Az elemzést készítette: Faust Anita Absztrakt A soft power fogalma a hidegháború lezárultakor hódította meg a nemzetközi kapcsolatok elméleteit. Ma, a világrend alakításáért folyó nagyhatalmi versengés közepette ismét előtérbe kerül, ezúttal a nagyhatalmi versengés által meghatározott geopolitikai kontextusban. Sarkalatos kérdéssé vált, hogy kinek mely világrendi ajánlat vonzóbb, hihetőbb és megfizethetőbb. A tanulmány a soft powerBővebben: „A soft power és a harc az új világrendért – Az USA 2022 októberi nemzetbiztonsági stratégiájának elemzése”
Kategória tár:Elemzések
Eurázsia Központ Elemzések 2023/6. – A koronavírus-világjárvány kezelésének tanulságai a délkelet-ázsiai regionalizmus szemszögéből
Absztrakt Délkelet-Ázsia valamennyi államát súlyosan érintik a koronavírus-járvány egészségügyi–társadalmi–gazdasági következményei, ezáltal a válság és annak kezelése a tíz ország kormányközi integrációjának intézményi működését és tevékenységi körét is befolyásolja. Jelen elemzés kutatási kérdése, hogy a járványkezelés milyen politikai változásokat eredményez a délkelet-ázsiai regionális együttműködésben. Az elemzés nyilvános állami és szakmai forrásokra támaszkodva a politikai döntéshozatal szintjénBővebben: „Eurázsia Központ Elemzések 2023/6. – A koronavírus-világjárvány kezelésének tanulságai a délkelet-ázsiai regionalizmus szemszögéből”
Eurázsia Központ Elemzések 2023/5. – Importhelyettesítés Oroszországban: tapasztalatok és kilátások
Szerző: Seremet Sándor Oroszország 2022. február 24-én kezdte meg a speciális katonai műveletét Ukrajnában. Az invázióra reagálva a Nyugat eddig soha nem látott szankciós nyomást helyezett az orosz gazdaságra, amely importfüggő és ezáltal számos szektora sebezhető. A Kreml minden lehetséges módon igyekszik védeni a gazdaságát, aminek az egyik alkalmazott eszköze az importhelyettesítés. Az elemzés soránBővebben: „Eurázsia Központ Elemzések 2023/5. – Importhelyettesítés Oroszországban: tapasztalatok és kilátások”
Eurázsia Központ Elemzések 2023/4. – Dél-Korea mint a legnagyobb fegyverexportőrök egyike?
Szerző: Zoltai Alexandra Absztrakt Dél-Korea gyorsan lép előre a globális fegyverkereskedelem rangsoraiban. A Koreai Export-Import Bank jelentése szerint az ország az elmúlt két évben megháromszorozta fegyverexportját. Ennek keretében Szöul több milliárd dolláros védelmi ügyleteket kezdett kötni Európa-szerte. Az Egyesült Államok viszont nem nézi jó szemmel, hogy a kontinens országai pont az egyik ázsiai szövetségesétől vásárolnakBővebben: „Eurázsia Központ Elemzések 2023/4. – Dél-Korea mint a legnagyobb fegyverexportőrök egyike?”
Eurázsia Központ Elemzések 2023/3. – Mit hoz a jövő Közép-Ázsiában? Kazahsztán és Üzbegisztán 2023-as gazdasági kilátásai
Szerző: Veres Szabolcs Absztrakt Közép-Ázsia gazdasági szerepét gyakran alulértékelik. Ennek oka, hogy a 21. századra a nemzetközi közösség még mindig nem megfelelően érzékeli, hogy a régió milyen jelentős regionális és világgazdasági szereplővé vált. Azonban az ukrán-orosz háború hatására egész Európa és Ázsia számára Közép-Ázsia gazdasági és geopolitikai szerepe jelentősen felértékelődött. Az elmúlt 20 évben Közép-ÁzsiaBővebben: „Eurázsia Központ Elemzések 2023/3. – Mit hoz a jövő Közép-Ázsiában? Kazahsztán és Üzbegisztán 2023-as gazdasági kilátásai”
Eurázsia Központ Elemzések 2023/2. – A „visszafordíthatatlansági mutató” – a Krím integrációs folyamata kapcsán
Az elemzést készítette: Andrékó Gábor Absztrakt A nemzetközi politika napirendjén folyamatos téma a Krím-félsziget Oroszországhoz csatlakozásának, vagy annexiójának meg- és elítélése. Az Oroszországi Föderáció 2014. március 18-án a függetlenségét egyoldalúan kikiáltó Krími Köztársasággal és Szevasztopol városával egyesülve területét 0,15%-al, lakosságát pedig 1,3%-al növelte. Ezt a terület- és lakosságnövekedést gazdasági és katonai szempontból olyan stratégiai fontosságúBővebben: „Eurázsia Központ Elemzések 2023/2. – A „visszafordíthatatlansági mutató” – a Krím integrációs folyamata kapcsán”
Eurázsia Központ Elemzések 2023/1. – Eszkalálódik az államközi konfliktus Izrael és Irán között
Absztrakt Az Iráni Iszlám Köztársaság rendszeresen szólít fel Izrael Állam megsemmisítésére, az utóbbi viszont Iránban, nevezetesen nukleáris és ballisztikusrakéta-programjában, valamint regionális „megbízottjaiban” (libanoni Hezbollah, Palesztin Iszlám Dzsihád, iraki milíciák) látja a legnagyobb biztonsági fenyegetést. Az említett fegyveres szervezetek közül némelyik megfogadta, hogy támadásokat fog végrehajtani a zsidó állam ellen, ami miatt korántsem meglepő, hogy azokatBővebben: „Eurázsia Központ Elemzések 2023/1. – Eszkalálódik az államközi konfliktus Izrael és Irán között”
Eurázsia Központ Elemzések 2022/44 – Indonézia külpolitikája a 2022-es események tükrében
Absztrakt Indonézia, az ASEAN országok közül a térség legnagyobb és legnépesebb országa így külpolitikája több szempontból is figyelmet érdemel. Egyrészt a délkelet-ázsiai országok hagyományosan a nagyhatalmak közötti egyensúlyozásra, közvetítésre helyezik a hangsúlyt, kerülve az egyoldalú elköteleződést, másrészt noha Joko Widodo elnöksége első felében a külpolitika iránt kevés érdeklődést tanúsított, 2022-ben a diplomáciai téren tanúsított aktivitásávalBővebben: „Eurázsia Központ Elemzések 2022/44 – Indonézia külpolitikája a 2022-es események tükrében”
Eurázsia Központ Elemzések 2022/43. – Merre tovább Kína?
Szerző: Zoltai Alexandra Absztrakt 2022. október 16-án vette kezdetét a Kínai Kommunista Párt (KKP) 20. Pártkongresszusa. Az öt évente megrendezésre kerülő, egy hetes eseményen többek között a KKP felső vezetésének – az Állandó Bizottság, a kínai pártállam legfelsőbb hatalmi szerve – összetételéről is döntenek. Amióta Kína gazdasági nagysága mellett, komoly geopolitikai befolyásra is szert tett,Bővebben: „Eurázsia Központ Elemzések 2022/43. – Merre tovább Kína?”
Eurázsia Központ Elemzések 2022/42. – Törökország mediátori szerepe az orosz-ukrán háborúban és gazdaságának alakulása a konfliktus kirobbanása óta eltelt időben
Szerző: Tárik Meszár Absztrakt Az orosz-ukrán konfliktusban Törökország az elhúzódó háború egyik legfontosabb szereplőjévé vált, ugyanis számos fronton érintett, kezdve az Ukrajnával folytatott biztonsági együttműködéstől az Oroszországgal folytatott energiaügyi együttműködésen át a Kijev és Moszkva közötti diplomáciai közvetítői szerepéig. A török diplomácia volt az, amely megkönnyítette a gabonaszállítás újraindulását Ukrajna kikötőiből augusztus 1-jén, a háborúBővebben: „Eurázsia Központ Elemzések 2022/42. – Törökország mediátori szerepe az orosz-ukrán háborúban és gazdaságának alakulása a konfliktus kirobbanása óta eltelt időben”