Volodimir Zelenszkij elnök 2024. október 16-án az ukrán Verhovna Radában mutatta be Győzelmi Tervét. Maga a terv nem tartalmaz nagy meglepetéseket azok számára, akik szorosan követik Kijev kommunikációját és Zelenszkij elnök nyilatkozatát. A színfalak mögött azonban egyre nagyobb nyomás nehezedik Ukrajnára, hogy rávegyék Kijevet az Oroszországgal való tárgyalásokra, mivel az ukrán fegyveres erők nem tudtak jelentős sikereket elérni a harctéren és a harctéri dinamikák továbbra sem Kijevnek kedveznek.
A kurszki művelet szerény eredményei, valamint a korlátozott előrelépés a nemzetközi támogatás megszerzésében a nagy hatótávolságú rakéták orosz magterületek ellen történő bevetéséhez, arra késztették Volodimir Zelenszkijt, hogy bemutassa a sokak által igen várt Győzelmi Tervét. A terv célja az volt, hogy világos stratégiát adjon Ukrajna győzelmének biztosítására és egy fenntartható és igazságos béke elérésére Európában. A korábbi tervek szerint a Győzelmi Terv bemutatásának menetrendje azt feltételezte, hogy az először az amerikai partnereknek mutatják be, majd miután jóváhagyták és/vagy elfogadták, megosztják annak tartalmát az ukrán közvéleménnyel is. Annak ellenére azonban, hogy a tervet nem fogadták el teljes mértékben, és nem is hagyták jóvá, mint a háború Ukrajna számára kedvező feltételek mellett történő befejezésének megvalósítható megoldását, az ukrán közvélemény részéről jelentős igény mutatkozott a terv tartalmának megismerésére, ami Zelenszkijt mégis a terv bejelentésére késztette. Az ígéretes retorika ellenére azonban a Győzelmi Terv elképzelése nem vált be. A nyugati partnerek nemcsak további átdolgozásra küldték vissza a dokumentumot, hanem egyes médiakommentárokban inkább „bevásárlólistának”, mint átfogó stratégiának nevezték.
Maga a Győzelmi Terv öt pontot és három titkos kiegészítést tartalmaz. Az öt nyilvános pont öt kérdéssel foglalkozik, amelyek közül négy a háborúval kapcsolatos, alapvetően annak igazságos és fenntartható módon történő befejezésére irányul, egy pedig a háború utáni időszakra vonatkozik. Ezek a kérdések a következők:
- Geopolitikai: Ukrajna meghívása a NATO-ba, még ha ez nem is jelenti azt, hogy a szövetségbe való integráció egyik napról a másikra megtörténik. Maga a meghívás ténye erős jelzés Oroszország számára;
- Katonai: Az ukrán fegyveres erők támogatása nemcsak fegyverekkel, hanem valós idejű műholdas adatokkal, kiképzéssel, valamint az ukrán égbolt orosz rakétáktól és drónoktól való biztosításának segítésével; fel kell oldani a nagy hatótávolságú fegyverek orosz magterületek elleni használatának tilalmát is;
- Elrettentés: Nem nukleáris elrettentő eszközök jelentős csomagjának telepítése ukrán földre, amely jelezné Putyinnak a további invázió következményeit;
- Stratégiai és gazdasági potenciál: Közös külföldi befektetések az ukrán nyersanyagok kitermelésébe, amelyek javítanák Európa stratégiai autonómiáját a ritka ásványi anyagok stb. tekintetében, valamint az Oroszországgal szembeni szankciók megerősítése.
- Biztonság: Az ukrán hadsereg integrálása az európai biztonsági architektúrába, mivel a háború befejezése után ez lesz a kontinens legjobban felszerelt és legképzettebb hadserege; ez elméletileg az Európában állomásozó amerikai erők leváltását is jelenthetné.
A fent említett pontok arra adnak okot következtetni, hogy Ukrajna egyelőre inkább a konfliktus eszkalációjában és partnereinek a konfliktusba való bevonásában érdekelt, mintsem annak mielőbbi lezárásában. Utóbbit ugyanis számára kedvezőtlen feltételek mellett tudná megtenni. Nem csoda, hogy a beígért békecsúcsot, amelyet 2024 novemberében kellett volna megtartani, elhalasztották. Ehelyett szakértői konferenciákat fognak szervezni, hogy véglegesítsék a béke pontjait, amelyeket a csúcstalálkozó nyilatkozatába foglalnak, és később Oroszország képviselőjének bemutatnak, hogy elfogadja azt. Oroszországgal nem terveznek közvetlen tárgyalásokat. Figyelemre méltó azonban Zelenszkij kijelentése miszerint. „Ez a terv megvalósítható. A partnereken és nem Oroszországon múlik”. Ez a hozzáállás nem újszerű, ugyanis az ukrán médiumokban már többször is hangozottak el olyan vélemények miszerint Ukrajna sikereinek elmaradása gyakran amiatt történik, mert az őt támogató szövetségesek sokára hozzák meg a szükséges döntéseket, vagy adják meg a megfelelő engedélyeket. Utóbbi pedig hátráltatja az ukrán haderőt. Egyes szakértők úgy vélik, hogy ez egy megfontolt kilépési taktika, ugyanis abban az esetben, ha Ukrajna nem kapja meg a kért támogatást, Oroszország pedig nem fog visszalépni a javasolt elrettentő eszközöktől, és Kijev kénytelen lesz tárgyalni, vagy akár lemondani a területekről, ez nem az ukrán vezetés hibája, hanem a partnereké lesz, akik nem nyújtottak megfelelő támogatást.
Az ukrán haderő bár továbbra is bátran védekezik az orosz támadásokkal szemben, azonban egyre nagyobb mértékben érződik a képzett katonák hiánya és a harcikedv folyamatos apadása. A fegyverek szállítását ugyan meg lehet oldani, azok mögé embert állítani viszont egyre nehezebb. A háború lezárása után Ukrajnának komoly gondokkal kell majd szembenéznie, és ezek közül az egyik legjelentősebb a demográfiai hanyatlás lesz, amelyet az egyébként is alacsony születési szám mellett a hatalmas kivándorlás is sújt. A háború kitörése óta az országot becslések szerint közel nyolcmillióan hagyták el.
Közel-Kelet
Az orosz-ukrán háború eseményei ugyan a világ számos pontján központi témává váltak, a közel-keleti arab országok vezetői figyelmét azonban elsősorban a saját régiójukat érintő konfliktusok kötik le. Szíria, Jemen, Libanon és az izraeli–palesztin helyzet mellett az energiapiaci és geopolitikai kérdések is meghatározóak a térségben, így az ukrajnai háború nem szerepel az arab politikai napirendek élén. Mindemellett az arab médiában a napokban mégis visszhangot kapott Volodimir Zelenszkij ukrán elnök győzelmi terve, amelyet a háború befejezésére irányuló erőfeszítéseiként ismertetett. Bár a közel-keleti országok vezetői nem tekintik elsődlegesnek az ukrán konfliktust, a régió sajtója figyelemmel kíséri a nemzetközi fejleményeket, különösen, ha azok globális biztonsági és gazdasági hatásokkal járhatnak. Ez is mutatja, hogy bár az érintettség közvetlenül csekély, az arab országok is számolnak a háború hosszú távú következményeivel.
Al Ahram: Az egyiptomi Al Ahram hírportál szerint Volodimir Zelenszkij ukrán elnök győzelmi terve kihívásokkal néz szembe, különösen az Egyesült Államokban. A terv támogatást keresett a nyugati politikai körökben, de bizonytalanság övezi, hogy Kijev megkapja-e a kívánt katonai és pénzügyi támogatást. A cikk kiemeli, hogy az ukrán vezető nem csak katonai győzelemre, hanem hosszú távú politikai megoldásra törekszik, ugyanakkor kérdéses, hogy a Nyugat mennyire kész ezt támogatni.
Alwasat: Az Alwasat portál beszámolója Zelenszkij győzelmi tervét szkeptikusan tárgyalja, különösen, ami a Nyugattól elvárt segítséget illeti. Az ukrán elnök tervét nagy érdeklődés övezi, amely szerint a fő cél a további támogatás biztosítása. A portál szerint azonban nehézségekbe ütközik a szükséges források garantálása, mivel a nyugati szövetségesek közötti politikai megosztottságok befolyásolhatják a terv sorsát. Zelenszkij az ukrajnai háború végének reményében nemcsak katonai, hanem diplomáciai megoldásokat is keres.
Arab48: Az Arab48 portál cikke szerint Zelenszkij győzelmi terve egyértelműen arra összpontosít, hogy Ukrajna nem hajlandó kompromisszumot kötni Oroszországgal. A hírportál kiemeli, hogy az ukrán elnök világossá tette: Ukrajna továbbra sem kér nukleáris fegyvereket, de ragaszkodik ahhoz, hogy a konfliktust csak teljes győzelemmel lehet lezárni. A cikk hangsúlyozza, hogy Zelenszkij reményei a 2024-es amerikai elnökválasztások eredményeitől is függenek, mivel a washingtoni politikai irányváltás jelentős hatással lehet a nyugati támogatásokra.
Al Arabiya : Az Al Arabiya hírportál Zelenszkij tervéről szóló beszámolója az ukrán elnök azon kijelentéseit emeli ki, hogy Ukrajna sosem kért nukleáris fegyvereket, és békéje Oroszországgal az amerikai politikai helyzettől függhet. A cikk hangsúlyozza, hogy Zelenszkij elkötelezett a teljes orosz kivonulás mellett, és kiemeli, hogy a 2024-es amerikai választások eredménye döntő lehet Ukrajna számára, mivel a nyugati segítség mértéke és jellege nagyban függhet a következő elnök politikájától.
Közép-Ázsia
Közép-Ázsia országainak nyomtatott, valamint online formában megjelenő sajtójóorgánumai – függetlenül attól, hogy kormánypárti vagy ellenzéki – az általánosnál mélyrehatóbban nem foglalkozott a a Volodimir Zelenszkij, ukrán elnök által bejelentett úgynevezett győzelmi tervvel. A hírek között természetesen szerepet kapott a történés, mint a globális politikai egyik fontos eseménye, azonban ezek a német vagy orosz nyelvű sajtóorgánumokból átvett hírek fordításai, összegzései, véleménycikkei voltak.
A közép-ázsiai sajtó annak ellenére, hogy az utóbbi időben nem fókuszál nagyon az ukrán-orosz háború aktuális történéseivel a közép-ázsiai országok sajtóorgánumai figyelemmel kísérlik azt.
Az ukrán győzelmi tervvel ellentétben a közép-ázsiai média figyelme sokkal inkább a közelgő üzbég parlamenti választásokra vagy a COP29-től várható regionális eredményekre fókuszált.
Összességében elmondható, hogy a közép-ázsiai média az ukrán elnök győzelmi tervével érdemben nem foglalkozott. Az elmúlt héten a regionális nyomtatott és online közép-ázsiai sajtó sokkal jobban fókuszált azokra a regionális eseményekre, ülésekre belpolitikai eseményekre és katasztrófákra, melyek a régió rövid és hosszútávú jövőjét szorosan érintik.
Dél-Ázsia
Az indiai sajtó részletesebben nem foglalkozott Zelenszkij győzelmi tervével, habár az eseményről beszámoltak, azt többnyire a hírügynökségektől átvett beszámolók formájában tették. A The India Express szerint Ukrajna elnöke reméli, hogy az amerikai választások után a szövetségesek pozitívabban viszonyulnak majd az úgynevezett győzelmi tervéhez, de elismeri, hogy kulcsfontosságú követelését – a NATO-hoz való csatlakozásra való meghívást – néhány kulcsfontosságú nyugati partner, különösen Németország nem üdvözölte. Zelenszkij szerint Oroszország valószínűleg az USA választások utáni forgatókönyvét is vizsgálja, hogy felmérje a tűzszüneti tárgyalások lehetőségét Ukrajnával. Úgy értékelte, hogy ha részleges tűzszüneti megállapodások születnek az energetikai infrastruktúra és a fekete-tengeri hajózási útvonalak elleni támadásokról, az a háború „forró szakaszának” végét jelentené. Az India Today cikke megjegyzi, hogy Zelenszkij szerint Franciaország és Nagy-Britannia támogatja őt, és hogy Németország és más NATO-országok, például Magyarország és Szlovákia válasza „az Egyesült Államokon múlik”. Az ndtv szerint Zelenszkij elnök kifejtette, hogy Ukrajna nem kér nukleáris fegyvereket nyugati partnereitől, hogy megvédje magát Oroszországgal szemben, ehelyett a NATO tagságot tekintené megfelelő garanciának.
Dél-Ázsia többi országának sajtója bár az orosz-ukrán háború eseményeiről rendszeresen közölnek cikkeket, Zelenszkij elnök győzelmi tervével nem foglalkoztak részletesebben.
Kelet-Ázsia
A kínai, dél-koreai és a japán média is alapvetően a nyugati médiából vette át a cikkeket és azokat objektívan közölte, nem fűzött hozzá nagyon semmi kommentárt. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök ismertette „győzelmi tervét”, amelyben felszólította szövetségeseit, hogy sürgősen támogassák Kijevet a kritikus helyzetben, célul tűzve ki a jövő évre a háború befejezését Oroszországgal. Zelenszkij a parlament előtt elmondott beszédében ötpontos tervet ismertetett, amely nagyrészt szövetségesei kezében van. Ide tartozik az azonnali és feltétel nélküli NATO-tagsági meghívás és fegyveres támogatás. Cserébe Nyugati szerepvállalást ajánlott Ukrajna ásványi kincseinek kiaknázásában, és kijelentette, hogy az ukrán katonák hozzájárulhatnának a NATO biztonságának erősítéséhez, sőt, egyes amerikai csapatokat is pótolhatnának Európában. Zelenszkij, úgy véli, terve szükséges ahhoz, hogy rákényszerítsék a Kremlt a jóhiszemű tárgyalásokra. Beszédében azonban utalt arra, hogy egyes szövetségesek eltérő elképzelésekkel rendelkeznek a háború lezárását illetően. Zelenszkij terve egy „átfogó, nem nukleáris stratégiai elrettentési csomag” létrehozását is javasolja Ukrajnában, hogy megvédjék az országot az orosz fenyegetésektől és gyengítsék Oroszország katonai erejét. A részleteket nem fejtette ki, de hozzátette, hogy a terv egy titkos mellékletet is tartalmaz, amelyet nem hozhat nyilvánosságra. A terv ezen kívül nyugati szerepvállalást irányoz elő Ukrajna ásványi erőforrásainak közös védelmében az orosz támadásokkal szemben, valamint a háború utáni újjáépítési beruházásokban. Zelenszkij azt is hangsúlyozta, hogy a háború végéhez Ukrajnának szüksége van szövetségesei egységes támogatására.
Az elemzést készítette: Klemensits Péter, Seremet Sándor, Tárik Meszár, Veres Szabolcs, Zoltai Alexandra