Ausztrália, az Egyesült Államok, Japán és a Fülöp-szigetek között a napokban létrejövő négyoldalú védelmi együttműködése a katonai interoperabilitás megerősítését, további közös járőrözések és gyakorlatok végrehajtását, valamint a hírszerzési és tengerbiztonsági együttműködés javítását célozza. A szövetség a részes államok Indo–csendes-óceáni biztonságpolitikáinak központi elemévé válhat, prioritásban megelőzve a Négyek csoportját (Quad) és az AUKUS-t is.
A múlt csütörtökön Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter egy sor megbeszélést tartott a három országbeli kollégáival Honoluluban. „Azért gyűltünk itt össze, mert közös elképzelésünk van a békéről, a stabilitásról és az elrettentésről az Indo-csendes-óceáni térségben” – fogalmazott Austin a közös sajtótájékoztatón. „Ambiciózus tervet készítettünk arra, hogy közösen előmozdítsuk ezt a jövőképet.” A terv keretében megalakításra került az informálisan Squad (osztag) elnevezésű négyoldalú védelmi partnerség. A csoportosulás egyike lesz azon egymással párhuzamosan tevékenykedő regionális biztonsági partnerségeknek, amelyekkel Washington és szövetségesei hivatalosan a növekvő mértékű ázsiai instabilitásra reagálnak. Például az Egyesült Államok, Ausztrália, India és Japán alkotta Négyes, valamint az Ausztrália, az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok közötti védelmi paktum, az AUKUS már évek óta létező kisebb léptékű többoldalú együttműködések az átfogó tervezés végrehajtásának elősegítésére.
Peking úgy tekint az Egyesült Államok többoldalú csoportosulásaira az ázsiai–csendes-óceáni biztonsági architektúrában, mint Washington Kína megfékezésére irányuló kísérleteinek részére. Az állami Global Times újság cikke a Squad kapcsán arra figyelmeztetett, hogy a csoportosulás „a regionális kockázatok súlyosbodását” okozhatja. Az Egyesült Államok által egyre inkább manipulált Fülöp-szigetek pedig elveszíti autonómiáját, ami az ország „elukrajnásodásához” vezethet.
A hawaii találkozóra azt követően került sor, hogy a négy ország a múlt hónapban megtartotta első közös haditengerészeti gyakorlatát a Dél-kínai-tengeren. A gyakorlaton a négy nemzet közös tengeri járőrözést folytatott a Fülöp-szigetek kizárólagos gazdasági övezetében, Manila és Peking egymást kizáró területi követeléseinek zónájában. A miniszteri szintű hawaii megbeszélések után Austin bejelentette, hogy a négy országot tömörítő csoport további tengeri gyakorlatokat fog tartani, valamint nagyobb biztonsági segítséget fog nyújtani a Fülöp-szigeteknek. Austin elmondta, hogy az Egyesült Államok minden nemzet, köztük Kína számára is világossá tette, hogy a Dél-kínai-tengeren a közelmúltban tanúsított magatartás „felelőtlen” és „figyelmen kívül hagyja a nemzetközi jogot”.
Az amerikai védelmi miniszter a honolului sajtótájékoztatón újságíróknak elmondta, hogy az előző havi gyakorlatok megerősítették a résztvevő nemzetek együttműködési képességét, kötelékeket építettek ki erőik között, és kihangsúlyozták a nemzetközi jog iránti közös elkötelezettségüket.
A „osztag” védelmi vezetői mindazonáltal először 2023 júniusában találkoztak a Szingapúrban megrendezett Shangri-La biztonsági párbeszéd alkalmával. A Squad megalakítása a formális célja – a kényszerítés és az agresszió elleni fellépés Ázsiában, valamint annak biztosítása, hogy a hadseregek védelmi képességei egyre inkább interoperábilisak legyenek, lehetővé téve számukra a hatékonyabb együttműködést egy konfliktus esetén – alapján tehát nem tekinthető akut reakciónak a tajvani választásokra vagy a Dél-kínai-tengeri határviták megoldatlanságra. Sőt, a csoport megalakítása inkább a további halogatás elkerülésének szándékát tükrözi az indiai és az amerikai választások, valamint az ukrajnai és az Izrael–Hamász háborúk okozta logisztikai és ütemezési problémák ellenében. Maguk ezek a fejlemények ugyanakkor új megvilágításba is helyezik a Négyes és az AUKUS formációk eleddig kialakult szerepeit, mely minilaterális együttműködési platformok magasabb hozzáadott értékkel bírónak a hatalmi egyensúlyozásban immár stabil békeidőben ígérkeznek. Militarizált válságokban és egy a Kínával való nyílt katonai konfliktusban az amerikai–japán, az amerikai–dél-koreai, az amerikai–ausztrál és az amerikai–Fülöp-szigeteki kétoldalú védelmi szövetségek sokkal fontosabbnak bizonyulhatnak stratégiai és taktikai szempontból is, akárcsak az esetlegesen a Squad és a hozzá hasonló képesség-, bizalom- és szövetségépítő intézményes keretek közös működtetésének eredményei. Rövid távon jóllehet önmagában a csoportosulás létrejöttének szentelt új döntéshozói és médiafigyelem is lehet a regionális status quo-ra ható eseti tényező, hiszen egy olyan időszakban érkezik, amikor Kína vízágyúkkal lőtte a Fülöp-szigeteki ellátóhajókat a Dél-kínai-tengeren, hogy megakadályozza az építőanyagok – „Kína engedélye nélküli” – szállítását a Manila Spratly-szigetek fölötti szuverenitását jelképező, a Második Thomas-zátonyon szándékosan zátonyra futtatott BRP Sierra Madre hajónak.
A Squad megalakulása ennélfogva nem teszi irrelevánssá a többi Indo-csendes-óceáni védelmi együttműködési formációt, inkább a funkcionális megkülönböztetésüket és kiegészítésüket szolgálja egy stratégiai tény nyílt felvállalásával. A csoport egyúttal egy újabb megküzdési törekvésnek is minősíthető az amerikai szövetségi rendszer próbáival. A Squad kooperáció specifikus tartalmának konkretizálódása és esetleges bővülése jóllehet csak hosszabb távon várható, ezért a tényleges elrettentési potenciálja és hatékonysága is csupán a későbbiekben lesz értékelhető.
A gyorselemzést készítette: Szakáli Máté