Vlagyimir Putyin elnök 2018-ban járt utoljára Azerbajdzsánban. Idén két látogatást tett dél-kaukázusi szomszédjánál augusztus 18-19-én és úgy tűnik, az igen produktívan telt. A látogatás során több megállapodás is született, amelyek érintik a környezetvédelmet, kereskedelmet, energetikát és logisztikát. Oroszország Azerbajdzsán harmadik legnagyobb kereskedelmi partnere Olaszország és Törökország után, és a kölcsönös kereskedelem tovább növekszik. A látogatással párhuzamosan Baku jelentkezett a BRICS-be. Úgy tűnik, hogy Oroszország továbbra is fontos partner és tényező a régióban, a szkeptikusok szerint, az orosz befolyás nem csak hogy csökkent, de a bakui látogatás mindössze Putyin nemzetközi izolációjának következménye.
A megállapodások
Az orosz Kommerszant összefoglalójából kiderül, hogy Putyin bakui látogatása során, erősítették a két ország együttműködését olyan területeken mint az oktatás, tudomány, növény-, és környezetvédelem, élelmiszerbiztonság és munkaügy. Az energiaszektorban Oroszország és Azerbajdzsán fő projektjei a Shah Deniz projektben összpontosulnak, ahol az orosz LUKOIL 19,99%-os részesedéssel rendelkezik. 2023-ban ez a projekt 26 milliárd köbméter gázt és 4 millió tonna kondenzátumot termelt, 2024-ben pedig 27,1 milliárd köbméter gázt és 4,1 millió tonna kondenzátumot.
Szóba került az Oroszország és Azerbajdzsán közötti olajvezeték-infrastruktúra kibővítése is a korábbi javaslatok szerint. 2023-ban Oroszország ugyanis már javasolta Azerbajdzsánnak a Tihoreck-Baku olajvezeték kibővítését a fordított olajellátás érdekében, amely akár évi négy millió tonna olaj szállítását is biztosíthatná. Korábban, 2014-ben az azerbajdzsáni SOCAR tárgyalt a Transnyefttyel, hogy a Szamara-Tihorec-Baku útvonalon akár öt millió tonna olajt lehessen szállítani, amit tovább szállíthatnának a Baku-Tbiliszi-Ceyhan olajvezetéken. Utóbbi a jelenleg jelentősen korlátozott orosz olajszállítási lehetőségek szempontjából, valamint a Baku felé egyre nagyobb igényt támasztó Európai piacok szempontjából kölcsönösen kedvező helyzetet teremthetne, tekintettel Azerbajdzsán azon céljaira, hogy energetikai hub-ként emelkedjen ki a régióból. A zöld energia terén erre igen komoly lépéseket tesz.
Jelenleg Azerbajdzsán rendelkezik a Kaszpi tenger legnagyobb tankerflottájával, ami további lehetőségeket biztosít számára a türkmén és kazah olaj tranzitjára, ez tovább bővülhet egy tenger-folyó flottával is, amely a Kaszpi-tengerről akár az Azovi-Fekete-tengeri vizekre is eljuttathatja az olajt. Utóbbiakat közös projektek keretében építené az Orosz Egyesült Hajóépítő Vállalat és a Bakui Hajógyár.
Dél-kaukázusi kontextus
Azerbajdzsán nem tagja sem az Eurázsiai Gazdasági Uniónak, sem a CSTO-nak, nyíltan kiáll Ukrajna területi integritásáért, rendszeresen küldi a humanitárius segélyeket is Kijevnek és tulajdonképpen egyoldalúan felrúgta azt a megállapodást, amely értelmében az orosz békefenntartók 2025-ig állomásoznak majd Hegyi-Karabah területén. Ezzel együtt Moszkvával kiszámítható, bizalmas és szoros partneri viszonyt ápol. Multivektoros külpolitikáját fenntartva úgy igyekszik kialakítani bilaterális kapcsolatait, hogy azokat ne befolyásolják harmadik országok. Erre jó példa a Moszkvával és Kijevvel fenntartott viszonya is. Mindezeket úgy látszik Moszkva is figyelemben tarja, egyrészt amiatt, mert Baku regionális középhatalommá növi ki magát, és a három dél-kaukázusi ország vezetése közül, csak Ilhan Alijevet tekintheti „barátjának”, másrészt pedig az esetleges követelőzések vagy túlkapások azzal kapcsolatban, hogy Azerbajdzsánnak színt kellene vallania kockázatos lenne a Kreml számára. Utóbbi pozíciói a régióban bár továbbra is jelentősek, meginogtak és helyét szívesen kitöltené Törökország is. A bilaterális kapcsolatok szempontjából valóban Azerbajdzsánnal áll fenn a legjobb viszony. Jerevánban „haragszanak” Moszkvára, mert nem lépett fel Örményország mellett a karabahi konfliktusok során, Grúziával pedig, annak ellenére, hogy viszonylag stabil reálpolitikán alapuló viszony van érvényben, mégis területi vita van jelen Abházia és Dél-Oszétia terén. A hatalmon lévő kormány bukása esetén pedig utóbbi még problémát is jelenthet. Ebben a tekintetben igen fontos az örmény kontextus, amelyben Oroszországnak legalább olyan egyensúlyozó politikát kell folytatnia, ha nem óvatosabbat, mint amit Baku képvisel az orosz-ukrán viszony kapcsán. Moszkva továbbra is aktív részese szeretne lenni az örmény-azeri rendezésnek, amelyhez biztosítaná is a megfelelő platformot. A Dél-Kaukázus stabilitása kritikus érdek Oroszország számára és az orosz-ukrán háború kitörése után zajló átrendeződés az ellátási láncok és szállítási útvonalak terén egyre fontosabbá teszi a régiót.
A gazdasági szempontokat figyelembe véve pedig itt halad át az Észak-Dél szállítási folyosó (INSTC), amely tranzit volumenét 15 millió, majd akár 30 millió tonnára szeretnék növelni. Moszkva számára ez egy fontos útvonal, hiszen Iránon át tud kijáratot szerezni az Indiai óceánhoz, és Iránhoz az út Azerbajdzsánon át a legrövidebb. Utóbbinak viszont igen feszült a viszonya Teheránnal, amely Örményországgal áll szoros partneri viszonyban. Jereván viszont egyre több szálon kötődik Indiához is, ezáltal önmaga is érdekelt az INSTC-ben való részvételben. És itt jöhet jól a BRICS.
Azerbajdzsán csatlakozhat a BRICS-hez?
A kérdés nem újdonság, ugyanis Azerbajdzsán és Kína július 3-án az SCO asztanai csúcstalálkozóján, stratégiai partnerségi megállapodást írt alá, ennek egyik pontja értelmében az azeri fél kifejezte érdekeltségét a BRICS-hez való csatlakozásról. Nem zárható ki, hogy Baku tagsága, már a kazanyi BRICS csúcson is napirendre kerülhet, amelyre Ilham Alijev személyes meghívást kapott Putyintól. A BRICS tagja Irán is, ami további lehetőségeket biztosít Baku és Teherán bilaterális viszonyának javítására, ugyanis a tagfelvétel bár nincs külön kritériumokhoz kötve, a tagországok konszenzusos döntésére van szükség. Ugyanakkor elemzők szerint az azeri közvéleményben a Putyin-Alijev találkozó kapcsán a BRICS tagság lehetősége élvezte a legkevesebb érdeklődést, a gazdasági együttműködés és az azeri-örmény viszony rendezésében, határkijelölésben vállalt esetleges orosz szerep mellett. A szakértők úgy vélik, hogy a BRICShez való csatlakozás bár megfelel Baku multivektoros külpolitikai és gazdasági céljainak, akár az Iránnal de Örményországgal való viszony normalizálása szempontjából is (pláne, hogy a napokban született döntés arról, Jerevánban megnyitják az Örményország-BRICS üzleti együttműködési központot), ugyanakkor meg is nehezítheti a nyugati partnerekkel való együttműködést, ugyanis véleményük szerint a BRICS bár laza és kötetlen szerveződés, mégis politikai tartalommal is bír, utóbbinak pedig a nyugati hegemóniával való nem egyetértés adja az alapot. Emellett kérdéses, hogy az olyan nagy gazdaságok, mint Kína vagy India mellett hogyan tud majd Baku jól teljesíteni.
A Dél-Kaukázus egy összetett régió, amely bonyolult belső viszonyrendszerrel rendelkezik és a külső nagyhatalmi érdekek összefonódásának de egyben ellentéteik kicsúcsosodásának színtere is. Oroszország továbbra is meghatározó tényező a régióban, de tudatában van annak, hogy helyzete meginoghat. Baku regionális szerepe felértékelődött, ami erősebb pozíciót biztosít az orosz-azeri kapcsolatrendszerben. A Kremlnek stabil, kiszámítható és értelmezhető szomszédokra van szüksége, amelyek nem feltétlenül kell, hogy betagozódjanak az orosz vezetésű intézményrendszerekbe, elég ha nem ellenségesek és nyitottak az üzletre. Azerbajdzsán pedig ilyen szomszéd.
Ázsiai reakciók Putyin bakui látogatásával kapcsolatban
Kelet-Ázsia
A legtöbb kínai, japán és dél-koreai médium lehozta, hogy Putyin Bakuba látogatott és pozitív hírként kezelték, de külön nem kommentálták az eseményt az egyes országok.
A legfontosabb mozzanatok, amelyeket kiemeltek a találkozó kapcsán: Putyin Ilham Aliyev azerbajdzsáni elnökkel folytatott megbeszélései után hangsúlyozta Oroszország szerepét a békemegállapodás elősegítésében, amely az orosz, azerbajdzsáni és örményországi vezetők 2020-ban és 2022-ben kötött háromoldalú megállapodásán alapul. A folyamatban lévő válságok, köztük az ukrajnai helyzet ellenére Putyin hangsúlyozta Oroszország történelmi szerepvállalását a dél-kaukázusi térségben és elkötelezettségét az ezekben az erőfeszítésekben való részvétel mellett. A közös nyilatkozaton kívül további 6 dokumentumot írtak alá a két ország állami szervei. Ezek között 3 kormányközi megállapodás szerepelt az élelmiszer-biztonsági, növényi karantén és növényvédelmi, egészségügyi, orvosképzési és tudományos együttműködésről. Három szándéknyilatkozat is készült, amelyek a munkaügyi ellenőrzésre, az éghajlatváltozásra, valamint az Orosz Közvetlen Befektetési Alap és az Azerbajdzsáni Export- és Befektetési Ügynökség közötti együttműködésre vonatkoznak.
Putyin látogatását követően Azerbajdzsán kedden hivatalosan kérte csatlakozását a fejlődő gazdaságok BRICS-blokkjához, amelyet Kína is támogat Oroszország mellett.
Dél-Ázsia
A dél-ázsiai sajtót tekintve megállapítható, hogy az indiai média is több tudósításban számolt be az orosz elnök bakui látogatásáról, hangsúlyozva, hogy Putyin és Alijev elnök találkozóján kiemelt helyen szerepeltek az üzleti kapcsolatok, melynek során Alijev bejelentette, hogy 120 millió dollárt különítettek el a két ország közötti teherszállítás fellendítésére. A cikk idézte Zardusht Alizade független azerbajdzsáni politológus véleményét, mely szerint „Azerbajdzsán fontos tranzitország Oroszország számára egy olyan időszakban, amikor szabad hozzáférésre van szüksége a világpiacokhoz, beleértve Iránt és az Indiai-óceán kikötőit”. Az elemző szerint Azerbajdzsán számára Moszkva jóindulatának megőrzése fontos a nemzetbiztonság szempontjából a szomszédos Örményországgal fennálló feszültségek miatt is. Kiemelte, hogy Azerbajdzsán abban is bízik, hogy Oroszország segítségével az Örményországgal fennálló feszült viszony is sikerül megoldani.
Az indiai sajtó szerint a találkozóval Putyin biztosította, hogy az Azerbajdzsánhoz fűződő regionális kapcsolatai biztosítva vannak, és Moszkva Azerbajdzsánon keresztül vezető kereskedelmi útvonalai sértetlenek maradnak a nehéz időkben is. Érdekes, hogy alig egy nappal Putyin látogatása után a kaukázusi állam bejelentette, hogy csatlakozni kíván a BRICS-hez.
Délkelet-Ázsia
Vlagyimir Putyin orosz elnök Azerbajdzsánban tett hivatalos látogatására a délkelet-ázsiai kormányok nem reagáltak nyilvános és formális módon, a délkelet-ázsiai sajtó pedig nem foglalkozott sem a látogatás bemutatásával, sem a felek kommunikációi tartalmának részletekbe menő ismertetésével. Helyi tudósítások vagy kommentárok kevésbé jelentek meg, jellemzően az orosz, török és a nyugati hírügynökségek rövid híradásai és értékelései kerültek átvételre a helyi nyelvű délkelet-ázsiai médiában.
Az indonéz beszámolók a vizit lehetséges nemzetközi dimenziójára helyezték a hangsúlyt. A Kontan cikke például Azerbajdzsán BRICS-csatlakozási aspirációját emelte ki a fő fejleményként. A cikk előtérbe állítja, hogy a bejelentésre egy nappal azután került sor, hogy az orosz vezető ellátogatott az olajban gazdag dél-kaukázusi országba, hogy erősítse a regionális kapcsolatokat és biztosítsa Moszkva alulfinanszírozott kereskedelmi útvonalait. A török értékeléseket szemléző beszámoló szerint a találkozó napirendjén az üzleti kapcsolatok kiemelt helyen szerepeltek, és Alijev elnök bejelentette, hogy 120 millió dollárt különítettek el a két ország közötti teherszállítás javítására. Azerbajdzsán számára Moszkva jóindulatának fenntartása a nemzetbiztonság szempontjából is fontos a szomszédos Örményországgal fennálló feszültségei közepette, állapítja meg az indonéz újság.
A vietnámi VTV híradása szerint az orosz és az azeri elnök közötti megbeszélésen a két ország közötti kétoldalú kapcsolatok jelenlegi helyzetéről és továbbfejlesztésének kilátásairól, valamint a nemzetközi és regionális napirenden lévő sürgető kérdések megoldásáról tárgyaltak. Az orosz fél megerősítette, hogy továbbra is hozzá kíván járulni az Azerbajdzsán és Örményország közötti kapcsolatok normalizálásához. Moszkva álláspontja szerint „a fő feladatok továbbra is a békeszerződés megkötése, az azerbajdzsán–örmény határ demarkációs folyamatának felgyorsítása, a közlekedési, logisztikai és gazdasági kapcsolatok akadályainak felszámolása a térségben a 2020-2022-ben a legmagasabb szinten elért háromoldalú megállapodások alapján”.
A délkelet-ázsiai sajtóreakciók közül a fentieken kívül tartalmát tekintve a thaiföldi TNN Thailand cikke emelhető ki, amelyik az orosz elnök kétnapos bakui látogatása kapcsán az időzítést emelte ki, a vizit ugyanis párhuzamosan zajlott az ukrajnai háború folytatásával és a kurszki ukrán betörés előrehaladásával.
Közel-Kelet
A legnagyobb arab sajtóorgánumok közül az Al Jazeera és az Asharq Al-Awsat foglalkozott a témával mélyrehatóan. Az előbbi leírta, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök egy váratlan időpontban tett látogatást, amely számos kérdést vet fel annak céljáról és időzítéséről. Az Al Jazeera szerint a találkozó célja, hogy megerősítse Oroszország azeri kapcsolatait, különösen a geopolitikai feszültségek és a nemzetközi szankciók közepette. Hozzáteszik, hogy a látogatás során Putyin számos kérdést tárgyalt, beleértve a gazdasági és katonai együttműködést, valamint az energiabiztonság kérdéseit. Az arab médium szerint a találkozó időzítése tovább fokozta a spekulációkat és az érdeklődést.
Az Asharq Al-Awsat internetes felületén pedig főleg az orosz állami hírügynökséget idézték, továbbá a találkozó céljaival kapcsolatban spekuláltak. Kifejtették, hogy Putyin látogatásának programjában az Alijevvel folytatott tárgyalások szerepeltek, amelyek az Oroszország és Azerbajdzsán közötti stratégiai partnerség fejlesztéséről szóltak, valamint a nemzetközi kérdésekre és a regionális politikára is kitértek.
A török Anadolu Agency arab verziója szintén értekezett az orosz elnök azeri útjáról. Mindkét fél nyilatkozatait közölték, de nagyobb hangsúlyt fektettek az orosz narratívára. Közzétették Putyin nyilatkozatát, aki elmondta, hogy Oroszországnak szembe kell néznie bizonyos válságokkal, különösen Ukrajnával kapcsolatban. Az orosz elnök az azeri-örmény helyzetre is kitért, és elmondta, hogy „nagyon boldogok lennénk, ha tehetnénk valamit az Azerbajdzsán és Örményország közötti békemegállapodás aláírása érdekében, és a két ország közötti határmegállapítás és a logisztikai vonalak megnyitása felé haladna a folyamat”.
Az Asharq internetes oldala szintén a találkozó azeri-örmény vonatkozásait emelte ki, és leírták, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök arról biztosította azeri kollégáját, Ilham Alijevet, hogy országa kész folytatni a közvetítői erőfeszítéseket az Örményország és Azerbajdzsán közötti békemegállapodás elérése érdekében.
Az Almanar internetes oldala külön hangsúlyt fektetett az orosz-azeri kereskedelmi kapcsolatokra. Leírták, hogy Putyin és Ilham Alijev azerbajdzsáni elnök Bakuban megvitatta az együttműködés területeit, és célul tűzték ki a kereskedelmi és gazdasági együttműködés fejlesztését, mondván, hogy a két ország fontos egymás számára. Az arab internetes oldal kitért arra is, hogy az idei év első felében 17%-kal nőtt a két fél közötti kereskedelmi csere. Közölték Putyin nyilatkozatát is, aki szerint Oroszország az egyik legnagyobb befektető Azerbajdzsánban, és ez utóbbi területén 1300 orosz vállalat működik, köztük a Lukoil és az autókat összeszerelő Kamaz, és van perspektíva a fejlődésre.
A gyorselemzést készítette: Klemensits Péter, Seremet Sándor, Szakáli Máté, Tárik Meszár és Zoltai Alexandra