Svédország és Finnország hivatalosan is benyújtotta csatlakozási kérelmét a NATO-hoz. Jens Stoltenberg NATO-főtitkár ezzel kapcsolatban azt közölte, hogy az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének minden tagja egyetért a bővítés fontosságával. Azonban ez korántsem fedi a valóságot, mivel nem minden ország állt pozitívan az északi országok legújabb aspirációjához. Az elmúlt héten a legnagyobb hírügynökségek közölték Recep Tayyip ErdoğanBővebben: „Svédország és Finnország NATO-csatlakozása: török vétó?”
Kategória tár:A hét elemzése
Elnökválasztás a Fülöp-szigeteken – A Marcos dinasztia visszatérése
2022. május 9-én elnökválasztást tartottak a Fülöp-szigeteken, melynek során a leköszönő Rodrigo Duterte elnök helyére a 64 éves ifjabb Ferdinand „Bongbong” Marcos-t, az egykori diktátor fiát elsöprő többséggel választották meg, miközben az alelnöki pozíciót Duterte lánya, Sara Duterte-Carpio nyerte el. Az elmúlt években Duterte ellentmondásos politikai lépéseinek és nyilatkozatainak köszönhetően a 110 millió lakosú délkelet-ázsiaiBővebben: „Elnökválasztás a Fülöp-szigeteken – A Marcos dinasztia visszatérése”
A magyar külgazdasági kapcsolatok helyzete Közép-Ázsiában
A jelenleg kialakult geopolitikai helyzetben (afganisztáni helyzet és az orosz-ukrán háború) miatt az egész világnak példátlan biztonsági kihívásokkal kell szembesülnie. A világ geopolitikai átrendeződése, a növekvő energiaárak és a változó világgazdasági dinamika mellett kiemelten fontos a jó gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok fenntartása. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter három közép-ázsiai országot (Kazahsztán, Kirgizisztán, Üzbegisztán) érintő munkakörútjaBővebben: „A magyar külgazdasági kapcsolatok helyzete Közép-Ázsiában”
Libanon a csőd szélén
A libanoni kormány által 2019 októberében bevezetett új adók országos tiltakozásokat váltottak ki az arab ország lakossága körében. Emellett komoly elégedetlenség alakult ki a hiányos közszolgáltatások, a növekvő államadósság és a széles körben elterjedt korrupció miatt. Azóta a libanoni politikát patthelyzet jellemzi, ami megakadályozta, hogy az egymást követő kormányok sürgős reformokat hajtsanak végre. A bejrútiBővebben: „Libanon a csőd szélén”
Fokozódik a magyar-török együttműködés
A magyar-török kapcsolatok dinamikusan fejlődtek az elmúlt időszakban, mind a gazdasági, mind a stratégiai vonatkozásokat tekintve. A két ország jelentősen fokozta az egymással való kereskedelmét, és Magyarország többször is kinyilvánította, hogy számára Törökország kiemelt fontosságú partner. Ezt híven tükrözik azok a befektetések és együttműködések, amelyeknek az utóbbi időben lehettünk tanúi, de az sem elhanyagolható tény,Bővebben: „Fokozódik a magyar-török együttműködés”
Imran Khan kormányának bukása, politikai és gazdasági krízis Pakisztánban
Április 9-én Pakisztánban megbukott Imran Khan kormánya az ellene indított bizalmatlansági indítvány megszavazásával, ezzel jelentős politikai és még inkább gazdasági zűrzavart hagyva maga után. Habár az ország 75 éves történelmében még egyetlen miniszterelnök sem töltötte ki öt éves mandátumát, Khan az első, akit bizalmatlansági szavazással buktattak meg, ami a kormányfő eltávolításának egyetlen alkotmányos módja aBővebben: „Imran Khan kormányának bukása, politikai és gazdasági krízis Pakisztánban”
A magyar választások visszhangja az eurázsiai országok sajtójában
A magyarországi internetes lapok számos sajtószemlét közöltek a 2022. április 3-án megtartott magyarországi választások visszhangjáról, ezek a cikkek azonban hagyományosan a Nyugat felé „fordulva” az angol és döntően német, francia sajtót tekintették át. Az Eurázsia Központ küldetésének tekinti, hogy hozzájáruljon az átfogó tájékozódáshoz és ebben az esetben a hiányzó térségekből származó információkkal segítse az olvasót.Bővebben: „A magyar választások visszhangja az eurázsiai országok sajtójában”
Diplomáciai találkozók a világrendről alkotott ellentétes elképzelések tükrében
2022. március 30-31. között Kína harmadik alkalommal rendezte meg az Afganisztánnal határos országok külügyminisztereinek találkozóját az Anhui tartományban található Tunxi-ban. Azon túl, hogy a tálibok képviselői is részt vettek a találkozón, Irán, Pakisztán, Tádzsikisztán, Türkmenisztán, és Üzbegisztán küldöttei mellett a Szergej Lavrov külügyminiszter vezette orosz delegációt is fogadta a kínai fél. A gesztus már önmagábanBővebben: „Diplomáciai találkozók a világrendről alkotott ellentétes elképzelések tükrében”
Lehet-e Tajvanból Kína Ukrajnája?
*A cikk az index.hu-n került eredetileg megjelenésre. Egy hónappal ezelőtt, 2022. február 24-én támadta meg Oroszország Ukrajnát. Természetesen Kína a világ második legnagyobb gazdaságaként – sőt bizonyos számítások szerint már az első, mert megelőzte az Egyesült Államokat – sem maradhatott ki. Zoltai Alexandra írása a háború kínai aspektusait veszi számba. A háború kitörésének másnapján, februárBővebben: „Lehet-e Tajvanból Kína Ukrajnája?”
Türkmenisztán: új elnök, régi elképzelések? – avagy békés hatalomátadás Közép-Ázsiában
2022. március 12-én Türkmenisztánban rendkívüli elnökválasztásra került sor, amire azért volt szükség, mert Gurbanguly Berdimuhamedov, Türkmenisztán elnöke február 11-én váratlanul a Halk Maslakhaty (a parlament felsőháza) ülésén kijelentette, hogy 15 év után helyét át szeretné adni a fiatalabb nemzedékeknek és ezért lemond az elnöki tisztségről. Szakértők arra a következtetésre jutottak, hogy Berdimuhameov megkezdte az általaBővebben: „Türkmenisztán: új elnök, régi elképzelések? – avagy békés hatalomátadás Közép-Ázsiában”