„Örök semlegesség” helyett külpolitikai nyitás? Türkmenisztán stratégiai elmozdulása?

Az európai energiapiac jelenleg lázban ég a magas energiaárak és a korábbiakhoz képest közel sem olyan enyhe tél, valamint az orosz-ukrán háborúból adódó gazdasági nehézségek és az EU-n belüli belpolitikai vélt vagy valós ellentétek miatt. Bár az európai energiaárak csökkentek, azonban továbbra is magasabbak a korábbi, válság előtti szintnél. Ugyanakkor az még mindig nem egyértelmű,Bővebben: „„Örök semlegesség” helyett külpolitikai nyitás? Türkmenisztán stratégiai elmozdulása?”

Pivot to Central Asia: Mongólia Közép-Ázsia felé mozdul?

Mongólia úgy tűnik válaszút elé érkezett és egy külpolitikai modernizációs folyamaton is keresztül megy. Ulánbátor szélesedő kapcsolatai Közép-Ázsiával annak a stratégiának a jele, amelynek célja a partnerségek ellensúlyozása Oroszországgal és Kínával szemben. 2020 óta Mongólia fokozta diplomáciai tevékenységét Közép-Ázsia országaival szemben, amelynek példája a mongol elnök 2024-es üzbegisztáni és kazahsztáni látogatása is. Ugyanakkor minden pozitívBővebben: „Pivot to Central Asia: Mongólia Közép-Ázsia felé mozdul?”

Amerika ellen közép-ázsiai segítséggel?

2025. június 17-én Kazahsztánban, Asztanában megrendezett második Kína–Közép-Ázsia csúcstalálkozó hangsúlyozta a Kína és a régió közötti kapcsolatok erősödését. Az esemény jelentős mérföldkő volt a Kína–Közép-Ázsia együttműködési keret megszilárdításában, az Örök Jószomszédi Kapcsolatok, Barátság és Együttműködés Szerződés aláírásával. A csúcstalálkozó az Asztana Nyilatkozat aláírásával zárult, amely megerősítette Kína elkötelezettségét a közép-ázsiai kapcsolatok erősítése iránt. A csúcstalálkozóBővebben: „Amerika ellen közép-ázsiai segítséggel?”

Fordulópont vagy a kapcsolatok kiszélesítése? Újdelhiben találkoztak a közép-ázsiai országok külügyminiszterei és India képviselői

2025. június elején Újdelhiben találkoztak egymással Közép-Ázsia országainak külügyminiszterei és India miniszterelnöke. Az indiai találkozó volt a közép-ázsiai országok külügyminiszterei és India miniszterelnöke, Narendra Modi között immár negyedik Közép-Ázsia – India párbeszéd, melynek keretében a résztvevők megvitatták a régiók közötti történelmi, kulturális és nyelvi kapcsolatokon alapuló partnerség megerősítését. De miért is jelentős a találkozó Közép-ÁzsiaBővebben: „Fordulópont vagy a kapcsolatok kiszélesítése? Újdelhiben találkoztak a közép-ázsiai országok külügyminiszterei és India képviselői”

London, Berlin, Párizs, Brüsszel és most Róma

Az elmúlt években Olaszország egyre jobban arra törekszik, hogy a közép-ázsiai országokkal történő szoros kapcsolatokat fenntartsa. Ezen elképzelések mentén 2025. májusának közepén Giorgia Meloni olasz miniszterelnök a térség országaiba is ellátogatott és részt vett az első Közép-Ázsia-Olaszország csúcstalálkozón. Egységben az erő? Közép-Ázsia egy feltörekvő gazdasági régió, amely hatalmas természeti erőforrásokat, a globális kereskedelmet meghatározó ésBővebben: „London, Berlin, Párizs, Brüsszel és most Róma”

Közép-ázsiai középhatalom vezetője Budapesten. Kazahsztán középhatalmi stratégiájának megértése

2025. május 20-21-én került sor Magyarország fővárosában, Budapesten a Türk Államok Szervezetének Államfők Informális Csúcstalálkozóra. Az esemény házigazdája Orbán Viktor magyar miniszterelnök volt, melyen személyesen vettek részt a szervezet tagállamainak – Azerbajdzsán, Kazahsztán, Kirgizisztán, Törökország és Üzbegisztán – elnökei, valamint a szervezet megfigyelő tagállamainak képviselői és a Türk Államok Szervezetének főtitkára is. A szervezet jelentősBővebben: „Közép-ázsiai középhatalom vezetője Budapesten. Kazahsztán középhatalmi stratégiájának megértése”

Magyarország és a Türk Államok Szervezetének jelene és jövője

2025. május 20-21-én Budapesten kerül megrendezésre a Türk Államok Szervezetének Informális Csúcstalálkozója. A budapesti informális csúcstalálkozó célja, hogy Magyarország megerősítse közvetítő szerepét Kelet és Nyugat között, valamint, hogy a tagállamok képviselői meghatározzák a szervezet jövőbeni stratégiai irányvonalait. Az esemény keretében Orbán Viktor miniszterelnök meghívására valószínűleg Budapestre érkezik Recep Tayyip Erdogan, a Törökország elnöke, Ilham Aliyev,Bővebben: „Magyarország és a Türk Államok Szervezetének jelene és jövője”

Törökország-Azerbajdzsán-Üzbegisztán: Elkötelezettség egy közös ügyben

2025. január 29.-én Ankarában tartott második háromoldalú találkozó Törökország-Azerbajdzsán-Üzbegisztán. A törökországi esemény középpontjában a kereskedelem, a beruházások és a közlekedés terén folytatott együttműködés előmozdítása állt, különös tekintettel a Középső Folyosó (Middle Corridor), mint az Ázsia és Európa közötti legfontosabb kereskedelmi útvonal fejlesztésére. Az elmúlt öt év során a három ország közötti kereskedelmi forgalom közel 45%-kalBővebben: „Törökország-Azerbajdzsán-Üzbegisztán: Elkötelezettség egy közös ügyben”

Semleges geopolitikai elmozdulás?

Az Európai Unió országai által nem megfelelően átgondolt és bevezetett, példátlan mértékű szankciók Oroszország ellen nagymértékben érintették és okozták az európai energiaárak emelkedését, ami az egész eurózóna gazdaságát érinti. Ugyanakkor az orosz szénhidrogéntől való „megszabadulással” az EU fokozatosan függővé tette magát más világgazdasági szereplőktől, például az Egyesült Államoktól és annak cseppfolyósított földgázától (LNG). Részben ennekBővebben: „Semleges geopolitikai elmozdulás?”

Szamarkandban találkoztak az Európai Unió és Közép-Ázsia országainak vezetői

2025. április 3-4-én az Európai Unió és az öt közép-ázsiai ország – Kazahsztán, Kirgizisztán, Tádzsikisztán, Türkmenisztán, Üzbegisztán – vezetői Szamarkandban gyűltek össze az első Közép-Ázsia-Európai Unió csúcstalálkozó keretében. A mérföldkőnek számító találkozóra a világgazdaság és a nemzetközi kapcsolatok egy olyan összetett és új szakaszában került sor, amelyet a növekvő kiszámíthatatlanság, a nemzetközi normák eróziója, azBővebben: „Szamarkandban találkoztak az Európai Unió és Közép-Ázsia országainak vezetői”