A Laoszi Népi Demokratikus Köztársaság hivatalosan is a Sanghaji Együttműködési Szervezet (SCO) 15. Párbeszéd Partnerévé vált, miután az SCO tagállamok kormányfői tanácsának 25. ülésén, amelyet 2025. szeptember 1-jén tartottak Tiencsinben, egyhangúlag elfogadták a döntést. A Sanghaji Együttműködési Szervezet jelenleg 10 teljes jogú tagállamból, 2 megfigyelő államból és 15 párbeszéd partnerből áll, Laoszt is beleértve. ABővebben: „Laosz Párbeszéd Partnerként csatlakozott a Sanghaji Együttműködési Szervezethez”
Szerző archív bejegyzése:Klemensits Péter
Eurázsia Központ Elemzések 2025/31.-A kambodzsai haderőfejlesztés főbb kérdései napjainkban
Az elemzést készítette: Klemensits Péter Absztrakt Délkelet-Ázsia többi országához hasonlóan a haderőfejlesztés kérdése Kambodzsa viszonylatában is folyamatosan napirenden van. A 2025 júliusában Kambodzsa és Thaiföld között kialakult rövid határmenti konfliktus szintén ennek jelentőségére hívja fel a figyelmet. A Kambodzsai Királyi Fegyveres Erők (RCAF) modernizációjának és átalakításának célja a nemzeti szuverenitás és biztonság erősítése, valamint aBővebben: „Eurázsia Központ Elemzések 2025/31.-A kambodzsai haderőfejlesztés főbb kérdései napjainkban”
Az utolsó pillanatban kötött kereskedelmi megállapodástaz Egyesült Államok és az Európai Unió
2025. július 27-én az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió vezetése – Donald Trump és Ursula von der Leyen – közötti tárgyalások eredményeként megszületett a kereskedelmi megállapodás melynek legfontosabb eleme, hogy az USA általános, 15 százalékos vámot vet ki az EU-s importárukra. Habár az egyezmény új korszakot nyit a transzatlanti kapcsolatokban, annak eredményességéről, lehetségesBővebben: „Az utolsó pillanatban kötött kereskedelmi megállapodástaz Egyesült Államok és az Európai Unió”
Eurázsia Központ Elemzések 2025/22.-A Preah Vihear-i konfliktus – Thaiföld és Kambodzsa vitájának háttere és a 2025-ös helyzet
Az elemzést készítette: Klemensits Péter Absztrakt A Preah Vihear templom körüli konfliktus Thaiföld és Kambodzsa között a gyarmati múlt, a nacionalizmus és a területi igények bonyolult összefonódásából ered. A templom, amely 2008 óta UNESCO világörökségi helyszín, nemcsak vallási jelentőséggel bír, hanem mindkét ország nemzeti identitásának középpontjába került. A Nemzetközi Bíróság 1962-es ítélete Kambodzsa javára döntöttBővebben: „Eurázsia Központ Elemzések 2025/22.-A Preah Vihear-i konfliktus – Thaiföld és Kambodzsa vitájának háttere és a 2025-ös helyzet”
Eurázsia Központ Elemzések 2025/19.-Az Egyesült Államok és Vietnám kapcsolatainak alakulása Trump második elnöki ciklusa alatt
Az elemzést készítette: Klemensits Péter Absztrakt Az elemzés az Egyesült Államok és Vietnám kapcsolatainak alakulását vizsgálja Donald Trump második elnöki ciklusa alatt. Célja, hogy feltérképezze a két ország közötti együttműködés fejlődését, különös figyelmet fordítva a kereskedelemre, a védelmi együttműködésre és a diplomáciai kapcsolatokra. A történelmi háttér és a regionális biztonsági dinamika fontos tényezők, amelyek befolyásoljákBővebben: „Eurázsia Központ Elemzések 2025/19.-Az Egyesült Államok és Vietnám kapcsolatainak alakulása Trump második elnöki ciklusa alatt”
Eurázsia Központ Elemzések 2025/15.-A különleges gazdasági övezetek szerepe Malajzia fejlődésében
Az elemzést készítette: Klemensits Péter Absztrakt Az elemzés a különleges gazdasági övezetek jelentőségét vizsgálja Malajzia gazdasági fejlődésében, különös tekintettel a Johor-Szingapúr Különleges Gazdasági Övezet közelmúltbeli létrehozására. Az írás felvázolja a történelmi hátteret, amely az 1970-es évek elejéig, az első különleges gazdasági övezet penangi létrehozásáig nyúlik vissza. Az övezetek gazdasági hatása többek között a külföldi befektetésekBővebben: „Eurázsia Központ Elemzések 2025/15.-A különleges gazdasági övezetek szerepe Malajzia fejlődésében”
Eurázsia Központ Elemzések 2025/9.-Az el nem kötelezettek mozgalmának jelentősége a 21. században
Az elemzést készítette: Klemensits Péter Absztrakt Az elemzés célja, hogy megvilágítsa az El nem kötelezettek Mozgalmának (NAM) 21. századi jelentőségét és relevanciáját. A mozgalom fontos platformként szolgál a fejlődő országok számára jogaik érvényesítésére és a közös ügyekben való együttműködésre az olyan globális válságok közepette, mint az éghajlatváltozás, a gazdasági fejlődés és a közegészségügy. Az írásBővebben: „Eurázsia Központ Elemzések 2025/9.-Az el nem kötelezettek mozgalmának jelentősége a 21. században”
Eurázsia Központ Elemzések 2025/6.-Hulladékgazdálkodás és infrastrukturális fejlesztések – India a világ élvonalában
Az elemzést készítette: Klemensits Péter Absztrakt India a 2000-es évek eleje óta világelső a műanyag utak hálózatának kiépítésében, ezért az alábbi elemzés a műanyaghulladékból készült aszfaltutak környezeti és gazdasági előnyeit tárgyalja India vonatkozásában. A tanulmányok kedvező életciklusértékelést mutatnak, amely szerint ezek az utak hosszabb élettartammal és kevesebb karbantartási igénnyel rendelkeznek, mint a hagyományos aszfaltutak. ABővebben: „Eurázsia Központ Elemzések 2025/6.-Hulladékgazdálkodás és infrastrukturális fejlesztések – India a világ élvonalában”
Eurázsia Központ Elemzések 2025/4.-Miként befolyásolja az Aszad-rezsim bukása India Szíria-politikáját?
Az elemzést készítette: Klemensits Péter Absztrakt India és Szíria hosszútávú kapcsolata, stabil politikai, gazdasági és kulturális együttműködésen alapszik. A 2024 decemberében bekövetkezett szíriai rendszerváltozás, amely Bassár el-Aszad bukásával járt új helyzetet teremtett, és megváltoztatta Szíria külkapcsolatait. India, amely a polgárháború alatt semleges álláspontot képviselt, most óvatosan kell, hogy lavírozzon az új politikai környezetben, figyelembe véveBővebben: „Eurázsia Központ Elemzések 2025/4.-Miként befolyásolja az Aszad-rezsim bukása India Szíria-politikáját?”
Eurázsia Központ Elemzések 2025/3.-Egy „ázsiai NATO” létrehozásának lehetőségei az Indo-csendes-óceáni térségben
Az elemzést készítette: Klemensits Péter Absztrakt A NATO-hoz hasonló kollektív biztonsági szervezet létrehozása már több alkalommal felmerült Ázsiában, de különböző okok miatt ez máig nem valósult meg. Legutóbb 2024 őszén Shigeru Ishiba japán miniszterelnök hozta fel ismét az ötletet szövetségeseinek, de a negatív reakciók miatt ez alkalommal sem tűnik megvalósíthatónak. Ezzel párhuzamosan a NATO bővítéseBővebben: „Eurázsia Központ Elemzések 2025/3.-Egy „ázsiai NATO” létrehozásának lehetőségei az Indo-csendes-óceáni térségben”