel összesen 250 ezer orosz állampolgár élt.
Az előzetes eredményeket még vasárnap késő este tették közzé, de választási jegyzőkönyvek teljes feldolgozása után született csak a hivatalos végleges eredmény aminek értelmében Vlagyimir Putyin a szavazatok 87,28%-al ötödik alkalommal töltheti be az Oroszországi Föderáció elnöki tisztségét. A második helyen az Állami Duma képviselője a kommunista párt jelöltje Nyikolaj Haritonov állt a szavazatok 4,31%-ával. A harmadik helyet az Állami Duma alelnöke, az Új Emberek párt tagja, Vlagyiszlav Davankov foglalta el a szavazatok 3,85%-val, végül a Központi Választási Bizottság adatai szerint a negyedik helyen az Oroszországi Liberális Demokrata Párt (LDPR) párt vezetője, Leonyid Szluckij állt a szavazatok 3,2%-ával. Az eredmények alapján Putyin 76 277 708 szavazatot kapott rekord magas – több mint 77%-os – részvételi arány mellett.
Az oroszországi választásokat még megtartásuk előtt sok kritika érte. Elsősorban amiatt, hogy azok a megszállt ukrajnai területeken is kiírásra kerültek, ami sérti Ukrajna szuverenitását, és ezzel együtt nem is nevezhetők érvényes választásoknak, másrészt pedig, hogy a Putyin ellen induló jelöltek valójában a rendszer emberei és kizárólag a látszat miatt vesznek részt a választási hajszában és legjobb esetben azt a célt szolgálják, hogy Putyin mutatkozzon az egyetlen reális alternatívának.
De kik is voltak a jelöltek és volt-e egyáltalán esélyük? Sokan úgy vélik, hogy Borisz Nagyezsgyin kiesésével-kitiltásával a választási hajszából az idei választások teljesen unalmasakká váltak, ugyanis Putyinnak ezzel egy reális kihívója sem maradt, bár az, hogy Nagyezsgyin veszélyes lett volna, inkább vágyvezérelt gondolat. A három vesztes jelölt tulajdonképpen a rendszeren belüli ellenzék képviselői. A kommunista párt hagyományosan indít jelöltet, idén ez Nyikolaj Haritonov volt, aki 2004-ben már indult Putyin ellen és a második helyen végzett. Haritonov 76 éves, ugyanakkor az állami Dumában a Távol-Keletért és a sarkköri régióért felelős bizottságot vezeti, tehát viszonylag fontos területért felel.
Leonyid Szluckij pártját az LDPR-t a már elhunyt Vlagyimir Zsirinovszkij fémjelezte, aki hangos gyakran alpári beszédeiről volt híres, korábbi beszédeit ma is idézik, ugyanis az akkor összeesküvéselméleteknek minősített kirohanásaiból halála után sok minden bizonyos formában beigazolódott. A liberálisabbnak tartott Vlagyiszláv Szluckij 2003-óta aktív politikus. Választási kampánya során hangsúlyozta az annektált régiók támogatásának fontosságát, a vállalkozások védelmét a „speciális katonai művelet” körülményei között. Összességében nem jelent, de nem is ajánl alternatívát a jelenlegi politikai iránynak. Vladiszlav Davankov a legfiatalabb jelölt, ő az Új emberek párt jelöltje. Híres kezdeményezései között szerepel az iskolai házi feladatok eltörlése, a májusi ünnepekkel kapcsolatos szabadnapok meghosszabbítása, valamint az ingyenes parkolás a várandósok számára. A kommunisták és az LDPR alapvetően az állami narratíva mentén haladtak, így az ő szavazó bázisuk egy része is Putyinhoz vándorolt, míg Davankov gyűjthette be az ellenzéki szavazatokat.
A rendkívül magas részvételi arány mögött a kritikusok az állami szervek beavatkozását látják, míg az állami álláspontot képviselők ezt az igen erőteljes oroszellenes nyugati retorikával, valamint az orosz határvidék intenzívebb támadásainak hatásaként kezelik, mondván, hogy utóbbiak komoly társadalmi mobilizációs tényezőként hatottak. Ezt helyenként Nyugaton is elismerik.
Putyin ilyen magas választási győzelme hatalmas társadalmi legitimitást biztosít számára. Ezáltal jóval szélesebb lehetőségek elé néz az elkövetkező hat évben. Az, hogy a társadalom az eredmények szerint (még ha túlzónak is mutatkozhatnak) Putyin mögé sorakozott, azt jelenti, hogy elfogadják a politikáját és egyetértenek a döntéseivel. Így az újraválasztott elnök akár kényelmetlenebb döntések meghozatalát is megkockáztathatja, mint például az esetleges mozgósítás, amennyiben ezt a harctéri helyzet megkövetelné, vagy akár a béketárgyalások megkezdése, ha arra a geopolitikai helyzet lehetőséget nyújt, akár az amerikai elnökválasztások után. Az eredményhirdetés utáni sajtótájékoztatójában viszont, ahogy a kampány ideje alatt is Putyin komoly hangsúlyt helyezett a gazdasági és szociális kérdésekre. Programjában ambiciózus infrastrukturális projekteket, családtámogatási programokat helyezett kilátásba. Kérdés, hogy a háborúval párhuzamosan ezeket mennyire tudja majd ciklusa alatt megvalósítani.
Az ázsiai országok reakciója Putyin győzelmére
A Kaukázus térsége
Ilham Aliyev azerbajdzsáni elnök március 18-án telefonbeszélgetés formájában gratulált Vlagyimir Putyin választási győzelméhez és sok sikert kívánt neki az ország fejlődése és boldogulása érdekében végzett jövőbeni tevékenységéhez. A telefonbeszélgetés során elhangzott, hogy felek bíznak abban, hogy országaik között tovább erősödnek a szövetségesi és partneri viszonyok, valamint megvitatták a további együttműködés kilátásait is. Az elérhető adatok szerint a Bakuban felállított választókörzeten Putyin több mint 77%-ot ért el.
Grúzia területén nem volt választókerület és szavazóhelység felállítva, mivel a két ország diplomáciai kapcsolatai megszakadtak. Számos nyilvános oldal írt arról, hogy a Grúziában élő oroszok közösen béreltek autót, és Jerevánba utaztak, hogy ott szavazhassanak. Az oroszok pontos száma, akik elhagyták Grúziát, hogy részt vegyenek a tiltakozó szavazáson viszont nem ismert. Ennek értelmében, a grúz fél részéről sem hivatalos gratuláció, sem pedig az eredmények elfogadásának megtagadása sem hallatszott. Emellett Grúzia csatlakozott további 50 ENSZ-tagországhoz és elítélte az elnökválasztás megszervezését Ukrajna ideiglenesen megszállt területein.
Nikol Pasinyán örmény miniszterelnök közleményben gratulált Vlagyimir Putyinnak választási győzelme kapcsán. Üzenetében a gratulációk és jókívánságok mellett, kifejezte reményét, hogy az országaik közötti párbeszéd minden irányban fejlődni fog, ami elősegíti népeik boldogulását. Pasinyán gratulációja szimbolikus tartalommal bír, ugyanis az örmény-orosz viszony elhidegülni látszik a karabahi események következtében. Ezzel együtt Örményország számára Moszkva továbbra is fontos partner. Érdekesség, hogy a Jerevánban leadott szavazatok alapján Davankov megelőzte Putyint.
Kelet-Ázsia
Kína és Észak-Korea gratulációval fogadta Vlagyimir Putyin orosz elnök győzelmét. Xi Jinping kínai elnök úgy fogalmazott, hogy: „Az Ön újraválasztása teljes mértékben tükrözi az orosz nép támogatását. Úgy gondolom, hogy az Ön vezetése alatt Oroszország nagyobb nemzeti fejlődést fog elérni.” A kínai elnök úgy folytatta, hogy: „Kína nagy jelentőséget tulajdonít a kínai-orosz kapcsolatok fejlesztésének, és hajlandó szoros kapcsolatot ápolni Oroszországgal, hogy a kétoldalú átfogó partnerség keretében előmozdítsa a tartós, egészséges, stabil és mélyreható fejlődést az új korszakban.”
Kim Dzsong-un, észak-koreai vezető is gratulált Putyinnak az újraválasztáshoz. Más ázsiai hatalmak körültekintőbbek voltak.
Fumio Kishida japán miniszterelnök úgy fogalmazott, hogy: „Tartózkodnom kell attól, hogy konkrétumokat mondjak más országok választási eredményeiről”.
Dél-Ázsia
Narendra Modi indiai miniszterelnök szerdán beszélt Vlagyimir Putyinnal, és gratulált neki ahhoz, hogy a következő hat évre újraválasztották. A közösségi médiában Modi miniszterelnök erről azt mondta, hogy kihangsúlyozta, Putyin számára, hogy milyen fontos, hogy a két ország közötti már bizonyítottan különleges és kiváltságos stratégiai partnerséget tovább erősítsék. A vezetők áttekintették továbbá a kétoldalú együttműködés különböző kérdéseiben elért eredményeket, és véleményt cseréltek a kölcsönös érdeklődésre számot tartó regionális és globális kérdésekről is.
Pakisztán szintén pozitívan reagált Putyin győzelmére. Shehbaz Sharif miniszterelnök gratulált Vlagyimir Putyin orosz elnöknek újraválasztásához és az X-fiókján azt is megosztotta, hogy örömmel várja a vele való együttműködést a pakisztáni-orosz kapcsolatok további erősítése érdekében.
Délkelet-Ázsia
Az állami reakciók tekintetében a mianmari junta vezetője, Min Aung Hlaing, Laosz elnöke, Thongloun Sisoulith, illetve Vietnám vezetője, Nguyen Phu Trong nyilvánosan gratulált Vlagyimir Putyin orosz elnök újraválasztásához. Mindazonáltal a hazai reakciók vonatkozásában kiemelendő Tran Duc Mau, Vietnám korábban Németországban akkreditált nagykövetének véleménycikke is, amely Oroszország közeljövőjére vonatkozóan is tesz megállapításokat. A nagykövet szerint a választások végeredménye egyértelmű és előre látható volt, a választás mégis nagyon különlegesnek és figyelemre méltónak tekinthető. Első alkalommal került ugyanis megrendezésre Oroszország és az oroszok számára háborús időben; az orosz választók pedig ismerik Putyint, a bel- és külpolitikáját, valamint az ambícióit, tisztában voltak azzal, hogy mit fog tenni ötödik elnöki ciklusa alatt. Ezért ez a választás egyfajta népszavazás volt Putyin országlásának eredményeiről és hitelességéről. A nagykövet úgy véli, miután megnyerte a választásokat, Putyin nem fog okot látni arra, hogy visszatartsa magát a Nyugattal való konfrontációtól. Ellenkezőleg, határozottan az eredeti céljai megvalósítására fog törekedni. Ezért Putyin ötödik orosz elnöki ciklusa a legrosszabb forgatókönyv Ukrajna és a Nyugat számára az elkövetkező 6 évben. Putyin az ötödik mandátuma során már nem ugyanaz az elnök lesz, mint korábban. Oroszország sem lesz ugyanolyan. Európa mélyen bele fog süllyedni az Oroszország és a kontinens többi része közötti elkülönülésbe, de még mindig messze lesz attól, hogy újra biztonságra és stabilitásra tegyen szert. Ezenfelül mivel a Nyugat elszánt Oroszország legyőzésére Ukrajnában, egyre nehezebb lesz bármilyen gyors megoldást vagy eszközt találni az ukrajnai háború békés befejezésére.
Közép-Ázsia
A közép-ázsiai országok szinte valamennyi vezetője gratulált az újra megválasztott orosz államfőnek Vlagyimir Putyinnak az elnökválasztáson aratott győzelméhez és az orosz választásokon rekordot elért részvételi arányhoz, amely az eddig ismert adatok szerint meghaladta a 77%-ot.
Érdekesség, hogy a közép-ázsiai országok államfői közül Emomali Rakhmon Tádzsikisztán és Shavkat Mirziyoyev Üzbegisztán elnöke elsőként gratulált Vlagyimir Putyinnak az orosz elnökválasztáson aratott győzelméhez.
Az orosz választási eredménnyel kapcsolatban Shavkat Mirziyoyev jó egészséget kívánt Vlagyimir Putyinnak, az orosz népnek pedig békét és jólétet.
Putyin választási győzelme ékes bizonyítéka annak, hogy az orosz nép elismeri és támogatja a szuverenitás megerősítésére, a lakosság jólétének javítására, valamint Oroszország független és nyitott külpolitikájának folytatására irányuló politikáját, mondta Szadir Zsaparov kirgiz elnök, aki telefonon keresztül köszöntötte a régi-új orosz elnököt. Emellett a kirgiz elnök azt is kiemelt, hogy véleménye szerint az orosz választások eredménye közvetlenül képes hozzájárulni a Kirgizisztán és Oroszország közötti szövetségi és stratégiai partnerség megerősítésére irányuló erőfeszítésekhez.
Vlagyimir Putyin magabiztos és meggyőző győzelme az elnökválasztáson azt mutatja, hogy az orosz vezető stratégiai irányvonala országos támogatást élvez, ezt már az Oroszországgal délen szomszédos Kazahsztán elnöke, Kasszim-Zsomart Tokajev mondta az orosz elnökhöz intézett gratuláló üzenetében.
Közel-Kelet
Recep Tayyip Erdoğan török elnök gratulált orosz kollégájának, Vlagyimir Putyinnak az újraválasztási győzelméhez. Erdoğan meggyőződésének adott hangot, miszerint a török-orosz kapcsolatok „pozitív pályája” folytatódni fog. Erdoğan azt is kijelentette, hogy Törökország kész bármilyen segítő szerepet vállalni abban, hogy Oroszország visszatérjen a tárgyalóasztalhoz az immár harmadik éve tartó ukrajnai konfliktus ügyében. Az eredeti tervek szerint Putyin a múlt hónapban látogatott volna Törökországba, de elhalasztotta az utazást. A Kreml közölte, hogy átütemezi a látogatást, amelyre várhatóan április végén vagy május elején kerül sor.
Ebráhim Raiszi iráni elnök gratulált orosz kollégájának „döntő” győzelméhez – jelentette az iráni állami média. Az Iráni Iszlám Köztársaság elnöke üzenetben gratulált Vlagyimir Putyinnak a sikeréhez és az Orosz Föderáció elnökévé való újraválasztásához az IRNA állami hírügynökség szerint.
Az Egyesült Arab Emírségek elnöke, Mohammed bin Zájid Ál Nahján gratulációt küldött Vlagyimir Putyinnak az Orosz Föderáció elnökévé való újraválasztása alkalmából. Dubaj uralkodója, valamint az Egyesült Arab Emírségek miniszterelnöke, Mohammed bin Rásid Ál Maktúm is hasonló üzeneteket küldött Vlagyimir Putyin elnöknek.
Mahmúd Abbász, a Palesztin Állam elnöke hétfőn gratulált Vlagyimir Putyin elnöknek az Orosz Föderáció elnökévé történő újraválasztásához. A gratulációs táviratban további sikereket kívánt Putyin elnöknek a rábízott feladatok elvégzéséhez, valamint a baráti orosz nép céljainak és törekvéseinek eléréséhez. Az elnök megerősítette, hogy büszke a két országot és népet egyesítő baráti és szolidáris kapcsolatokra, és nagyra értékeli Oroszország támogatását a palesztin nép jogai iránt.
A Russia Today hírtelevízó közölte, hogy Kuvait emírje, Misal al-Ahmad volt az első arab vezető, aki gratulált Vlagyimir Putyin orosz elnöknek az oroszországi elnökválasztáson aratott győzelméhez.
Szíria elnöke, Bassár el-Aszad szintén gratulált Vlagyimir Putyin újraválasztásához. Aszad sok sikert kívánt orosz kollégájának az újabb elnöki ciklusához, továbbá méltatta a Szíria és Oroszország közötti megkülönböztetett kapcsolatokat, valamint a hatékony kétoldalú együttműködést, ami hozzájárul országa lakosainak jólétéhez.
Szalmán bin Abd al-Azíz király és Mohammed bin Szalmán trónörökös és miniszterelnök hétfőn gratulált Vlagyimir Putyin orosz elnöknek az új elnöki ciklusra való újraválasztása alkalmából.
Egyiptom elnöke, Abd el-Fattáh esz-Szíszi méltatta országa és Oroszország történelmi kapcsolatát kedden, amikor gratulált Vlagyimir Putyin újraválasztásához. Szíszi azt mondta, hogy az eredmény „az orosz nép bizalmát tükrözi”, és sok sikert kívánt kollégájának, valamint előrehaladást és jólétet az ország lakosságának.
Az elemzést készítette: Klemensits Péter, Seremet Sándor, Szakáli Máté, Tárik Meszár,
Veres Szabolcs, Zoltai Alexandra