Az Eurázsia Központ 2025/10. heti sajtófigyelése az eurázsiai térségről olyan régiókkal a fókuszban, mint a kelet-ázsiai, a délkelet-ázsiai, a belső- és közép-ázsiai, a közel-keleti és az oroszországi, valamint a posztszovjet térség. Legtöbbször eredeti nyelven igyekszünk figyelni az adott országok napi sajtóit.
A Palesztináról szóló kairói arab csúcstalálkozó az eurázsiai médiában
Az Arab Liga kairói rendkívüli ülésén a vezetők jóváhagyták a háború sújtotta Gázai övezet újjáépítésére vonatkozó egyiptomi tervet. Az alábbiakban az eurázsiai sajtó reakcióit szemlézzük.
Kelet-Ázsia
Kína
A kínai médiumokban számos részletes tudósítás jelent meg az arab országok kairói találkozójáról és Gázát érintő béketervükről, valamint Peking pozíciójáról a konfliktust illetően. A kínai Külügyminisztérium szóvivője, Lin Jian a kairói csúcs után azt nyilatkozta, hogy Kína támogatja az arab államokat a gázai tűzszüneti megállapodás hatékony megvalósításában és fenntartásában, Gáza humanitárius segélyezésében, illetve a régiós biztonság és stabilitás helyreállításában. Támogatását fejezte ki az arab államok felé a háború utáni gázai kormányzási tervet illetően is, amelyet a palesztin emberek is elfogadnak, valamint az arab államok között is konszenzust élvez. A kairói csúcs után Wang Yi kínai külügyminiszter is megszólalt az izraeli-palesztin konfliktussal kapcsolatban egy sajtótájékoztatón, ahol kifejezte, hogy Gáza a palesztinoké, a terület státuszának erőszakos megváltoztatása pedig csak további káoszhoz vezet. Azt is megerősítette, hogy Kína támogatja az arab béketervet. Kína a Közel-Keleten elsősorban gazdasági is diplomáciai jelenlétet épít, és egyre erősödő kapcsolatokat ápol az arab országokkal, megőrizve gazdasági kapcsolatait Izraellel is. Peking támogatja a palesztin államiságot és a kétállami megoldást, és a konfliktushoz való hozzáállásában azt demonstrálja, hogy Kína alapvetően konstruktív és felelősségteljes hatalomként kívánja magát pozícionálni a globális rendben, aki konzekvensen kiáll a konfliktusok békés, diplomáciai rendezéséért, akár mediátori szerepet is felvéve.
Dél-Korea és Japán
Dél-Korea és Japán sajtóiban is jelentek meg tudósítások a kairói csúcsról, azonban ezek jellemzően tényszerű beszámolók voltak az arab országok Gázát illető béketervéről, állásfoglalás nélkül. Dél-Korea és Japán – csakúgy, mint legfőbb szövetségesük, az Egyesült Államok – nem ismeri el Palesztina államiságát, és általánosságban véve óvatos és semleges álláspontot képviselnek, ugyanakkor humanitárius segélyezéssel és diplomáciai nyilatkozatokban a konfliktus politikai rendezése és kétállami megoldás mellett fejezték ki támogatásukat.
Dél-Ázsia
A március 4-én tartott rendkívüli palesztinai arab csúcstalálkozó a dél-ázsiai média figyelmét sem kerülte el, habár az eseménnyel kapcsolatban megjelent cikkek többsége alapvetően a külföldi hírügynökségektől átvett tudósításokat tartalmazzák.
A Times of India szerint a csúcstalálkozón az arab vezetők támogatásukról biztosították a Gázai övezet újjáépítését célzó átfogó tervet, ahol a folyamatos konfliktusok miatt súlyos pusztításokkal kell szembenézni. Az arab vezetők elfogadták a Gázai övezet újjáépítésére vonatkozó egyiptomi tervet, amely 53 milliárd dollárba kerülne, és nem kényszerítené ki a palesztinokat az enklávéból, szemben Donald Trump amerikai elnök „közel-keleti riviéra” elképzelésével. A javasolt újjáépítési kezdeményezést a Palesztin Hatóság jövőbeli igazgatása alatt kívánják irányítani, jelezve a palesztin kormányzás és fejlődés támogatására vonatkozó egységes arab álláspontot. Az indiai médiatudósítások hangsúlyozták az arab nemzetek által a gázai sürgős humanitárius szükségletek kezelésében tanúsított szolidaritást, kiemelve a csúcstalálkozón a pénzügyi támogatásról, az infrastruktúra újjáépítéséről és a szuverén palesztin állam politikai támogatásáról folytatott megbeszéléseket.
A pakisztáni média szerint Abdel Fattáh esz-Szíszi egyiptomi elnök kijelentette, biztos abban, hogy Trump képes lesz békét teremteni a Gázai övezetet sújtó konfliktusban. Egyértelmű, hogy az újjáépítés finanszírozásához nagymértékű támogatásra lesz szükség az olajban gazdag Öböl menti arab államoktól, például az Egyesült Arab Emírségektől és Szaúd-Arábiától, amelyek rendelkeznek a szükséges dollármilliárdokkal. Azt is kiemelték, hogy Egyiptom, Jordánia és az Öböl menti arab államok már közel egy hónapja konzultálnak arról, hogy milyen alternatívát kínáljanak Donald Trump palesztinok elvándorlására és a Gázai övezet amerikai újjáépítésére irányuló törekvésével szemben, ami szerintük az egész régiót destabilizálná. Végül így született meg Egyiptom Gáza újjáépítési terve, ami egy 112 oldalas dokumentum, látványtervekkel kiegészítve.
Dél-Ázsia kisebb államainak sajtója is figyelemmel kísérte az eseményt, például a bangladesi Dhaka Tribune több cikkben is tudósított a kairói történésekről. Amint az egyik írás fogalmaz a találkozó pozitív kimenetele ellenére a Palesztin Hatóság gázai kormányzásának kilátása korántsem biztos, mivel Izrael kizárta a szervezet bármilyen jövőbeli szerepét, Trump pedig első hivatali ideje alatt bezárta a Palesztin Felszabadítási Szervezet (PFSZ) washingtoni összekötő irodáját, miközben növelte az Izraelnek nyújtott támogatást. Az egyiptomi terv szerint az első, 2027-ig tartó, 20 milliárd dolláros költségvetésű szakasz az alapvető infrastruktúrák, köztük az utak, a közműhálózatok és a közszolgáltatási létesítmények újjáépítésére összpontosítana, míg a 2030-ig tartó második szakasz, amelynek becsült költsége 30 milliárd dollár, az infrastrukturális projektek befejezését, valamint ipari övezetek, egy halászkikötő, egy kereskedelmi tengeri kikötő és egy repülőtér létrehozását foglalná magában.
Délkelet-Ázsia
A Délkelet-ázsiai országok nem vették részt a kairói találkozón, és a délkelet-ázsiai média korlátozott terjedelemben számolt be a konferenciáról. Az olyan jelentős kiadványok és platformok, mint a The Straits Times (Szingapúr), a The Star (Malajzia), a Bangkok Post (Thaiföld), vagy az Antara hírügynökség (Indonézia) jobbára a nemzetközi és arab hírügynökségek anyagait átvéve és kiegészítve adtak hírt a fejleményekről. A világ legnépesebb szunnita muszlim többségű országának, Indonéziának a kormánya ugyanakkor hivatalosan is kommentálta a találkozót.
Indonézia támogatását fejezte ki az arab csúcstalálkozó zárónyilatkozatával kapcsolatban, amely a Gázai övezet újjáépítését célzó közös erőfeszítésekről szól az izraeli agressziót követően. „Üdvözöljük az arab csúcstalálkozó eredményeként született kairói nyilatkozatot a gázai újjáépítési erőfeszítésekről. Közel áll az indonéz nép szívéhez” – jelentette ki Rolliansyah Soemirat, a Külügyminisztérium szóvivője egy csütörtöki sajtótájékoztatón. Soemirat úgy véli, hogy a Kairói Nyilatkozat értékei és szellemisége visszhangra talál majd az Iszlám Együttműködési Szervezet (OIC) több OIC-tag, köztük Indonézia által kezdeményezett március 7-i miniszteri találkozóján. Soemirat megjegyezte, hogy az OIC-ülés egyik kulcsfontosságú napirendi pontja a Kairói Nyilatkozat nyomon követése lesz, valamint az, hogy az hogyan illeszkedik az OIC-országok álláspontjához a Palesztina függetlenségének megvédéséért folytatott közös küzdelemben. Soemirat kiemelte a nyilatkozat azon kulcsfontosságú aspektusát, amelyik elutasítja a palesztinok hazájukból való erőszakos kiűzésére irányuló mindenfajta erőfeszítést vagy diskurzust. Rámutatott, hogy a nyilatkozat számos aspektusa, közvetlenül és közvetve is, azonos értékeket és szellemiséget képvisel Indonéziáéval, amelyeket a palesztin ügyet érintő nemzetközi fórumokon következetesen kommunikálnak. „Azt is közvetítettük, hogy Indonézia részt vesz a nemzetközi közösségnek a Gázai övezet újjáépítésére irányuló erőfeszítéseiben” – jegyezte meg.
A szingapúri The Straits Times cikke jóllehet hangsúlyozza, az újjáépítés finanszírozásához nagymértékű támogatásra lenne szükség az olajban gazdag Öböl-menti arab államoktól, például az Egyesült Arab Emírségektől és Szaúd-Arábiától, amelyek rendelkeznek a szükséges forrásokkal. Mohammed Musztafa palesztin miniszterelnök szerint az újjáépítési alap nemzetközi finanszírozásra és felügyeletre is törekedne, és valószínűleg a Világbankban kapna helyet.
Közel-Kelet
Donald Trumpnak Gázával kapcsolatban tett kijelentései különösen az érintett Közel-Keleten keltettek megdöbbenést és felháborodást. Az amerikai elnök gyakorlatilag megzsarolta Jordániát és Egyiptomot, hogy „Gáza kisöprése” keretében fogadja be a kitelepítendő közel 2 millió palesztint. Kairóban került sor történelmi találkozóra ezen a héten abból a célból, hogy a vezető arab országok konkrét rendezési tervet adjanak az amerikai elnök javaslatára, mely a következő eredménnyel zárult: Az öt évre tervezett, 53 milliárd dolláros költségvetésű újjáépítési terv három szakaszban valósulna meg. Az első szakasz (6 hónap): a romok eltakarítása és a menekültek átmeneti elszállásolásának megoldása. Második szakasz (2 év): 200 ezer új lakóhely megépítése. Harmadik szakasz (2 és fél év): további 200 ezer lakóhely és egy repülőtér felépítése.
Az Al Khaleej arról tájékoztatta az olvasóit, hogy Badr Abdel Aati egyiptomi külügyminiszter miután áttekintette a Gázai övezet mielőbbi helyreállítására és újjáépítésére vonatkozó közös arab tervet, az Egyesült Államok közel-keleti különmegbízottjával, Steve Witkoffal folytatott telefonbeszélgetést. Az egyiptomi külügyminisztérium előzőleg hivatalosan is közölte, hogy a a terv teljes arab konszenzusra támaszkodik, amint azt a keddi kairói arab csúcs is tükrözi. Abdel-Ati hangsúlyozta „Egyiptom azon törekvését, hogy továbbra is pozitív és konstruktív interakciót folytasson Donald Trump amerikai elnökkel és kormányával, hogy átfogóan felülvizsgálja a tervet és annak előnyeit”. Az amerikai különmegbízott megerősítette, hogy tisztában van az arab tervvel, és az „vonzó elemeket tartalmaz, és jó szándékot tükröz”. A minisztérium közleménye szerint a telefonbeszélgetés során szó volt „az Egyiptom és az Egyesült Államok közötti stratégiai partnerség sajátosságairól, a különböző területeken elért kölcsönös érdekekről, valamint a béke és a közös biztonság megteremtésének közös törekvéséről a Közel-Keleten”. Washingtoni hírek ennek azonban ellentmondani látszanak. Az Egyesült Államok külügyminisztériuma csütörtökön közölte, hogy az egyiptomi gázai terv „nem felel meg” Donald Trump elnök törekvéseinek, akinek különmegbízottja korábban méltatta Egyiptom erőfeszítéseit. A Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsának szóvivője közölte, hogy az arab országok által elfogadott terv figyelmen kívül hagyja azt a tényt, hogy Gáza jelenleg élhetetlen, és a palesztinok nem élhetnek emberségesen egy romokkal és fel nem robbant lőszerrel teli területen, s lényeges elem, hogy Gázát a Hamásztól mentesen kell újjáépíteni”.
Az Al Arabiyya beszámolójában az egyiptomi szakértő hangsúlyozta, hogy a gázai biztonsági kérdést a legitim palesztin intézményeknek kell kezelniük, és Gáza ideiglenes igazgatása a palesztin kormány égisze alatt kell, hogy működjön. A csúcstalálkozó zárónyilatkozata üdvözölte a palesztin döntést a gázai igazgatási bizottság megalakításáról, a Palesztin Hatóság reformtörekvéseit és a választások megtartását is, hangsúlyozva, hogy a Gázában engedélyezett fegyverek legitim fegyverek. Mohamed Ibrahim Al-Duwairi vezérőrnagy, az Egyiptomi Gondolat- és Stratégiai Tanulmányok Központjának alelnöke kifejtette, hogy a csúcstalálkozó legfontosabb eredménye az volt, hogy nagyon világos üzeneteket küldött általában a nemzetközi közösségnek, de különösen az Egyesült Államoknak és Izraelnek. Ezek az üzenetek általánosságban megerősítették, hogy az arab országok tisztában vannak az őket körülvevő veszélyekkel, ezért össze kell fogniuk ebben a veszélyes időszakaszban, s az arabok kategorikusan és határozottan elutasítják a kitelepítési terveket. Az átfogó arab tervben az újjépítés kitelepítés nélkül valósulna meg. A szakértő hozzátette, hogy a csúcs hangsúlyozni kívánja az Izrael által elkövetett bűncselekmények természetét, és a palesztin nép ellen elkövetett jogsértésekért és bűncselekményekért felelős személyek felelősségre vonásának szükségességét.
A Middle East Eye emlékeztet, hogy a Hamasz továbbra is központi szerepet játszik Gáza jövője szempontjából. „Senki sem fogja uralni Gázát a Hamász beleegyezése nélkül. Ez nem azt jelenti, hogy a Hamasz a jövőben Gáza kormányzásának része lesz. De a Hamasz nem kerülhet ki a képből. Nem akarja uralni Gázát, hanem ellenőrzése alatt tartani”- mondta Qossay Hamed, a Hamász szakértője és a ramallahi Al-Quds Open University professzora mértékadó közel-keleti híroldalnak. Az egyiptomi terv ugyan nem nevezi meg konkrétan a Hamászt, de utal a gázai fegyveres csoportokra.A javaslat kimondja: „A fegyvereket hordozó palesztin pártok sokaságának dilemmája továbbra is fennáll, ami kezelhető. Ennek véget lehet vetni, ha az okait egy tiszta horizonton és egy hiteles politikai folyamaton keresztül megszüntetik, amely visszaadja tulajdonosaik jogait.” A kairói terv szerint a palesztin állam létrehozása, az 1967-ben kezdődött izraeli megszállás befejezése és Izrael kivonulása az összes palesztin területről „feltehetően mindenféle palesztin ellenállási tevékenység végét jelentené”. „Az egyiptomi terv világosan megfogalmazza, hogy az izraeli megszállást azonosítja a Hamász és más csoportok által elkövetett erőszakos cselekmények kiváltó okaként” – mondta Annelle Sheline, az Egyesült Államok külügyminisztériumának volt tisztviselője. A terv azt is kimondja, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsának fontolóra kell vennie a „nemzetközi jelenlétet” mind a Gázai övezetben, mind a megszállt Ciszjordániában.
A török sajtó kiemelte, hogy a A kairói arab csúcson „egységes” kezdeményezésként fogadták el Egyiptom gázai újjáépítési tervét, s hogy a zárónyilatkozat elutasítja a palesztinok kitelepítését „bármilyen ürüggyel vagy körülmények között”. Arra is figyelmeztetett, hogy a palesztin nép kiszorítására vagy a palesztin föld bármely részének elcsatolására tett kísérletek konfliktusba sodorják a régiót, és aláássák a stabilitás lehetőségeit.
A Jerusalem Post rámutat arra, hogy Gáza jövőjével kapcsolatos arab tervből hiányoznak a biztonságra és a hosszú távú kormányzásra vonatkozó rendelkezések, s hogy Izrael és az USA emiatt elutasította azt. De maguk az arab államok érdekei is eltérőek, ami miatt a szakértők szkeptikusak a terv megvalósíthatóságával kapcsolatban. Az izraeli híoldal kifogsálolja, hogy a tervből hiányzik a Hamász hatalomból való kivezetésének egyértelmű mechanizmusa, ami továbbra is központi kérdés a nemzetközi vitákban. Mohamed Gamal egyiptomi újságírót is idézi, aki szintén úgy látja, hogy a Hamasznak félre kell állnia, hogy egy megfelelő irányító testület vegye át az irányítást, s hogy Gázában a családoknak otthonok építésével a remény is újjáépülhessen és Gáza újra élhető hely legyen. Gamal megjegyezte, hogy diplomáciai erőfeszítésekre lesz szükség a Hamász kivonulása részleteinek kidolgozásához. „Ez a terv kiindulópont, nem pedig egy végleges megoldás” – ismerte el. „Finomításra és nemzetközi támogatásra van szüksége. De ez legalább terv – mert jelenleg nincs más értelmes alternatíva.” Izrael és az Egyesült Államok határozottan elutasította az egyiptomi javaslatot, arra hivatkozva, hogy nincsenek biztonsági garanciák, és nem foglalkozik a Hamász katonai képességeivel. Washington világossá tette, hogy álláspontja szorosan összhangban van Izraelével, ami azt jelenti, hogy az USA nem támogat semmilyen olyan kezdeményezést, amely nem tartalmazza Gáza teljes demilitarizálását. Ha az európai országok beállnak az egyiptomi kezdeményezés mögé, Izrael „nehéz helyzetbe kerül” – fogalmazott Steven Turner amerikai geopolitikai elemző, aki korábban Trump elnök javaslatát bizarrnak, nem praktikusnak és etikátlannak minősítette, de azt is megjegyezte, hogy az egyiptomi tervnek is vannak komoly hiányosságai.
Posztszovjet térség
Oroszország
Az orosz sajtóban megszólaltatott szakérők úgy vélik, hogy a Gáza helyreállítását célzó egyiptomi terv szimbolikus és propaganda jelentősége ellenére valószínűleg nem vezet valódi változásokhoz a térségben. Ruszlan Szulejimanov orientalista hangsúlyozta, hogy a terv tanácsadó jellegű, és mindaddig nem vezet helyreállításhoz, amíg Izrael folytatja Gáza blokádját ott pedig továbbra is az iszlamisták vannak a kormányrúdnál. Véleménye szerint a háború utáni tervek papíron maradnak a konfliktus végéig. Míg Andrej Zeltin közgazdász úgy gondolja, hogy az arab országok kifejezték azon szándékukat, hogy önállóan oldják meg a regionális problémákat, de a terv megvalósításának sikere a jövőben csak akkor lehetséges, ha sikerül megállapodni a helyreállítási erőfeszítések összehangolásáról. A folyamatban lévő konfliktus miatt azonban még korai valódi fellendülésről beszélni. Az orosz sajtóban az említett szakértői véleményeken kívül leginkább a csúcs zárónyilatkozatának összefoglalói, valamint az amerikai és izraeli külügy reakcióit összegezték.
Dél-Kaukázus
Az oroszul és angolul elérhető azerbajdzsáni sajtóban az Arab Nemzetek Ligája Kairói csúcstalálkozójával kapcsolatban leginkább átvett hírek jelentek meg tudósítások formájában. A sajtóban két terjedelmesebb cikk jelent meg a Gázai övezet újjáépítésének Egyiptom által készített tervét taglalva. A cikkben kitérnek arra, hogy a dokumentum szerint a helyreállítás költsége 38 milliárd dollár lesz, ennek zömét lakásrekonstrukcióra fordítják. A helyreállítási folyamat két szakaszban zajlik majd: az első – két éven át, a második – két és fél éven keresztül. A terv a gázaiak ideiglenes elhelyezését és egy független technokrata bizottság létrehozását írja elő, amely hat hónapig kormányozza a sávot. Egyiptom és Jordánia is felajánlotta a palesztin rendőrség kiképzését a gázai közrend fenntartására. Külön cikkben emelték ki, hogy Abdel Fattah al-Sisi egyiptomi elnök a csúcs megnyitóján bejelentette, hogy a Palesztin Nemzeti Hatóság az újjáépítés után visszatér Gázába, addig pedig egy független szakértőkből álló különbizottság irányítja az enklávét. Hangsúlyozta, hogy az újjáépítést nem kíséri majd a palesztinok kitelepítése. Al-Sisi felszólította a csúcstalálkozó résztvevőit is, hogy támogassák a tervet, és vegyenek részt a Gáza újjáépítéséről szóló nemzetközi konferencián, amelyet Kairóban tartanak.
Az örmény sajtóban megjelent cikkek az Arab Liga kairói csúcstalálkozójával kapcsolatban több kérdéskört is kihangsúlyozott. Először is, a hangsúly a Gázai övezet újjáépítésének tervére került valamint az 53 milliárd dolláros projektre, amelyet Egyiptom mutatott be, és célja az infrastruktúra újjáépítése és a palesztin jogok védelme. Lévén, hogy Izrael és Örményország kapcsolata nem a legjobb, így az Izrael-kritikus hangok nem meglepőek a sajtóban. Így említésre került, hogy nemzetközi nyomást kell gyakorolni Izraelre, hogy állítsa le az agressziót Libanonban és Szíriában. Az arab vezetők nemzetközi békefenntartó erők létrehozását kérték, hogy biztosítsák Ciszjordánia és Gáza biztonságát. Különös figyelmet fordítottak a palesztinok kitelepítésének politikájának feladására, és humanitárius övezetek létrehozására Gázában, ahol élhetnek, amíg lerombolt otthonaikat újjáépítik. A terv várhatóan további nemzetközi támogatást nyer konferenciákon és további segítségnyújtáson keresztül.
Közép-Ázsia
Közép-Ázsia országainak nyomtatott, valamint online formában megjelenő sajtójóorgánumai függetlenül attól, hogy kormánypárti vagy ellenzéki érdemben nem foglalkozott a Kairóban megrendezett arab konferenciával. A hír pedig nagyobb szerepet sem kapott a közép-ázsiai médiában, annak ellenére, hogy a globális politikai folyamatok egyik meghatározó eseménye. Ugyanakkor azok az értesülések melyek megjelentek a közép-ázsiai regionális médiában az egyiptomi eseménnyel kapcsolatban elsősorban az angolszász vagy orosz nyelvű sajtóorgánumokból átvett hírek fordításai, összegzései voltak.
Ugyanakkor a kairói találkozóval ellentétben a közép-ázsiai médiában a híreket az olyan belföldi események, mint például a tenge-dollár árfolyam lehetséges változásai, az üzbég gazdaság helyzetével kapcsolatos kérdések vagy az Üzbegisztán és Katar közötti partnerségi megállapodás létrejöttének lehetséges következményei tematizálták az elmúlt hetet.
Összességében elmondható, hogy a közép-ázsiai média a Kairóban megrendezett arab konferenciával érdemben nem foglalkozott. Az elmúlt héten a regionális nyomtatott és online közép-ázsiai sajtó sokkal jobban fókuszált azokra a regionális eseményekre, ülésekre belpolitikai eseményekre és katasztrófákra, melyek a régió rövid és hosszútávú jövőjét szorosan érintik.
A gyorselemzést készítették: Klemensits Péter, Nagy Angelina, Sárkány László,
Seremet Sándor, Szakáli Máté, Veres Szabolcs