A Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök közötti március 18-i, végül két és félórás telefonbeszélgetést nagy várakozások előzték meg. A beszélgetés jóllehet nagyrészt eredménytelennek tekinthető, eltekintve attól a megállapodástól, hogy az orosz és ukrán erők átmenetileg tartózkodnak az energetikai infrastruktúrák támadásától. Az alábbiakban az eurázsiai sajtóvisszhangot szemlézzük.
Kelet-Ázsia
Mint ahogy az orosz-ukrán háború egésze, a Putyin-Trump megbeszélések jelentette fejlemény Kelet-Ázsiában is sajtófigyelmet keltett. Ami Kínát illeti, az amerikai-orosz telefonos egyeztetést az ukrajnai tűzszünettel és az amerikai-orosz viszony normalizálásával kapcsolatban a kínai külügyminisztérium szóvivője is kommentálta. A nyilatkozat szerint Kína a konfliktus első napjától kezdve párbeszéden és tárgyaláson alapuló politikai megoldást sürgetett, Peking pedig üdvözli a tűzszüneti erőfeszítéseket, mivel azok szükséges első lépést jelentenek a béke felé.
Az amerikai-ukrán fegyverszüneti kezdeményezésről a dél-koreai és japán sajtóban is jelentek meg cikkek, ezek azonban jellemzően tényszerű tudósítások, esetenként karikatúrák voltak, kiemelve az orosz és amerikai álláspontok, nyilatkozatok közötti eltéréseket, illetve a nukleáris nonproliferáció Dél-Korea szempontjából igen fontos témakörét. A háborúval kapcsolatos fejlemények nagy érdeklődésre tartanak számot mindhárom országban, mivel úgy tartják, saját régiójuk biztonságára vonatkozóan is döntő következményekkel jár.
Dél-Ázsia
India
Donald Trump amerikai elnök és Vlagyimir Putyin orosz elnök március 18-i telefonbeszélgetése jelentős figyelmet kapott az indiai médiában, ami tükrözi mind az összetett geopolitikai dinamikát, mind India és az Egyesült Államok különleges kapcsolatát. A leközölt cikkek egy része azonban a külföldi hírügynökségektől átvett anyagokat tartalmazták. Az India Today úgy fogalmaz, hogy a tűzszüneti javaslatról valószínűleg tárgyalt a két vezető, mivel Trump hétfőn azt mondta, hogy az ukrajnai háború befejezéséről kíván tárgyalni Putyinnal. A hívás előtt Trump azt is elmondta, hogy várhatóan az Oroszország és Ukrajna közötti három éve tartó háború során elfoglalt földterületekről és erőművekről is tárgyalni fognak. A telefonbeszélgetésről szóló indiai médiatudósítás jellemzően a regionális biztonságra és az erőegyensúlyra gyakorolt hatásokat emelte ki, különösen India dél-ázsiai érdekeit és a szomszédos országokkal fennálló kihívásait illetően. A Deccan Herald szerint Trump és Putyin telefonbeszélgetésének legnyilvánvalóbb eredménye az, hogy Trump tökéletes diplomataként mutatkozott be. Elemzők és kommentátorok megvitatták a beszélgetés lehetséges hatását India külpolitikájára, különösen az Egyesült Államokkal és Oroszországgal fenntartott kapcsolatai tekintetében. Az indiai újságírók továbbá hangsúlyozták Trump vitatott elnökségét és a külpolitikai megközelítésével kapcsolatos globális reakciókat, különösen Oroszországgal szemben. A beszélgetés során Vlagyimir Putyin és Donald Trump a nemzetközi napirenden szereplő egyéb kérdéseket is érintett, köztük a közel-keleti és a vörös-tengeri helyzetet. Megegyeztek, hogy közös erőfeszítéseket tesznek a válságövezetekben kialakult helyzet stabilizálására, a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozására és a globális biztonságra vonatkozó együttműködés kialakítására. Olyan írás is megjelent, amely azt is tárgyalta, hogy a konfliktus befagyasztása a jelenlegi vonalak mentén és annak kikényszerítése herkulesi feladat lenne; a 970 km hosszú frontvonalhoz több mint 83 000 békefenntartót kellene telepíteni a demilitarizált övezet biztosítására. Továbbá kérdéses, hogy ki finanszírozná a békefenntartó erőket, ami tovább bonyolítja egy esetleges megállapodás létrejöttét.
Pakisztán
Pakisztán esetében szintén figyelmet kapott az esemény, de Indiához hasonlóan itt is alapvetően a külföldi hírügynökségektől átvett anyagok olvashatóak. A Pakistan Today ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy Trump hivatalba lépése óta az Egyesült Államokat közelebb hozta Moszkvához, miközben a vámokkal és a Kanada annektálására és Grönland elfoglalására vonatkozó javaslatokkal elidegenítette a szövetségeseket. Egyfajta rokonságot fejezett ki Putyinnal, de kormánya a közelmúltban jelét adta annak is, hogy hajlandó növelni a Kremlre gyakorolt nyomást a harcok beszüntetése érdekében.
Délkelet-Ázsia
Trump és Putyin elnök március 18-i telefonbeszélgetésén mindkét vezető egyetértett abban, hogy ennek a konfliktusnak tartós békével kell véget vetni. Hangsúlyozták továbbá, hogy javítani kell az Egyesült Államok és Oroszország közötti kétoldalú kapcsolatokat. A délkelet-ázsiai országok nem hadviselő felek a háborúban, nem vették részt Oroszország nemzetközi elszigetelésében, sem a fegyverszüneti tárgyalásokon, de a több mint kétórás elnöki telefonhívásról a délkelet-ázsiai média is beszámolt, jobbára a nemzetközi hírügynökségek anyagait közölve.
Az indonéz Antara hírügynökség cikke az amerikai közlemény alapján beszámolt róla, hogy az elnökök telefonbeszélgetésük során megállapodtak „az energetikai és infrastrukturális tűzszünettel kezdődő” ukrajnai békéről. A két vezető egyetértett abban is, hogy a három éve tartó ukrajnai konfliktusnak tartós békével kell véget érnie. Közben megállapodtak, hogy „azonnal” megkezdik a technikai tárgyalásokat a Fekete-tengeri tűzszünet végrehajtásáról, valamint a teljes tűzszünetről és a tartós békéről. A két vezető hangsúlyozta az amerikai-orosz kapcsolatok javításának szükségességét is. A cikk hozzáteszi, hogy nem világos Ukrajna hogyan reagál a korlátozott és szigorú tűzszüneti tervre. Kijev korábban közölte kész elfogadni a Washington által javasolt 30 napos tűzszünetet. A mostani vezetői telefonbeszélgetés előtt Trump azt mondta: „A végleges egyezmény számos elemében sikerült megállapodni, de még sok mindenről kell tárgyalni”.
A szingapúri The Straits Times cikke is kiemeli, hogy Ukrajna már beleegyezett az Egyesült Államok által javasolt tűzszünetbe a második világháború óta legnagyobb európai konfliktusban, amelyben több százezer ember halt vagy sebesült meg, milliók kényszerültek lakóhelyüket elhagyni, és városok váltak romhalmazzá. Putyin, akinek erői 2022 februárjában megszállták Ukrajnát, a múlt héten azt mondta elvben támogatja Washington tűzszüneti javaslatát, de erői tovább harcolnak, amíg több döntő feltétel nem kerül kidolgozásra. A cikk megjegyzi, hogy Kirill Dmitrijev, akit Putyin a múlt hónapban nevezett ki a nemzetközi gazdasági és befektetési együttműködésért felelős különmegbízottjává, azt mondta Trump és Putyin vezetése alatt a világ sokkal biztonságosabb hely lett. „Nagy magabiztossággal állíthatom, hogy Putyin és Trump elnök jól megérti egymást, bízik egymásban, és lépésről lépésre az orosz-amerikai kapcsolatok normalizálása érdekében kívánnak dolgozni” – jegyezte meg a telefonbeszélgetést követően Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője, hangsúlyozza a szingapúri sajtó.
A Fülöp-szigeteki Manila Times az AFP-től átvett cikke Ukrajna szkepticizmusát emeli ki. Aszerint az ukránok kétkedve reagáltak a telefonbeszélgetésére. A keddi telefonbeszélgetés nem biztosította a tűzszünetet, amelyet Ukrajna a múlt héten hagyott jóvá, és csak egy orosz ígéretet hozott, miszerint 30 napig leállítják az energetikai infrastruktúra elleni támadásokat. Putyin a telefonbeszélgetés után valóban kiadta a parancsot az ukrán energetikai létesítmények elleni csapások szüneteltetésére. Az Agence France-Presse-nek Kelet-Ukrajnában nyilatkozó katonák azonban sem meglepettek, sem bizakodók nem voltak a fejleményeket illetően. Az ukrán fővárosban a civilek szintén bizalmatlanságot fejeztek ki a beszélgetés eredményeinek hallatán.
Posztszovjet térség
Ukrajna
Az ukrán parlament külügyi bizottságának helyettes vezetője szerint Putyin csak gúnyt űzött Ukrajnából, ugyanis a 175 fős fogoly csere, valamint a 23 súlyosan sebesült átadása Ukrajnának egy nevetséges tessék-lássék intézkedés, amely azt jelzi, hogy a Kreml egyáltalán nem hajlandó komolyan tárgyalni. Ukrajna korábban a „mindenkit-mindenkire” elv szerint cserélt volna hadifoglyokat. Oroszországban közel 6500 ukrán hadifoglyot tartanak számon, Ukrajnában ez a szám alig éri el az 1500 főt. Ugyanakkor az energetikai infrastruktúra ellen irányuló támadások visszafogása, inkább Ukrajnának kedvez, vélekednek a kijevi vezetéssel inkább szkeptikusabb álláspontot képviselő szakértők. Bár Ukrajna tud problémákat okozni az orosz energia szektornak, ezek messze nem érik el azokat a károkat, amelyeket az orosz haderő okoz és okozott az ukrán energiarendszernek. Ukrajna valóban képes nagy távolságra lévő olajfinomítókat, és tározókat megtámadni komoly károkat okozva bennük, de ezeknek a támadásoknak lefedettsége jóval alacsonyabb. Oroszország egész Ukrajna területét képes belőni és ezek a károk az egész lakosságra hatással vannak. A hatalmas áramkimaradások csak 2024-ben elérték a kétezer órát. Ebben a tekintetben Ukrajna számára kedvez a helyzet, hiszen az egyébként is fogyatkozó légvédelmi rendszerek bizonyos mértékben tehermentesítve lesznek. Szintén Ukrajnának kedvezne a kilátásba helyezett tengeri fegyvernyugvás is, amely tulajdonképpen a fekete-tengeri hajózás biztonságát jelenti elsősorban. A szakértők véleménye szerint ez megkönnyítheti az ukrajnai gabonaszállítmányokat is, ami továbbra is fontos bevételi forrás Ukrajna számára.
Oroszország
Oroszország nyilatkozatai szigorúbb álláspontot tükröznek Ukrajnával szemben, és részletesebb lépéseket tartalmaznak a konfliktus megoldására, míg az amerikai nyilatkozat a békére és együttműködésre irányuló törekvésekre összpontosít. Oroszország lényegesen nagyobb hangsúlyt fektetett az Ukrajnával szembeni követeléseire, a teljes tűzszünet és a jövőbeli békemegállapodás feltételeként a mozgósítás, a felfegyverkezés, valamint a nyugati fegyverek és hírszerzési információk szállításának megszüntetését szabta ki. Moszkva hangsúlyozta továbbá Kijev megbízhatatlanságát is a tárgyalások során. Oroszország emellett a humanitárius intézkedéseket, például az ukrán hadifoglyok biztonságának garantálását és a fogolycserét is kiemelte. Az orosz szakértők a telefonhívás előtt azt jósolták, hogy Oroszország ilyen vagy olyan formában, de végül el fogja fogadni a tűzszüneti javaslatot, még akkor is, ha eleinte ezt különböző feltételekhez fogja kötni. Oroszország számára nem jó túlfeszíteni a húrt: nem áll érdekében Trumpot ellenséggé tenni, ahogyan az sem, hogy Moszkva mutatkozzon annak a félnek, amely nem akarja a vérontást megállítani. Ez persze nem jelenti azt, hogy a Kreml elállna a korábbi álláspontjától miszerint a konfliktus kiváltó okait kell elsősorban megszüntetni, valamint attól, hogy meg kell tenni szükséges lépéseket a regionális és globális biztonság új struktúrájának kialakítása felé. Ezekben Ukrajna csak a konfrontáció egyik – bár nem igen hangsúlyos – platformja. Olyan nagyot végül is nem tévedtek…
Közép-Ázsia
Közép-Ázsia országainak nyomtatott, valamint online formában megjelenő sajtójóorgánumai függetlenül attól, hogy kormánypárti vagy ellenzéki érdemben nem foglalkozott a Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök közötti telefonbeszélgetéssel. Bár a hír a világpolitikai események kiemelt történése volt, ennek ellenére nem kapott nagyobb szerepet a közép-ázsiai médiában. Ugyanakkor azok az értesülések melyek megjelentek a közép-ázsiai regionális médiában a telefonbeszélgetés kapcsán elsősorban az angolszász vagy orosz nyelvű sajtóorgánumokból átvett hírek fordításai, összegzései voltak.
Ugyanakkor a kazah média részéről a telefonbeszélgetéssel kapcsolatban megszólaltak politológusok és elemzők, akik a hivatalos nyilatkozatokból ítélve az óvatos optimizmusra hívták fel a figyelmet, akik rámutattak arra, hogy a Kreml és a Fehér Ház különböző szempontokat hangsúlyozott a tárgyalások során. A megkérdezett szakértők rámutattak arra is, hogy az orosz fél inkább a megbeszélés részleteit vázolta fel, beleértve a tűzszünetet, a fogolycserét, sőt a közös szakértői csoportok létrehozását is. Míg Washington inkább rövid nyilatkozatot tett, amelyben a fő hangsúly az aktív háborús cselekmények beszüntetésén volt. Az átvett hírek és szakértői megszólalások mellett Kazakhsztán elnöke, Kasszim-Zsomart Tokajev üdvözölte a két elnök közötti tárgyalás eredményét és kiemelte, hogy „a két ország vezetői bebizonyították elkötelezettségüket a konkrét megállapodásokon alapuló tartós béke elérése iránt, ami elengedhetetlen az eurázsiai biztonság garantálásához.” Az eseménnyel kapcsolatban Közép-Ázsia más vezetői nem nyilatkoztak.
Összességében elmondható, hogy a közép-ázsiai média a kazah médián kívül érdemben nem foglalkozott a Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök közötti telefonbeszélgetéssel. Az elmúlt héten a regionális nyomtatott és online közép-ázsiai sajtó sokkal jobban fókuszált azokra a regionális eseményekre, ülésekre belpolitikai eseményekre és katasztrófákra, melyek a régió rövid és hosszútávú jövőjét szorosan érintik.
A gyorselemzést készítette: Klemensits Péter, Nagy Angelina, Seremet Sándor,
Szakáli Máté, Veres Szabolcs