Az Eurázsia Központ 2024/49. heti sajtófigyelése az eurázsiai térségről olyan régiókkal a fókuszban, mint a kelet-ázsiai, a délkelet-ázsiai, a belső- és közép-ázsiai, a közel-keleti és az oroszországi, valamint a posztszovjet térség. Legtöbbször eredeti nyelven igyekszünk figyelni az adott országok napi sajtóit.
Nemzetközi reakciók a szíriai hatalomátvételre
A 14. éve tartó szíriai konfliktus november 27-én eszkalálódott, amikor a rezsimellenes erők meglepetésszerű támadásokat indítottak, és ellenőrzésük alá vonták Aleppót és más területeket. Miután a főváros, Damaszkusz kikerült a rezsim ellenőrzése alól december 8-án a Baath-párt hatvanegy éves uralma Szíriában összeomlott. Bassár el-Aszad megbuktatott szíriai elnök lemondott, ő és családja Moszkvába menekült, ahol Oroszországtól menedékjogot kaptak. Az alábbiakban a fejleményekre adott nemzetközi reakciókat szemlézzük.
Kelet-Ázsia
Dél-Korea
A közbeszédet leuraló katonai jogrend ellenére a dél-koreai sajtóban is szó esett a szíriai eseményekről, leginkább leíró jelleggel, ugyanakkor születtek cikkek a dél-koreai külügyminisztérium állásfoglalásáról is, amely üdvözölte az Aszad-rezsim bukását. Eszerint Dél-Korea reméli, hogy rezsim vége a béke és a stabilitás útjára terelheti az országot. Szíria Kubán kívül az egyetlen olyan állam, amellyel Dél-Koreának nincs hivatalos diplomáciai kapcsolata – ennek oka, hogy Észak-Korea és Szíria egészen az 1960-as évektől kezdve kiváló kapcsolatokat ápol. Gazdasági, katonai technológiai, ENSZ-szankciók kijátszására irányuló együttműködésük Aszad hatalomra kerülése után tovább erősödött, Phenjan pedig a szíriai polgárháború során fegyverekkel, beszámolók szerint katonákkal is támogatta az elnöki rezsimet. Szövetségesének bukásával Észak-Korea fájó veszteséget könyvelhet el, Dél-Korea pedig idővel, az Aszad utáni szíriai politikai rendszer megszilárdulásával akár diplomáciai kapcsolatok kezdeményezésében is gondolkodhat, elsősorban Észak-Korea további elszigetelésének céljával.
Kína
A kínai médiumok figyelemmel követték a szíriai fejleményeket, óvatosan kommentálva az Aszad-rezsim bukását. Peking elsődlegesen a regionális stabilitás szempontjából figyeli az eseményeket, a kínai sajtóban pedig főként a politikai megoldások szükségességét, illetve a terrorveszélyt és külső szereplők beavatkozását potenciálisan fokozó instabilitás felett érzett aggodalmat hangsúlyozták. Részletesen kommunikálták a kínai külügyminisztérium álláspontját, miszerint Szíria jövőját a szíriaiaknak kell eldöntenie, a kínai állam pedig figyelemmel kíséri a folyamatok alakulását. A külügyminisztérium szóvivője kitért a kérdés elől, amely azt firtatta, felveszi-e a kapcsolatot Kína az új szíriai kormánnyal. Az események valószínűleg a szíriai politikai helyzet változásainak csendes megfigyelésére, a fejlemények függvényében közel-keleti stratégiájának átgondolására késztetik Pekinget, aki tavaly kötött stratégiai partnerséget Szíriával és jó viszonyt ápolt az Aszad-rezsimmel.
Japán
A japán külügyminisztérium sajtóközleményben az Aszad-rezsim bukása után kifejezte reményét, hogy békés politikai átmenet valósulhat meg az országban. A japán sajtó a szíriai események tudósítása közben elsősorban a polgárháború és az Aszad-rezsim bukásának humanitárius, illetve regionális stabilitást és geopolitikát érintő aspektusaira fókuszált.
Dél-Ázsia
India
Az indiai kormány a szíriai fejleményekre adott első reakciójában hétfőn kijelentette, hogy kiáll egy „békés és inkluzív, Szíria által vezetett politikai folyamat mellett, amely tiszteletben tartja a szíriai társadalom minden rétegének érdekeit és törekvéseit”. A külügyminisztérium közölte, hogy figyelemmel kísérik a szíriai helyzetet, és hozzátette: „Hangsúlyozzuk, hogy minden félnek azon kell dolgoznia, hogy megőrizze az egységet, a szuverenitást és a területi integritást”.
India számára elsődleges érdek a Szíriában tartózkodó 90 indiai állampolgár személyes biztonságának megőrzése. December 6-án a damaszkuszi indiai nagykövetség figyelmeztetést adott ki, amelyben arra kérte az indiai állampolgárokat, hogy további értesítésig kerüljenek minden utazást Szíriába. Arra kérte a Szíriában tartózkodókat, hogy a lehető legnagyobb elővigyázatossággal ügyeljenek a biztonságukra, és a lehető legkisebbre korlátozzák mozgásukat.
A későbbiekben december 10-én India sikeresen evakuált 75 állampolgárt Szíriából, köztük 44 zarándokot Dzsammuból és Kasmírból. Az evakuálást a damaszkuszi és bejrúti indiai nagykövetségek koordinálták, és az összes evakuált személy biztonságosan átjutott Libanonba, majd kereskedelmi járatokkal visszatért Indiába.
Az indiai sajtó a külföldi hírügynökségektől átvett tudósítások mellett kiemelten foglalkozott az indiai-szír kapcsolatok alakulásával és hogy India számára milyen következményei lesznek a felkelők győzelmének. India és Szíria történelmileg baráti kapcsolatokat ápol, és a diplomáciai kapcsolatok felvétele óta rendszeres kétoldalú eszmecserék zajlanak a legmagasabb szinteken. India ugyanakkor elítélte az Aszad-rezsim és az ellenzéki lázadók által elkövetett erőszakot. Az India Today cikke szerint Aszad bukása és az azt követő bizonytalanság aggodalomra ad okot India politikai és gazdasági érdekei szempontjából a térségben. Az egyik fő veszélyt az jelenti, hogy a Hayat Tahrir al-Sham (HTS), egy fundamentalista iszlám csoport, amely korábban az al-Kaidához kötődött, átveheti a szíriai rezsim irányítását. Az ISIS esetleges újjáéledése tovább destabilizálhatja a régiót.
Szakértők szerint India Damaszkusszal való szoros kapcsolata lehetőséget ad Újdelhinek arra, hogy szélesebb körben tovább erősítse kapcsolatait más közel-keleti államokkal. Az ellenzéki lázadókat Törökország támogatja, és Recep Tayyip Erdogannak valószínűleg nagyobb beleszólása lesz a térségben, ahogy a szíriai politika alakul. Nemrégiben Erdogan először nem említette a kasmíri kérdést az ENSZ-ben, ami változást jelentett az álláspontjában, és sokan úgy vélték, hogy ez segíthet az indiai-török kapcsolatok javításában. Egyesek úgy vélik, hogy Aszad megbuktatásával a török és pakisztáni hírszerző ügynökségeknek lehetőségük nyílik arra, hogy behatoljanak Szíriába, és onnan kárt okozzanak Indiának. Abhinav Pandya, az Usanas Foundation agytröszt alapítója, és vezérigazgatója az ETV Bharatnak elmondta: „Szabotálhatják India nemzetbiztonságát”. Másodszor, a Hayat al-Tahrir al-Sham, a lázadócsoport, amely az Aszad megbuktatását eredményező offenzíva élére állt, az Al-Kaidában gyökerezik. Emellett az Iszlám Állam csoport vezetője, Abu Bakr al-Bagdadi is részt vett a HTS megalakításában. Most egyes szakértők attól tartanak, hogy a lázadók győzelme megnyitja az utat ezeknek a terrorcsoportoknak a szabad működéséhez Szíriában, ami veszélyezteti India érdekeit az országban és a régióban is. Sokan azt állítják, hogy sikerük azt eredményezi, hogy az indiai muszlim fiatalok radikalizálódnak és toborozzák őket ezekbe a csoportokba. „Szíria egy másik Afganisztán lesz. Növekedni fog a szervezett bűnözés, a kábítószer-kereskedelem és a fegyvercsempészet” – mondta Pandya az ETV Bharatnak.
Pakisztán
Pakisztán esetében is a nemzet érdekei voltak az elsődlegesek. Shehbaz Sharif miniszterelnök hétfőn utasította a hatóságokat, hogy a lehető leghamarabb dolgozzanak ki cselekvési tervet a Szíriából a szomszédos országokon keresztül hazatérni kívánó pakisztániak biztonságos evakuálására. A miniszterelnök szerint „Damaszkuszban körülbelül 200-250 pakisztáni zarándok rekedt, de a repülőtér zárva van. A lehető leghamarabb vissza akarnak térni Pakisztánba”.
A kormány emellett a lehető leghatározottabban elítélte a Szíria elleni izraeli agressziót és a szíriai területek illegális elfoglalását. „Szíria szuverenitása és területi integritása elleni támadás a nemzetközi jog súlyos megsértése. Izrael provokatív lépései veszélyes fejleményt jelentenek az amúgy is ingatag régióban. Izrael továbbra is szemérmetlenül szembeszegül a nemzetközi joggal és megsérti az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozatait” – áll a külügyminisztérium szóvivőjének sajtónyilatkozatában.
A Samaa cikke kitér arra, hogy a szíriai eseményeknek Pakisztánra nézve is komoly tanulságai vannak. A szíriai hadsereg több mint egy évtizede harcolt a lázadók ellen, miközben a külföldi hatalmak nyomása is fokozódott, ami a szíriai katonák kimerültségéhez, végül az összeomláshoz vezetett. A szíriai események tanulságul szolgálnak más országok számára, ahol a zavargások és a terrorizmus aláássa a stabilitást. A cikk szerint „a pakisztáni hadsereg 2007 óta harcol a terrorizmus ellen belföldön, és ellenségeink célja, hogy ezzel a háborúval meggyengítsék és destabilizálják a pakisztáni hadsereget. Ezért most el kell döntenünk, hogy kizárólag a pakisztáni hadsereg felelőssége-e az országunkat fenyegető erők elleni küzdelem, vagy az egész nemzet kötelessége, hogy a hadsereggel vállvetve szálljon szembe a terroristák rosszindulatú szándékaival. El kell döntenünk, hogy példát akarunk-e statuálni, mint ezek az országok, vagy megmentjük nemzetünket, és példát statuálunk a terroristákkal, meghiúsítva Goldsmith és a cionista hatalmak aljas terveit.”
Délkelet-Ázsia
December 5-én – a rezsimellenes fegyveres csoportok és a kormányerők között az ország északi régióiban eszkalálódó erőszak miatt – az indonéz Külügyminisztérium megemelte a riadókészültségi szintet Szíria egyes részein. „Vészhelyzeti terveinket követve Indonézia damaszkuszi nagykövetsége több tartományban a legmagasabb, I. szintre emelte a riasztási fokozatot” – mondta Judha Nugraha, a Minisztérium állampolgárvédelmi igazgatója. A Külügyminisztérium ezenfelül bejelentette, hogy koordinál a szomszédos országok nagykövetségeivel, és sürgeti a Szíriában tartózkodó indonézeket, hogy jelentsék hollétüket, kerüljék el a veszélyes területeket, és készítsenek össze maguknak vészcsomagokat. Aszad elnök lemondását és távozását követően az indonéz kormány felszólította az érintett feleket, hogy tartsák fenn a szíriai emberek biztonságát és védelmét. „Indonézia tiszteletben tartja Szíria területi integritását, és reméli, hogy a szíriai nép új és jobb életet kezdhet” – mondta Anis Matta indonéz külügyminiszterhelyettes. Az indonéz kormány kiemelte, hogy szorosan figyelemmel kíséri a szíriai fejleményeket, mivel aggódik a válság regionális biztonságra gyakorolt hatása miatt.
A felkelők hatalomátvétele után Malajzia szintén felszólította az összes érintett szír felet, hogy folytassanak inkluzív és konstruktív párbeszédet, hogy előkészítsék a helyreállítást, és biztosítsák a hosszú távú békét és stabilitást az országban. A Külügyminisztérium megerősítette, hogy Malajzia támogatja a szíriai népnek azt a jogát, hogy legitim törekvéseivel összhangban maga határozza meg jövőjét. A Minisztérium szerint Malajzia szorosan figyelemmel kíséri a szíriai fejleményeket, és kiemelte, hogy a helyzet fenntartható megoldására van szükség, amely a nemzetközi jogon, az ENSZ Alapokmányán és a Biztonsági Tanács vonatkozó határozatain alapul. „Malajzia úgy véli, hogy a kulcsfontosságú nemzeti intézmények, valamint a szíriai nép jólétének és érdekeinek védelmét prioritásként kell kezelni az átmenet időszakában, miközben Szíria szuverenitását, függetlenségét és területi integritását teljes mértékben tiszteletben kell tartani”.
A szíriai fejleményekre tekintettel a szingapúri külügyminisztérium azt tanácsolta a szingapúriaknak, hogy egyelőre ne utazzanak Szíriába. A Szíriában tartózkodó szingapúriakat nyomatékosan felszólították, hogy távozzanak amíg az kereskedelmi eszközökkel még lehetséges. A Szíriában maradó szingapúriaknak nyomatékosan javasolták, hogy kerüljék el azokat a területeket, ahol tüntetések zajlanak, és tegyenek meg minden szükséges óvintézkedést személyes biztonságuk érdekében. Legyenek fokozott készültségben, kövessék figyelemmel a híreket, és azonnal regisztráljanak a Minisztérium weboldalon, ha még nem tették meg, hogy felvehessék velük a kapcsolatot és megadhassák nekik a szükséges konzuli segítséget. A Minisztérium továbbra is szorosan nyomon követi a helyzetet, és szoros kapcsolatot tart fent minden Szíriában maradt szingapúrival.
A thaiföldi Külügyminisztérium szintén arra utasította a thaiföldi állampolgárokat, hogy kerüljék a szükségtelen utazásokat Szíriába, mivel a kormány megbuktatását követően bizonytalan a politikai és biztonsági helyzet. A Külügyminisztérium hangsúlyozta, hogy az illetékes teheráni nagykövetségén keresztül „az incidens” kezdete óta folyamatos kapcsolatban áll a Szíriában tartózkodó thaiföldiekkel, hogy ellenőrizze biztonságukat és nyomos kövesse az esetleges távozási szándékukat. A Minisztérium egyúttal felszólította a Szíriában tartózkodó thai állampolgárokat, hogy minden rendelkezésre álló csatornán keresztül tájékozódjanak a helyzetről, és kerüljék az országon belüli utazásokat is.
Közel-Kelet
A Közel-Keletet uraló hírek fő témáját ezen a héten a damaszkuszi rezsim összeomlása és az ennek nyomán beindult regionális mozgások alkották. A legelső kérdés az volt, hogy hová tűnt Bassár el-Aszad. Több álhír felröppenése után kiderült, hogy Moszkva fogadta be az elmenekült szír elnököt. Oroszország tagadta, hogy ennek megszervezésében részt vett volna. A szír rezsim összeomlására adott nemzetközi reakciók döntő többsége üdvözölte a rendszerváltást és részükről a be nem avatkozás politikáját, valamint az új államformáló erők minden résztvevőjével való tárgyalás készségét hangoztatták. Ide tartoztak a következő országok közleményei: Irak, Irán, Jordánia, Katar. Az európai országok nagy része is a békés átmenet fontosságát hangsúlyozták és a kisebbségek sorsa iránti aggodalmuknak adtak hangot. A januárban hivatalba lépő Donald Trump, a globális erőviszonyok megváltozását hangsúlyozva, a következőt nyilatkozta: „Aszad eltűnt. Elmenekült az országából. Oroszország, Vlagyimir Putyin vezetésével már nem érdekelt abban, hogy megvédje őt. Oroszország és Irán most gyenge állapotban van, az egyik Ukrajna és a rossz gazdaság miatt, a másik Izrael és harci műveleteinek sikere miatt,” – mondta. Az erőteljesebb, harcias véleményt nyilvánítók közé tartozott Izrael, mely a saját biztonsága céljából vasárnap délutánra el is foglalta a Hermon-hegy szíriai oldalát kiszélesítendő egy demilitarizált ütközőzónát és tovább folytatta szíriai katonai létesítmények bombázását ezzel az újonnan formálódó szír állam infrastruktúráját is rombolva. Törökország egy stabil Szíriában érdekelt, s nem Szíria szétdarabolásában. Ami miatt „húsba vágóan” érintett a szíriai helyzettel kapcsolatban, az egyrészt a mintegy hárommillió szíriai migráns és menekült, akiknek otthont ad a polgárháború óta. Másrészt Szíria északi részének egyes területein a Törökországban betiltott és terrorszervezetnek tekintett Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) és a Népvédelmi Egységek (YPG) kurd milícia ellen kénytelen biztonsági zónát létrehozni. Törökország érdekét tehát az szolgálja, hogy Szíriában stabilizálódjon a helyzet, hogy az általa befogadott szíriai menekültek biztonságban hazatérhessenek, és csupán egy biztonsági zónát ellenőrízzen az északi határon. Mivel az ellenzéki katonai erők támogatásával a damaszkuszi kormányváltásban fontos szerepet játszott, kétségtelen ugyanakkor az is, hogy a most kialakuló, új Szíriában nagy befolyást gyakorolhat majd, mind gazdasági, mind politikai értelemben.
A szíriai orosz katonai bázisok további sorsa is fontos kérdés volt a héten. A Kreml szóvivőjének tájékoztatása szerint, korai még erről beszélni. „Egyelőre figyelik az új Szíria formálódását, s e kérdést a végül ténylegesen hatalomra kerülőkkel tervezik megbeszélni.” Ugyanakkor az országba telepített mintegy 100 orosz katonai létesítményről van szó, amiknek a további sorsa a kérdés az új fejlemények fényében, s ezek mind magas készültségbe lettek helyezve. Tehát nem egy nyugodt kivárást tapasztalunk, hanem tettre kész megfigyelést, hogy az eddig ismert Szíria romjaiból milyen új állam emelkedik ki, s hogy egyáltalán az egyben marad-e. Ez utóbbival kapcsolatban, helyzet normalizálódására utaló jel például a szír ellenzék által irányított kormányzó testület azon tevékenysége, hogy előkészítsen egy új alkotmány szerinti szabad és tisztességes választásokat. Ennek komoly előkészületeit is láthatjuk. A szíriai ellenzék által irányított kormányzó testület 18 hónapos átmeneti időszakot vezet le, amelyből hat hónap van az új alkotmány kidolgozására, miként azt a fő szíriai ellenzéki koalíció vezetője Hadi al-Bahra vasárnap ismertette. A fontos kérdések közé tartozik még, hogy a Szíriában most kialakult helyzet miatt lehet-e menekülthullámra számítani. Amennyiben az ország helyzete stabilizálódik, arra lehet inkább számítani, hogy a korábbi menekültek visszatérnek. A térség legkomolyabb regionális szereplője, Törökország ebben érdekelt. A helyzet normalizálódására utaló jeleket pedig fentebb említettük.
Posztszovjet térség
Oroszország
Moszkva geostratégiai céljai szempontjából Szíria kulcsfontosságú régió. Aszad rendszerének bukása kedvezőtlen fejlemény a Kreml számára. Az orosz külügyminisztérium közleménye szerint Aszad a konfliktus résztvevőivel folytatott tárgyalások eredményeként döntött úgy, hogy távozik hivatalából és békésen adja át a hatalmat. Oroszország a közlemény szerint nem vett részt ezeken a tárgyalásokon, de az erőszak beszüntetésére és a kérdések politikai megoldására szólítja fel a fegyvereseket emellett pedig aktív intézkedéseket tesz az országban tartózkodó orosz állampolgárok biztonságának garantálása érdekében.
Oroszország katonai bázisai továbbra is magas készültségben vannak, rájuk nézve fenyegetés egyelőre nincs. Az ügyben a Kreml szóvivője is megszólalt. Dmitrij Peszkov szerint Oroszország jelentős segítséget nyújtott Szíriának a terroristák elleni küzdelemben és a térség helyzetének stabilizálásában. Peszkov hangsúlyozta, hogy Oroszország korábban teljesítette küldetését, és a továbbiakban Aszad és kormányának volt a dolga az ország ügyeinek rendezése. Oroszország geopolitika súlyvesztésével kapcsolatban feltett kérdésre Peszkov elmondta, hogy Moszkva továbbra is folytatja a párbeszédet a térség államaival. Szíria igen fontos szerepet játszik Oroszország afrikai jelenlétében. Andrej Kartapolov, az Állami Duma védelmi bizottságának vezetője szerint Oroszország a szíriai változások ellenére sem veszíti el befolyását Afrikában. Ehhez azonban fontos lenne fenntartani a szíriai orosz bázisokat, amelyek légi és tengeri hidakat biztosítottak az Afrikába, többek között Maliba és a Közép-afrikai Köztársaságba irányuló szállítmányok számára. Ezek elvesztése megnehezítheti a logisztikát, de Oroszország továbbra is tárgyalásokat folytat az új szíriai hatóságokkal a katonai jelenlét fenntartásáról az afrikai befolyás megtartása céljából. A szakértők azonban kevésbé lelkesek, szerintük ugyanis az új szíriai vezetés semmilyen garanciákat nem adott az orosz félnek a bázisok sérthetetlenségéről, előfordulhat, hogy az új vezetés a hatalom megtartása érdekében olyan aktorokkal állapodik meg, amelyek nem érdekeltek az orosz katonai jelenlét fenntartásában a régióban. Ebben az esetben a helyzet rosszra fordulhat az orosz érdekek szempontjából.
Dél-Kaukázus
A dél-kaukázusi országok közül a szíriai eseményekre Örményországban reagáltak a sajtóban komolyabb szinten. Szíriában ugyanis jelentős örmény keresztény közösség él. Basar al-Aszad szíriai rezsimjének megbuktatásával az örmény közösség két fontos kérdéssel fog szembenézni: a biztonsággal és a vallási és kulturális jogok tiszteletben tartásával. Zarmik Poghikian, a Gandzasar örmény hetilap szerkesztője arról számolt be, hogy Aleppóban stabil a helyzet, de a helyiek várják az átmeneti kormány megalakulását. Továbbra is a gazdasági nehézségek jelentik a fő problémát, és a gyógyszerhiány is gondokat okozhat. Az fegyveresek hozzáállása a lakossághoz az eddigiek alapján pozitív volt, azt ígérték, hogy minden közösség jogait tiszteletben tartják. Az örmény közösség az átmenet gyors és szervezett befejezésében reménykedik. Az azerbajdzsáni és grúz sajtóban leginkább átvett tudósítások jelentek meg, amelyek egyik kulcs kérdése az orosz bázisok megmaradása volt. Grúzia számára a szíriai események egyelőre másodrendűek belső a belső válság miatt, Azerbajdzsán számára pedig érintőleges érdeket képvisel Irán a régióra gyakorolt hatásának csökkenése miatt.
A gyorselemzést készítette: Klemensits Péter, Nagy Angelina, Sárkány László,
Seremet Sándor és Szakáli Máté