Vlagyimir Putyin orosz elnök vörös szőnyeges fogadtatásban részesült Mongóliában szeptember 3-án, ahol Mongólia elnöke, Ukhnaagiin Khurelsukh fogadta, miközben az ország figyelmen kívül hagyta a nemzetközi háborús bűnök miatt kiadott elfogatóparancs végrehajtására irányuló felszólításokat. Ez volt Putyin első látogatása egy olyan országban, amely tagja a Nemzetközi Büntetőbíróságnak (International Criminal Court – ICC), mióta a bíróság 2023 márciusában elfogatóparancsot adott ki ellene. A látogatást megelőzően Ukrajna felszólította Mongóliát, hogy adja át Putyint a hágai bíróságnak, és az Európai Unió is aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy Mongólia nem hajtja végre a parancsot. Az elfogatóparancs nehéz helyzetbe hozta a mongol kormányt. Mongólia évtizedeken át a Szovjetunió szoros szövetségese volt a kommunizmus alatt, majd az 1990-es években demokráciává alakult át, és kapcsolatokat épített ki az Egyesült Államokkal, Japánnal és más új partnerekkel. Azonban az ország gazdasági értelemben továbbra is nagymértékben függ két nagyobb és erősebb közvetlen szomszédjától, Oroszországtól és Kínától. „Megértjük Mongólia helyzetét, hogy két sokkal nagyobb szomszéd közé szorult, de úgy gondoljuk, fontos, hogy továbbra is támogassák a jogállamiságot világszerte” – jelentette ki Matthew Miller, az amerikai külügyminisztérium szóvivője Washingtonban tartott sajtótájékoztatóján. Az EU is aggodalmait osztotta meg a mongol hatóságokkal. „Mongóliának, mint minden más országnak, joga van nemzetközi kapcsolatait saját érdekei szerint alakítani” – mondta Nabila Massrali, az Európai Bizottság szóvivője. De hozzátette, hogy Mongólia 2002 óta tagja az ICC-nek, „azzal a jogi kötelezettséggel, amelyet ez magában foglal.”
A találkozó során a mongol és az orosz kormány megállapodást írt alá egy ulánbátori erőmű felújításáról és az orosz repülési üzemanyag Mongóliába történő szállításáról. Megállapodtak továbbá egy környezeti tanulmány elkészítéséről egy folyóról, ahol Mongólia vízerőművet kíván építeni, viszont Oroszország attól tart, hogy szennyezné Bajkál-tavát. Putyin terveket vázolt fel az országok közötti vasúti rendszer fejlesztésére is. Putyin meghívta a mongol elnököt egy BRICS-csúcsra – amelyben Oroszország és Kína is részt vesz –, amelyet az orosz Kazan városában tartanak október végén, amelyre Khurelsukh el is fogadta a meghívást. A legtöbb szakértő úgy véli, hogy annak figyelembevételével, hogy Mongólia kereskedelmi, energetikai és biztonsági értelemben is függ Oroszországtól és Kínától, aligha volt várható, hogy a mongol kormány letartóztatja Putyint. Ennek az utazásnak az elsődleges célja az volt, hogy megmutassák, Putyin jelenleg sem fél utazni és lehetősége is van rá, mégha az elfogatóparancs szűkíti is Putyin lehetőségeit, és arra kényszeríti a kormányokat, hogy mérlegeljék a látogatásának hazai és nemzetközi politikai következményeit is, ami korábban nem volt szükséges.
Putyin mongóliai látogatása után Han Zheng kínai alelnök is Mongóliába látogatott. A háromnapos látogatása során Han külön találkozott Luvsannamsrai Oyun-Erdene mongol miniszterelnökkel, Ukhnaa Khurelsukh elnökkel és Dashzegve Amarbayasgalan parlamenti elnökkel. Kínai elemzők szerint Mongólia nagy jelentőséget tulajdonít a Kínához fűződő kapcsolatoknak, és Kína és Oroszország kulcsszomszédjaként Mongólia jelentős szerepet játszhat a regionális fejlődés fellendítésében. Han Oyun-Erdene-vel folytatott találkozóján együttműködésre szólított fel az energia-, összeköttetés- és infrastruktúra-építés terén, valamint a nemzetközi és regionális ügyek egyeztetésére és koordinációjára a két ország között. A kínai alelnök reményét fejezte ki a Kína, Mongólia és Oroszország közötti együttműködés elmélyítésére is, és a Kína-Mongólia-Oroszország gazdasági folyosó építésének felgyorsítását szorgalmazta.
Mongólia egy Kelet-Ázsiában található szárazföldi ország, amely Kína és Oroszország között helyezkedik el, és mintegy hárommillió lakosa van. Mongólia 1990-ben elhagyta a 70 éve fennálló szovjet típusú egypártrendszert, és politikai, gazdasági reformokba kezdett, valamint többpárti választásokat tartott. Az ország kiterjedt, kiaknázatlan ásványkincsei vonzzák a külföldi befektetőket, és bár Mongólia kicsi, gyorsan növekvő gazdasággá vált. Annak ellenére, hogy rendelkezik ezekkel az erőforrásokkal, Mongólia továbbra is Oroszországtól függ az üzemanyag és villamos energia nagy részének biztosításában. Mongólia és Oroszország több évtizede ápol szoros kulturális kapcsolatokat, míg Kínával fontos kereskedelmi kapcsolatokat tart fenn. A múlt század elejéig Mongólia Kína fennhatósága alatt állt. A Csing-dinasztia bukása után Kína és Oroszország versengeni kezdett Mongóliáért, végül az 1920-as évek elején egy szovjet támogatású kommunista kormány került hatalomra. A Szovjetunió összeomlása után, 1991-ben, Mongólia szabadpiac-gazdasággá vált, és parlamentáris demokráciát alakított ki. Azonban a három ország közötti diplomáciai és gazdasági kapcsolatok továbbra is szorosak maradtak. Olyannyira, hogy az ország nem ítélte el Oroszország ukrajnai invázióját, és nem volt hajlandó szavazni a konfliktusról az ENSZ-ben. Oroszország évek óta tárgyal egy olyan vezeték megépítéséről, amely évente 50 milliárd köbméter földgázt szállítana Jamal régiójából Mongólián keresztül Kínába. A „Szibéria Ereje 2” néven ismert projekt része annak a stratégiának, amely kompenzálja az európai gázeladások visszaesését, az orosz erőforrások Ukrajna inváziója miatti széleskörű bojkottját követően. Putyin hangsúlyozta a látogatás alkalmával a folyamatos diplomáciai kapcsolatok fontosságát és elmondta, hogy „tavaly a mongóliai piacra kerülő benzin és dízel több mint 90%-a Oroszországból származott. Jó kilátások vannak az együttműködésre a földgáz terén is.” Hozzátette, hogy a „Szibéria Ereje 2” vezeték tervei „elkészültek”.
Bár Mongólia számára létfontosságú, hogy szoros kapcsolatot ápoljon erős szomszédaival, az elmúlt években arra törekedett, hogy diverzifikálja nemzetközi kapcsolatait, biztosítva politikai és gazdasági függetlenségét. A „harmadik szomszéd” politika keretében Mongólia új kapcsolatokat alakított ki több nyugati országgal. 2023 májusában Emmanuel Macron francia elnök történelmi látogatást tett Mongóliában. Az Egyesült Államok és Mongólia közös érdekeikre alapozva szeretnék bővíteni gazdasági kapcsolataikat. Bár a nyugati országok ösztönzik Mongóliát kapcsolatai bővítésére, Putyin elnök meleg fogadtatása azt mutatja, hogy a mongol-orosz kapcsolatok szorosabbak, mint valaha.
A gyorselemzést készítette: Zoltai Alexandra