2024. november 28-án Asztanában Kaszim-Zsomart Tokajev kazah elnök elnökletével került sor a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezete (CSTO) Kollektív Biztonsági Tanácsának ülésére, amelyen a tagállamok vezetői, Imangali Tasmagambetov főtitkár és Andrej Szerdjukov vezérkari főnök vettek részt. A résztvevők a katonai és politikai helyzetet, az együttműködés eddigi eredményeit és a kollektív biztonsági rendszer fejlesztésének kilátásait vitatták meg, amelyeket a Tanács nyilatkozatában rögzítettek. Összességében 14 dokumentum került aláírásra a szövetségi kapcsolatok, a külpolitikai koordináció és a kollektív erők felszerelésének megerősítéséről, emellett jóváhagyták a tádzsik-afgán határ megerősítésére irányuló 2025-2030-as időszakra vonatkozó programot is. Különös figyelmet fordítottak a Nagy Honvédő Háborúban aratott győzelem 80. évfordulója megünneplésének előkészületeire. Az évforduló kiemelt esemény lesz Moszkva számára. Sajtóértesülések szerint, a moszkvai győzelmi parádéra az észak-koreai vezető Kim Dzsongun is meghívást kapott, de ezt több NATO és EU tagország is megkapta. Egyes elképzelések szerint akár Donald Trump megválasztott elnököt is meghívhatják.
Az asztanai csúcson a globális geopolitikai folyamatok mellett igen komoly hangsúly került a regionális biztonságra. Kiemelt figyelmet kapott a gázai és libanoni helyzet valamint Afganisztán, a szervezett ezzel kapcsolatos álláspontját a CSTO frissített nyilatkozatában is rögzítették. A nyilatkozat mély aggodalmát fejezi ki a gázai és libanoni konfliktus eszkalálódása miatt, amely humanitárius válsághoz vezetett és hangsúlyozza a politikai és diplomáciai erőfeszítések fontosságát a térségben a fenntartható béke elérése érdekében. Afganisztánnal kapcsolatban a nyilatkozat rögzíti, hogy a cél, hogy az ország békés és független, a terrorizmustól és a kábítószerektől mentes állammá váljon, amely élén az összes etnikai csoport érdekeit képviselő inkluzív kormány kell, hogy álljon. Egy ilyen kormány az afganisztáni stabilitás és a jólét biztosításában kulcsszerepet kell, hogy játsszon. Ehhez fokozott humanitárius segítségnyújtásra, valamint Afganisztánnak a regionális gazdasági rendszerekbe való integrálására szólítják fel az érdekelteket. Mindez nagymértékben járulna hozzá a lakosság jólétének növeléséhez és az infrastruktúra fejlesztéséhez. Érdemes azonban megjegyezni, hogy a CSTO tagországai közül nem mindenki ismeri el a Talibánt mint az ország legitim kormányát, de még a nemzetközi terrorszervezetek listájáról sem került le mindenütt, bár ezzel kapcsolatban vannak előrelépések. Mindazonáltal a szervezet tagországai következetes és ésszerű viszonyt tartanak fenn a tálibokkal. Szergej Sojgu, az orosz Nemzetbiztonsági Tanács titkára például november 25-én hivatalos látogatást tett Kabulban, a két ország közötti konstruktív párbeszéd és együttműködés erősítése céljából.
Az afgán biztonsági helyzet valamint az állam stabilitása igen fontos kérdés a közép-ázsiai országok számára, Afganisztán tranzitlehetőségei miatt amelyekben elsősorban Kazahsztán és Üzbegisztán érdekelt. A régió két legdinamikusabban fejlődő országa ugyanis, Afganisztánon keresztül – amennyiben a régóta tervben lévő transzafgán vasút megépülne – gyorsabb és Kínától és Oroszországtól kisebb mértékben függő útvonalat kaphatnának az Indiai óceánhoz. Ezzel jelentős előnyre szert téve termékeik számára a világpiacra való kijutása terén.
Afganisztán ettől függetlenül továbbra is jelentős biztonsági kockázat a régióra nézve, ezért nem véletlen, hogy a 2023-ban elfogadott „A Tádzsik Köztársaságnak a tádzsik-afgán határ megerősítéséhez nyújtott segítségről” szóló határozat gyakorlati megvalósítását célzó 2025-2030-ra vonatkozó célprojektet is megszavazták idén amely a szervezet felelősségi területének déli határának megerősítéséhez szükséges konkrét lépéseket és mechanizmusokat vázolja.
Nem kerülte el a figyelmet az orosz-ukrán háború sem. Vlagyimir Putyin beszédében hangsúlyozta, hogy Oroszország területére nagy hatótávolságú amerikai, francia és brit fegyverrendszerekkel mérnek csapásokat, ami fokozatosan nem csak országára de a tágabb értelemben vett régióra nézve is fenyegetést jelenthet. A CSTO alapítóokirata értelmében egy tagország ellen elkövetett agresszió a többi tag ellen elkövetett agressziónak minősülő fellépést feltételez. Ezzel együtt nem is szólította fel a tagokat arra, hogy a CSTO kollektív védelemre vonatkozó mechanizmusait alkalmazzák, de a kérdést a résztvevők sem kommentálták. Ami nem meglepő, hiszen amennyiben a Kreml precedenst keresett volna a CSTO bevonására, úgy azt az ukrán csapatok kurszki betörésére hivatkozva is megtehette volna. Utóbbira egyébként többen hivatkoznak amikor az észak-koreai katonák részvételét vizsgálják az orosz-ukrán háborúban. Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök felszólalásában hangsúlyozta egy új Eurázsiai biztonsági charta összeállításának fontosságát, amely egyébként az október végén Minszkben tartott II. Nemzetközi Eurázsiai Biztonsági Konferencia központi témája volt. Bár ennek összeállítása és érvényesítése hosszútávú folyamat lehet, az első lépés egy multipoláris világrend és egy fenntartható eurázsiai biztonsági architektúra felé szerinte az olyan eurázsiai regionális szervezetek közötti szorosabb együttműködés kellene hogy legyen, mint az ASEAN, SCO, FÁK, CSTO.
Az asztanai csúcson Örményország nem vett részt, hiszen a szervezettel igen összetett viszonyban van jelenleg a karabahi háború miatt, ennek ellenére a teljes kilépés mellett továbbra sem született döntés Jerevánban. Az asztanai csúccsal zárult a kazah elnökség, amely 2025-től Kirgizisztánra száll át, így a következő államfői csúcstalálkozóra Biskekben kerül majd sor. Bár az elfogadott dokumentumok és közzétett nyilatkozatok igyekeznek globális problémákra is reflektálni, a tényleges súllyal bíró határozatokból arra lehet következtetni, hogy a CSTO egy erősödő, de regionális szervezet, amely kiemelt fókusza Közép-Ázsiára irányul.
A gyorselemzést készítette: Seremet Sándor