A 2025-ös BRICS-csúcstalálkozó volt a tizenhetedik éves BRICS-csúcstalálkozó, amelyet a brazíliai Rio de Janeiróban tartottak múlt vasárnap és hétfőn. Az értekezletet övező észak-atlanti médiamegjelenések nagy része arra összpontosított, hogy ki nem volt jelen: Vlagyimir Putyin orosz elnök és Hszi Csin-ping kínai elnök. Távollétük újabb spekulációkat váltott ki a BRICS-formátum összetartásáról és jövőjéről, amely Brazília, Oroszország, India és Kína csoportosulásaként indult, később Dél-Afrikával és a közelmúltban számos új taggal bővült. Az alábbiakban a csúcs eurázsiai sajtóvisszhangját szemlézzük.
Kelet-Ázsia
Kína
A riói BRICS-csúcs központi történésként szerepelt a kínai médiában. A kínai médiumok az eseményt a globális kormányzás reformjának mérföldköveként, valamint a „Globális Dél” egységének és felemelkedésének szimbólumaként keretezte. A cikkek hangsúlyozták a BRICS bővítésének történelmi jelentőségét, valamint a tagállamok növekvő gazdasági és politikai súlyát a globális színtéren. Li Qiang kínai miniszterelnök a csúcs főüzenetében a multipolaritás, az egyenlő fejlődéshez való jog, az inkluzív globalizáció és a valódi multilateralizmus mellett érvelt, elutasítva az egyoldalúságot és a nyugati dominanciát. A kínai narratíva szerint a BRICS nem csupán gazdasági szövetség, hanem egy olyan alternatív geopolitikai erőtér, amely képes ellensúlyozni a nyugati „kis klikkek” (mint a G7 vagy a NATO) kizárólagosságát, miközben a fejlődő országok érdekeit és szuverenitását védi. A csoportosulás ugyanakkor hangsúlyosan nem más államok – nem a Nyugat – ellen, hanem valamiért – fejlődésért, igazságosabb világrendért, a „Globális Dél” nagyobb szerepvállalásáért van. A tudósításokban az is megjelenik, hogy Peking saját szerepét vezetőként pozícionálja a fejlődő világ integrációjában, a tudás- és technológiaátadásban, valamint a globális kormányzás új, igazságosabb alapjainak lerakásában.
Japán
A legutóbbi BRICS-csúccsal kapcsolatban a japán médiumok leginkább egyfajta diplomáciai feszültséget és iránykeresést hangsúlyozták, amely a bővülő blokk jövőjét övezi. A japán elemzések kiemelik, hogy a kínai és orosz államfők távolmaradása erőteljesen tompította a csúcstalálkozó élesebb geopolitikai élét, és ezzel Brazília mint házigazda lehetőséget kapott arra, hogy a figyelmet technikai és kevésbé konfrontatív témákra – például klímavédelemre, mesterséges intelligencia szabályozására és egészségügyi együttműködésre – irányítsa. A japán beszámolók ugyanakkor azt hangsúlyozták, hogy a BRICS-tagállamok közötti törésvonalak egyre markánsabbá válnak, különösen az Egyesült Államokhoz fűződő kapcsolatok mentén: míg Irán, Oroszország vagy Kína keményebb hangvételű nyilatkozatokat szorgalmaztak az amerikai és izraeli katonai lépések elítélésére, addig India, Egyiptom vagy maga Brazília igyekeztek kerülni a közvetlen konfrontációt Washingtonnal, főként Trump visszatérésétől és az esetleges kereskedelmi retorzióktól tartva. A beszámolók szerint ez azt jelzi, hogy a BRICS, miközben a multipoláris világrend alternatívájaként próbál fellépni, paradox módon maga is belső érdekellentétek és a külső nyomás között lavírozik – így nem képes egységes, normatív külpolitikai álláspontot képviselni. A japán megközelítés összességében óvatos, de kritikus: miközben elismeri a BRICS növekvő gazdasági és diplomáciai súlyát, egyúttal rámutat arra is, hogy az egység és következetesség hiánya hosszabb távon alááshatja a blokk valódi nemzetközi befolyását.
Dél-Korea
A dél-koreai sajtó BRICS-tudósításaiban erőteljesen kirajzolódik egy kritikus, ugyanakkor távolságtartó narratíva, amely a blokk belső feszültségeire, hatalmi dinamikáira és globális szerepkeresésére helyezi a hangsúlyt. A dél-koreai média elsősorban arra mutatott rá, hogy a BRICS-csúcson Kína és Oroszország vezetőinek távolléte gyengítette a szervezet egységét és presztízsét. A dél-koreai beszámolók Lula brazil elnök nyilatkozatait idézve rámutattak arra is, hogy a BRICS a „Globális Dél” vezető platformjaként igyekszik pozícionálni magát, miközben egyre élesebb konfliktusba kerül az Egyesült Államokkal, különösen a Trump-adminisztráció protekcionista és konfrontatív retorikája miatt. A dél-koreai sajtó rávilágított arra is, hogy a blokk tagjai között jelentős politikai, gazdasági és ideológiai törésvonalak húzódnak, amelyek akadályozzák egy egységes alternatíva létrejöttét a Nyugat-dominálta intézményrendszerrel szemben. Mindemellett érzékelhető volt egyfajta szkepticizmus is a dél-koreai beszámolókban: a BRICS ambícióit – például a dollár szerepének visszaszorítását vagy a multilaterális intézmények reformját – inkább retorikai szinten értelmezték, semmint reális geopolitikai fenyegetésként. Összességében a dél-koreai média a BRICS-csúcsot a globális gazdasági erőviszonyok átrendeződésének egyik látványos, ám strukturális szinten egyelőre ingatag színtereként mutatta be.
Oroszország és a posztszovjet térség
Oroszország
Az orosz sajtóban kevés összefoglaló, inkább csak rövid hírek jelentek meg, a szakértői körökben viszont több anyag is megjelent. A Valdaj Klub programigazgatója Oleg Barabanov értékelése szerint a brazíliai BRICS-csúcstalálkozó sikeres volt mind a napirendi témák, mind a konkrét eredmények szempontjából. Barabanov kiemeli, hogy hosszú idő után először három tematikus dokumentum is elfogadásra került: a mesterséges intelligencia globális szabályozásáról, a klímafinanszírozás keretelveiről, valamint a társadalmilag meghatározott betegségek elleni küzdelemről. Különösen fontos volt a fejlődő országok közös álláspontjának rögzítése a fejlett államok klímavállalásaival kapcsolatban, ami megerősíti a BRICS pozícióját az idei COP-30 klímacsúcson. Emellett megfigyelhető volt a prioritások folytonossága is: a szegénység és éhezés elleni küzdelem – ahogy a G20 korábbi brazíliai csúcsán – továbbra is középpontban maradt.
Az Orosz Külkapcsolatok Tanácsa (RSMD) által szervezett tematikus szakértői kerekasztal más hangsúlyokat emelt ki. A résztvevők szerint a BRICS ma már a Globális Dél platformja, pragmatikus napirenddel: a globális intézmények reformja, a nemzeti valutákban történő elszámolás bővítése, valamint új szabályok kidolgozása olyan kevéssé szabályozott területeken, mint a mesterséges intelligencia és a környezetvédelem. Kína és Oroszország technológiai és intézményi „mozdonyként” szerepelnek a BRICS-en belül, különösen a pénzügyi és tudományos alternatív struktúrák előmozdításában. Bár a csúcstalálkozón nem születtek gazdasági áttörések, a rendezvény mégis megmutatta az új BRICS-formátum politikai egységét és tartalmi kezdeményezőképességét. Az együttműködés nem nyíltan Nyugat-ellenes, de egyértelműen alternatívát képvisel a jelenlegi, sokak által igazságtalannak tartott világrenddel szemben.
Közép-Ázsia
Közép-Ázsia országainak nyomtatott, valamint online formában megjelenő sajtóorgánumai függetlenül attól, hogy kormánypárti vagy ellenzéki érdemben nem foglalkozott az idei BRICS-csúcstalálkozóval. A közép-ázsiai médiában a híreket az olyan belföldi események, mint például a tenge-dollár árfolyam lehetséges változásai, a kazah szállítási potenciál bővítésének perspektívái, valamint az üzbég gazdaság helyzetével kapcsolatos kérdések tematizálták az elmúlt hetet.
Dél-Ázsia
India
Nem meglepő módon az indiai sajtó számos cikkben tudósított a 17. BRICS-csúcstalálkozóról, ezek többsége azonban alapvetően a tények közlésére szorítkozott. A riói csúcstalálkozó rendkívül ígéretesnek ígérkezett a világszerte zajló válságok, köztük az izraeli-iráni konfliktus és az orosz-ukrán háború, valamint ezeknek a BRICS-országokra gyakorolt hatásai miatt. Az eseményen Narendra Modi miniszterelnök képviselte Indiát, hangsúlyozva a BRICS-országok közötti együttműködés fontosságát olyan globális kérdések megoldásában, mint a gazdasági instabilitás, az éghajlatváltozás és az egészségügyi válságok. A sajtóban megjelent tudósítások jelentős része Modi szerepléséhez kapcsolódott. A jelentések kiemelték Modi felhívását a kereskedelmi és befektetési együttműködés erősítésére, a fenntartható fejlődés támogatására és a nemzetközi pénzügyi intézmények reformjára. Az indiai kormányfő hangsúlyozta a BRICS-keret újragondolását, amelynek középpontjában az együttműködés és a fenntarthatóság érdekében történő rezilienciaépítés és innováció áll, jelezvén a fejlődő országok problémáit előtérbe helyező, emberközpontú, inkluzív megközelítés felé történő elmozdulást. Megerősítette, hogy India jövő évi BRICS elnöksége ezen célok elérésére fog törekedni. Beszédében kitért a világjárvány utáni gazdasági helyreállításra, a mesterséges intelligencia etikus irányítására, valamint a közös kihívások kezelése érdekében szükséges globális kollektív fellépés szükségességére is. Modi diplomáciai tevékenységével a csúcstalálkozón tovább erősítette India növekvő szerepét a kialakulóban lévő multilaterális szövetségek alakításában.
A csúcstalálkozó eredményeként közös nyilatkozat született, amelyben a tagállamok a jövőbeli együttműködés iránti elkötelezettségüket fogalmazták meg, különös tekintettel a gazdasági együttműködésre, az éghajlati kérdések kezelésére és a COVID-19-járványt követő egészségügyi együttműködés erősítésére. Az indiai média megjegyezte, hogy a közös nyilatkozat tartalmazza a BRICS-országok közötti kereskedelem fokozására, a befektetési áramlások erősítésére és az innovatív technológiai kezdeményezésekben való együttműködésre irányuló kötelezettségvállalásokat, amelyek együttesen támogatják India tágabb gazdasági céljait. Az elemzők rámutattak a csúcstalálkozó eredményeinek nemzetközi politikai következményeire, különös tekintettel a környezetvédelmi kérdésekre és a fenntartható fejlődésre, valamint kommentálták az orosz és kínai vezetők távollétének lehetséges hatásait is. Összességében a tudósítások erős optimizmust tükröztek India stratégiai szerepével kapcsolatban a BRICS-ben és azzal kapcsolatban, hogy képes előmozdítani a közös globális kihívásokról szóló vitákat.
Pakisztán
A pakisztáni sajtó arra hívta fel a figyelmet a gyorsan növekvő gazdaságok fórumaként két évtizeddel ezelőtt létrehozott BRICS ma már Kína által vezérelt ellensúlyként tekinthető az Egyesült Államok és Nyugat-Európa hatalmával szemben. De miután a csoport Iránnal, Szaúd-Arábiával és más országokkal bővült, nehezen tudott érdemi konszenzust elérni olyan kérdésekben, mint a gázai támadás vagy az Egyesült Államok globális dominanciájának megkérdőjelezése. Arról is lehetett olvasni, hogy az olyan országok csatlakozásával, mint Irán és Szaúd-Arábia, jelentős ideológiai, kormányzati és biztonsági különbségek kerültek napvilágra. Irán csatlakozása alapvető kihívást jelent, mivel Izraelhez való viszonya ellentétben áll a kétállami megoldás iránti kollektív felhívással. Szaúd-Arábia tagságának hivatalos megerősítésével kapcsolatos habozása és külügyminiszterének politikai üléseken való távolléte óvatosságra utal. A Pakistan Observer szerint fontos történés, hogy a csúcstalálkozó aggodalmát fejezte ki a kereskedelmi vámok meredek emelése miatt, amelyeket a globális kereskedelemre nézve fenyegetőnek tart. A The News szerkesztősége szerint bár Pakisztán nem vett részt a csúcstalálkozón, hiszen még nem tagja a csoportnak, jelek mutatnak arra, hogy üzenete mégis célba ér. A csoport közös nyilatkozata elítélte az Irán elleni támadásokat, Izrael gázai nemzetközi jogsértéseit és a pahalgami támadást. Figyelemre méltó, hogy a nyilatkozat nem ismételte meg India hamis állításait, miszerint Pakisztán felelős a támadásért, annak ellenére, hogy India a csoport teljes jogú tagja, és Kína után a második legnagyobb gazdasági és katonai hatalom a blokkban. Pakisztán számára az is biztató jel, hogy a Globális Délt képviselő legfontosabb geopolitikai blokk nem ismétli meg azokat a hibákat, amelyeket az Egyesült Államok által dominált nyugati rend követett el, és amelynek alternatíváját igyekszik kínálni, azáltal, hogy nem engedi, hogy a nagyobb országok egyszerűen a saját fejük után menjenek.
Délkelet-Ázsia
Thaiföld és Malajzia után a múlt hónapban Vietnám is csatlakozott a BRICS-hez mint „partnerország”. A „BRICS-partnerség” olyan rugalmas együttműködési forma, amelyet a 2024. októberi kazanyi csúcstalálkozón hoztak létre, és amely lehetővé teszi, hogy országok különböző szinteken kapcsolódjanak a BRICS-hez. E három ország mellett Indonézia 2025 januárjában Délkelet-Ázsia első államaként teljes jogú BRICS-taggá vált.
Ennek megfelelően 2025. július 6-án Prabowo Subianto indonéz elnök részt is vett a BRICS-csúcstalálkozón Rio de Janeiróban. Luiz Inácio Lula da Silva brazil elnök nyitóbeszédében üdvözölte Prabowót, és gratulált Indonéziának ahhoz, hogy teljes jogú tagként csatlakozott a szervezethez. Lula hangsúlyozta a csúcstalálkozó jelentőségét, a BRICS-et pedig a Bandung-konferencia örököseként jellemezte, mint amely a „bandungi szellemiséget” viszi tovább a multipoláris világrend kialakítására irányuló törekvésében, különösen a multilaterális együttműködés válságának idején, amely veszélyezteti a fejlődő országok autonómiáját, a globális klímavállalásokat és a méltányos kereskedelmet.
Az Egyesült Államok által kilátásba helyezett vámemelési intézkedések fényében Prabowo részvétele a BRICS-csúcson annak a szándéknak a jele, hogy Indonézia erősítse a Globális Dél államai közötti szolidaritást az USA egyoldalú tarifális lépéseivel szemben, amelyek Délkelet-Ázsia országait is súlyosan érinthetik. Indonézia aggodalma Trump egyoldalú vámintézkedéseivel kapcsolatban összhangban áll a BRICS álláspontjával, amely szerint ezek a lépések ártanak a világgazdaságnak és aláássák a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) tekintélyét és szabályrendszerét. A Rio de Janeiróban elfogadott nyilatkozat a WTO reformját sürgeti, kijelentve, hogy ez az egyetlen multilaterális intézmény, amely megfelelő felhatalmazással, szakértelemmel, univerzális eléréssel és kapacitással bír a nemzetközi kereskedelemmel kapcsolatos viták és új szabályok kidolgozásának vezetésére. A nyilatkozat emellett a Bretton Woods-i intézmények reformját is támogatja, annak érdekében, hogy azok jobban tükrözzék a fejlődő országok növekvő gazdasági súlyát. E törekvések révén a BRICS a multilateralizmus fóruma kíván lenni, valamint a globális kormányzás reformjának motorja – amely törekvést Indonézia is teljes mértékben támogatja.
Trump azonban gyanakvással tekint a BRICS-re. Kijelentette, hogy 10%-os pótvámot vet ki minden olyan országra, amely szerinte a BRICS „Amerika-ellenes politikáihoz” igazodik. A BRICS törekvéseit – például a globális kormányzás reformját vagy a helyi valutákban történő finanszírozást – az amerikai hegemónia kihívásaként értelmezi.
Indonézia felismeri a nagyhatalmak közötti kiélezett versengést, valamint a fejlődő országok autonómia iránti törekvését. Több nemzetközi fórumon Prabowo elnök elkötelezetten képviseli Indonézia hagyományos külpolitikai doktrínáját, amely a függetlenséget és az aktív részvételt helyezi előtérbe. Bár egyes elemzők aggályokat fogalmaztak meg Indonézia Kína felé való elmozdulásával kapcsolatban, Jakarta tisztában van azzal, hogy a Kínával és az Egyesült Államokkal fenntartott együttműködés egyaránt fontos. Egyetlen nagyhatalmat sem szabad kizárni a fejlesztési folyamatokból. Indonézia kezdeményezte az ASEAN Indo-csendes-óceáni kilátások (AOIP) koncepcióját, amely minden nagyhatalmi hozzájárulást üdvözöl, elutasítva az olyan kizáró jellegű nézeteket, mint az „Ázsia az ázsiaiaké” vagy a Kína körülzárását célzó törekvések. A mozgástere szűkülése ellenére Indonézia továbbra is kitart pártatlan külpolitikai irányvonala mellett. Az idei BRICS-csúcson Prabowo javaslatot tett arra, hogy Indonézia közvetítő szerepet vállaljon a Globális Dél és a Globális Észak között. E stratégia célja, hogy enyhítse a fejlődő és fejlett országok közötti feszültségeket, és megakadályozza, hogy a BRICS tovább mélyítse a két világ közötti megosztottságot.
Felmerül ugyanakkor a kérdés: miért döntött Bangkok, Kuala Lumpur és Hanoi csupán partneri státusz mellett, miközben Indonézia a teljes tagságot célozta meg? Thaiföld, Malajzia és Vietnam külpolitikája a stratégiai egyensúlyra törekszik, s e profil jól illeszkedik a BRICS-hez. Thaiföld „proaktív diplomáciát” folytat, együttműködésre törekszik „minden oldallal”. Paetongtarn Shinawatra miniszterelnök nemrégiben hangsúlyozta a globális gazdasági intézményekkel – így a BRICS-szel – való kapcsolatok elmélyítésének fontosságát az ország gazdaságának fellendítése érdekében. Malajzia nyitott gazdaságként határozza meg magát, és semleges külpolitikát képvisel. Így a BRICS-partnerség fontos lépést jelent gazdasági kapcsolatai diverzifikálásában. Vietnám eközben elkötelezett a „bambusz diplomácia” mellett – e külpolitikai irányelv a többirányú elköteleződésen, a multilateralizmuson és a stratégiai autonómián alapul. A BRICS-szel való együttműködés lehetőséget ad Hanoinak, hogy geopolitikailag háttérben maradjon, miközben biztonsági és gazdasági kérdésekben aktívan hozzájárulhat a nemzetközi ügyek formálásához. A BRICS-egységes valuta víziója és a nyugati dominancia csökkentésére irányuló törekvések jóllehet Washingtonban erős ellenállást váltottak ki. Trump elnök vámtarifa-fenyegetései pedig jelenleg különösen kockázatossá teszik a teljes jogú BRICS-tagság vállalását Thaiföld, Malajzia és Vietnám számára, miközben törekednek az Egyesült Államokkal és más nyugati partnerekkel való gazdasági kapcsolataik elmélyítésére.
Mindazonáltal a négy ASEAN-ország részéről a BRICS-szel való együttműködésnek pragmatikusnak kell maradnia. A BRICS-tagság, illetve partnerség stratégiai lehetőségeket kínál, de költségekkel is járhat, ha nem megfelelően kezelik. Az USA és a BRICS közötti növekvő ellentét fényében Jakarta, Hanoi, Bangkok és Kuala Lumpur számára kiemelt fontosságú, hogy elkerüljék a politikai kényszerítést, a gazdasági túlfüggőséget, illetve azt, hogy egy BRICS kontra Nyugat vetélkedésbe sodródjanak.
A jó hír az, hogy az Egyesült Államok és más nyugati hatalmak eddig nem mutattak nyílt ellenállást az ASEAN-országok BRICS-felé való közeledésével szemben – ez stratégiai türelemre utal. A jövő szempontjából az a legfontosabb, hogy e négy állam miként kalibrálja részvételének szintjét a BRICS-kezdeményezésekben: hogyan tudják kihasználni a csoport gazdasági erejét anélkül, hogy az oldalválasztás látszatát keltenék.
Közel-Kelet
Az eseményen a BRICS-tagok az Al Arabiya beszámolója szerint olyan sürgető témákkal foglalkoztak, mint Izraelnek Irán elleni támadása, a gázai humanitárius válság és a Donald Trump amerikai elnök által bevezetett kereskedelmi vámok. Egyes elemzők és diplomaták szerint a kibővített, tavaly megduplázódott BRICS-országok kohéziójának hiánya befolyásolhatja azt a képességét, hogy a világpolitika újabb pólusává váljon. A csúcstalálkozó mérsékelt napirendjét a tagországok azon kísérletének is tekintik, hogy távol maradjanak Trump radarjától. A Rio de Janeiró-ban tanúsított visszafogottság eltérést jelent a tavalyi, Oroszország által Kazanyban rendezett csúcstalálkozótól, amikor a Kreml az USA által dominált fizetési rendszerek alternatíváinak kidolgozására törekedett, amelyek lehetővé tennék számára, hogy megkerülje a 2022 februári, Oroszország által Ukrajna elleni teljes körű invázió után bevezetett nyugati szankciókat.
Az arab hírportál azt is kiemelte, hogy Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes csütörtökön kijelentette, hogy egyrészt a BRICS csoport nem Amerika-ellenes csoport, másrészt nem fog hallgatni a „fenyegetések és manipuláció nyelvezetére”. Ezzel összefüggésben megemlíti, hogy erős érvek szólnak egy új, többpólusú világrend mellett. A BRICS a Globális Dél válasza a G7-re.
Az emirátusi Khaleej Times az eseménnyel kapcsolatos beszámolójában ismerteti, hogy az Egyesült Arab Emírségek nemolaj kereskedelme a BRIC országokkal erős bővülésben van. 2024-ben a kétoldalú nemolaj kereskedelem értéke 243 milliárd dollár volt, ami 10,5%-os növekedést jelent 2023-hoz képest, derül ki az adatokból.
A török Anadolu Ajansi a BRICS-csúcstalálkozó azon aspektusát emeli ki, hogy fokozódó globális feszültségek közepette került megrendezésre, illetve a középpontjában a béke, a biztonság és a globális kormányzás reformja áll.
A gyorselemzést készítette: Klemensits Péter, Nagy Angelina, Sárkány László,
Seremet Sándor, Szakáli Máté, Veres Szabolcs