Magyarország kulcsszerepet játszott a Béke Barátai csoport létrehozásának ösztönzésében az Egyesült Nemzetek Szervezeténél, amelynek célja a békéért folytatott nemzetközi együttműködés előmozdítása, különösen az Ukrajnában zajló háborúval összefüggésben. Az alábbiakban a csoport megalakulása adott nemzetközi reakciókat szemlézzük.
Dél-Ázsia
A Béke Barátai csoport megalakulásáról a dél-ázsiai sajtó nem közölt információkat, még a nemzetközi hírügynökségek tudósításait sem vették át. A kisebb államok részéről ez talán nem meglepő, viszont India esetében érdekes, hiszen az állam a globális délen vezető szerepre törekszik, ráadásul az ukrajnai háború befejezésében is érdekelt.
A korábbiakban Modi miniszterelnök ukrajnai látogatása nagy figyelemben részesült és általánosságban a globális dél ügyei iránt is fogékony az indiai média. Ezalkalommal inkább India nemzetközi közvetítő szerepéről és az ukrajnai háború lezárásában betöltendő lehetséges béketeremtő szerepéről jelentek meg cikkek a nemzetközi békenapra emlékezve.
Délkelet-Ázsia
A Béke Barátai nevű, a Globális Dél 17 országából álló ENSZ-csoport megalakulásáról a délkelet-ázsiai sajtó is hírt adott, kiemelve Kína és Brazília vezető szerepét és a csoport célját, illetve megemlítve Indonézia részvételét. Helyi tudósítások vagy kommentárok jóllehet kevésbé jelentek meg, jellemzően az kínai, török és a nyugati hírügynökségek rövid híradásai és értékelései kerültek átvételre a helyi nyelvű délkelet-ázsiai médiában. Azok alapján a csoport létrehozásával a tagok nem foglalnak állást az orosz–ukrán háborúban, és nem váltják föl a meglévő platformokat, hanem megteremteni igyekeznek a tűzszünethez és a béketárgyalások újraindításához szükséges légkört.
A csoport első ülésén jelen lévő indonéz külügyminiszter nem adott ki külön közleményt, de az indonéz IDN Times cikke szerint a csoport megalakításakor Kína és Brazília korábban hatpontos konszenzusban szólította fel az orosz és az ukrán felet a de-eszkalációra, a tűzszünethez vezető tárgyalások feltételeinek megteremtésére, a humanitárius segítségnyújtás növelésére, a tömegpusztító fegyverek elleni fellépésre, az atomerőművek és más békés célú nukleáris létesítmények elleni támadások elkerülésére, valamint a globális ipari és ellátási lánc stabilitásának védelmére. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a cikk szerint nehezményezte, hogy a két ország alternatívát javasol az ő saját békeformulájával szemben, mondván, hogy a terv félszívű, és csak politikai teret ad Moszkvának a háború folytatásához. A csoport nem reagált érdemben a kritikára, de aláírtak egy közleményt, amely a javasolt hatpontos tervre épül és az országok továbbra is találkozni fognak New Yorkban a Béke Barátai csoport keretében. Az indonéz Era cikke megjegyzi, hogy megállapodásra a csoport létrehozásáról Wang Yi kínai külügyminiszter és Celso Amorim brazil elnöki főtanácsadó találkozóján került sor az ENSZ 79. Közgyűlésének margóján.
A vietnámi TinTuc cikke kiemeli, hogy a Béke Barátai kezdeményezés a kínai külügyi szóvivő szerint egy nyílt platform a befogadó párbeszéd előmozdítására. „A ‘Béke Barátai’ a békéért született, és a nemzetközi közösségnek üdvözölnie kellene. Célja, hogy objektív és racionális hangot adjon, és konstruktív szerepet fog játszani az ukrán válság politikai rendezésében” jegyezte meg Lam Kiem. A cikk kitér rá, hogy korábban, az ENSZ Biztonsági Tanácsának szeptember 24-én New Yorkban (USA) az ukrajnai helyzetről tartott magas szintű ülésén felszólalva Wang Yi kínai külügyminiszter három javaslatot tett: 1) meg kell erősíteni a válságtudatosságot a feszültségek csökkentése érdekében. 2) erősíteni kell a felelősségtudatot a béketárgyalások előmozdításában. 3) növelni kell a sürgősség érzetét a továbbgyűrűző hatások ellenőrzésében. Kína felszólította a nemzetközi közösséget, hogy erősítse meg az együttműködést az energia, a pénzügyek, a kereskedelem, az élelmiszerbiztonság és a kritikus infrastruktúrák, például az olaj- és gázvezetékek védelme terén, hogy közösen tartsák fenn a globális ipari és ellátási láncok stabilitását és folyamatosságát.
A szingapúri Straits Times cikke mindazonáltal megjegyzi, hogy Hszi Csin-ping kínai elnök 2022-ben, kevesebb mint három héttel az orosz csapatok ukrajnai bevonulása előtt „határok nélküli” partnerségi megállapodást írt alá Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. Az orosz–kínai relációkra vonatkozó kritikákra válaszul Peking ugyanakkor azt állítja, hogy nem szállít Oroszországnak fegyvereket ukrajnai felhasználásra, de nyugati országok szerint vállalatai olyan anyagokat szállítanak, amelyeket Oroszország a háborúban használt fegyverek gyártásához használ fel.
Közel-Kelet
A Béke Barátai nevű csoport létrejötte rendkívül visszafogott visszhangot váltott ki a Közel-Keleten. Habár több arab ország is csatlakozott a kezdeményezéshez, a téma nem került az érdeklődés középpontjába ezen országokban és az arab nyelvű sajtóban. Ennek oka részben az lehet, hogy a régiót jelenleg más, égetőbb politikai és társadalmi kérdések kötik le, mint például a helyi konfliktusok, a gázai és libanoni háború, valamint a gazdasági kihívások és diplomáciai feszültségek. Továbbá az újonnan alakult csoport jövőbeli funkciója és módszerei is homályosak, így kevesebb figyelmet kapott a közel-keleti államok közvéleményében és médiájában.
A nagyobb arab nyelvű sajtóorgánumok közül szinte egyik sem számolt be a csoport létrejöttéről. A második vonalhoz tartozó Aletihad oldala viszont közölt egy rövid hírt, amelyben leírták, hogy „Kína tegnap bejelentette, hogy a közeljövőben Brazíliával és a globális dél más országaival együttműködve létrehozza a »Béke Barátai az ukrán válságért « platformot, hogy a 2022 februárjában kirobbant orosz-ukrán konfliktus politikai megoldását keressék”. Ezt a hírt a kuvaiti Kuna is lehozta.
Az egyiptomi Youm7 leginkább Magyarországnak a csoporthoz való csatlakozásáról ír, és idézik a magyar külügyminiszter, Szijjártó Péter szavait, aki azt mondta: „Budapest támogatja ezeket a diplomáciai erőfeszítéseket, összhangban a kínai-brazil béketervvel, amely a diplomáciát hangsúlyozza, mint az egyetlen megoldást a nukleáris eszkaláció megakadályozására és a világ keleti és nyugati blokkokra való felosztásának elkerülésére”.
Továbbá az AL24 News idézi Ammar Bendjama algériai ENSZ-nagykövetet, Algéria állandó képviselőjét, aki azt mondta, hogy „Algéria támogatja ezt az átfogó és konstruktív kezdeményezést, amelynek célja [az orosz-ukrán] konfliktus mielőbbi lezárása, összhangban az ENSZ Alapokmányának elveivel és céljaival, valamint a felek jogos biztonsági aggályainak figyelembevételével”.
Ami az angol nyelvű török sajtót illeti, szinte csak az Anadolu Agency írt a csoport megalakulásáról. Kifejtették, hogy „az első New York-i összejövetelen a Béke Barátai csoport a folyamatban lévő orosz-ukrán háború azonnali befejezésére szólított fel”.
Az arab sajtó általában visszafogottan reagált a Béke Barátai megalakulására, és a legtöbb esetben csak rövid hírekben (vagy még azokban sem) számoltak be róla. A cikkekben inkább csak a hivatalos nyilatkozatokat közölték, és a csoport konkrét céljait csak érintőlegesen mutatták be. A török sajtó angol nyelvű szegmense sem tűnt érdeklődőbbnek. Szinte egyáltalán nem foglalkoznak a témával, mivel sokkal jobban leköti figyelmüket a gázai és libanoni konfliktus. Összességében a szervezet létrejötte egyelőre nem váltott ki széles körű érdeklődést a régióban.
Posztszovjet térség
Oroszország
A Béke Barátai kezdeményezés, amely a 2024 májusában közzétett kínai-brazil béketerv, vagy békejavaslat mentén szerveződött és egyik fő célja, hogy megoldást találjon arra, hogy az orosz ukrán háború tárgyalásos úton kerüljön lezárásra, olyan nemzetközi formátumot kíván teremteni, ahol mind az orosz, mind az ukrán fél is jelen lenne és az eddig felmerült összes javaslat és terv megvitatásra kerülne. Ukrajnában már megjelenésekor destruktívnak nevezték a kínai-brazil javaslatot, de annak ellenére, hogy a kezdeményezés alapvetően az Oroszországhoz semleges vagy támogató álláspontot képviselő országoké (kivéve a három európai meghívottat – Franciaország, Magyarország és Svájc), Moszkva nincs tőle elragadtatva.
Szergej Lavrov külügyminiszter nyilatkozatában kifogásolta, hogy a fórumon a meghívottak között ott van Svájc, amely elmondása szerint rég nem semleges, Franciaország amely nem elég hogy meghatározó NATO tagország, de még hosszúhatótávú rakétákat is szállít Ukrajnának. „Mindkettő bőszen támogatja Ukrajnát, utóbbi győzelmét követeli Oroszország felett. Jó lenne tudni, hogy mit kerestek ott” – foglalta össze Lavrov. Elmondása szerint erről meg is kérdezte kínai kollégáját, aki elmondta, hogy a franciák és a svájciak nagyon kérték, hogy vehessenek részt a rendezvényen, és azt megfigyelőkként meg is tehették. Ezzel együtt Lavrov szerint a kezdeményezés nem rossz, de béketervnek még nem nevezhető az, amit a Béke Barátai felvázolnak, ugyanis az egyelőre csak a meglévő elképzelések összefoglalója.
Más orosz álláspontok szerint a kezdeményezés egy újabb eszköz Kína geopolitikai súlyának növelésére, ugyanis a Béke Barátai csoportosulás így egy újabb Kína felé hajló nemzetközi platform, bár még nem olyan komplex, mint az SCO vagy BRICS. Ez mindazonáltal lehetőséget biztosít Kínának, hogy tényleges béketeremtőként léphessen fel a nemzetközi színtéren. Érdemes emellett figyelembe venni, hogy a Globális Dél országai, amelyek meggyőzésére korábban az ukrán békekezdeményezések is irányultak Oroszország számára igen fontos partnerek. Azok kollektív akaratát, amennyiben az végleges formát ölt Moszkvának akarva akaratlanul figyelembe kell majd vennie, és nem biztos, hogy a jelenlegi álláspontok szerint utóbbinak ez ínyére lesz.
Ukrajna
Ukrajnában a kezdeményezést szkeptikusan kezelik. Az ukrán álláspont továbbra is az, hogy Ukrajnáról Ukrajna nélkül semmit nem lehet egyeztetni és az egyetlen elfogadható béke terv a Volodimir Zelenszkij által javasolt megoldás. Az ukrán sajtóban, az elnöki iroda egyik fő tanácsadója Mihajlo Podoljak megfogalmazását alkalmazzák az fórum kapcsán, és így a Béke Barátai a Kapituláció barátai lettek. Az ukrán vezetés szerint a kínai-brazil javaslatok az orosz elvárásokra építenek, míg az ukrán az ENSZ alapokmányra, ezért számukra teljesen elfogadhatatlan a „Béke Barátai” által javasolt defetista megoldás amely szerint a tárgyalásokat úgy kellene megkezdeni, hogy az orosz csapatok ukrán területeken vannak. Ez azonban inkább egy belülre szánt üzenet, ugyanis Ukrajnából hangoztak már el olyan hangok is, amelyek megfontolnák a területi kérdések nem fegyverrel való megoldását is. Mérsékeltebb hangok szerint a Béke Barátai kezdeményezés Kína pozíciójának erősítését szolgálja, elsősorban ahhoz, hogy a Globális Dél országai számára olyan alternatívát mutasson a vezető pozícióra amely bár kiáll Ukrajna területi integritásáért, de mégis pragmatikus és figyelembe veszi a realitásokat. Kifogásolják ugyanakkor, hogy az ilyen hozzáállás egyenlőség jelet tesz a támadó és az áldozat közé, azokat egyformán „rakoncátlankodó” viselkedést mutató szereplőkként beállítva.
Az oroszul elérhető dél-kaukázusi online sajtóban a kérdés nem került komolyabb megvitatásra. Az azeri portálok a TASZSZ közleményeit vették át.
Kazahsztán
Kazahsztán álláspontja az orosz-ukrán háborúval kapcsolatban mindig is a béke mielőbbi elérése volt, ahogy azt az ENSZ legutóbbi közgyűlése során – a biztonságpolitikai, globális kereskedelmi, atomenergetikai kérdések mellett – a kazah külügyminiszter újra kihangsúlyozta. Szavai szerint Kazahsztán elkötelezett a nemzetközi jog tiszteletben tartása, Ukrajna szuverenitásának és területi integritásának megőrzése, valamint a fegyveres konfliktusnak a békés, diplomáciai tárgyalások útján történő megoldás mellett. Ezzel párhuzamban Asztana – a háború kitörése óta – folyamatosan az azonnali tűzszünetre, a civilek védelmére szólítja fel a konfliktusban részt vevő mindkét felet és humanitárius segítséget ajánlott fel a konfliktus által érintetteknek.
Kazahsztán az Egyesült Nemzetek Szervezetén belüli úgynevezett „Békebarátok” vagy „a Béke Barátai” csoport tagjaként szeretné továbbra is elősegíteni az ukrajnai fegyveres konfliktus békés és diplomáciai megoldását, ezzel is kiemelve Kazahsztánnak a középhatalmi (nemcsak regionális) státusz felé való törekvését.
A kazah média nyomtatott és online felületei egyaránt – függetlenül attól, hogy az adott médiaforrás ellenzéki vagy kormánypárti – kiállt Kazahsztánnak az ENSZ Béke Barátai csoportjához történő csatlakozásáért. Emellett a kazah – és a közép-ázsiai média platformok – kiemelték Kazahsztán elkötelezettségét a globális béke, a stabilitás és az együttműködés előmozdítása mellett a nemzetközi színtéren. Kiemelve, hogy Kazahsztán részvétele a „Békebarátok” csoportban az ország külpolitikai prioritásainak elkötelezettségének a tükröződéseként tekinthető, mivel Asztana külpolitikai programja (a multivektoros külpolitika) a multilateralizmusra[1] és a nemzeti szuverenitás tiszteletben tartására épül.
A gyorselemzést készítette: Klemensits Péter, Seremet Sándor, Szakáli Máté, Tárik Meszár és Veres Szabolcs