Absztrakt A koronavírus járványt követő talpraállás során a világgazdaságot az elmúlt időszakban az orosz-ukrán háború következményei sokkolták, amelyek a globális szereplők közül India gazdasági fejlődésére is hatást gyakorolnak. A nyersanyagok árának emelkedése, a kereskedelmi láncok megtörése egy újabb válsághullámot váltott ki, ami azonban várhatóan nem jelent olyan súlyos megpróbáltatásokat az indiai gazdaság esetében, mint pl.Bővebben: „Eurázsia Központ Elemzések 2022/6. – Az indiai gazdaság 2022 tavaszán az orosz-ukrán háború tükrében”
Címketár:gazdaság
Imran Khan kormányának bukása, politikai és gazdasági krízis Pakisztánban
Április 9-én Pakisztánban megbukott Imran Khan kormánya az ellene indított bizalmatlansági indítvány megszavazásával, ezzel jelentős politikai és még inkább gazdasági zűrzavart hagyva maga után. Habár az ország 75 éves történelmében még egyetlen miniszterelnök sem töltötte ki öt éves mandátumát, Khan az első, akit bizalmatlansági szavazással buktattak meg, ami a kormányfő eltávolításának egyetlen alkotmányos módja aBővebben: „Imran Khan kormányának bukása, politikai és gazdasági krízis Pakisztánban”
Eurázsia Központ Elemzések 2022/2. – A szingapúri gazdaság 2021-ben – hamvaiból feltámadva?
A szingapúri gazdaságnak van néhány jellegzetessége, amelyek szembeötlők: a gazdaság mérete, az üzleti szolgáltatásokra való fókusz és a sajátos árfolyam-rendszer. Mindezek miatt érdekes kérdés, hogy a gazdaság hogyan reagált a Covid-19 által kiváltott gazdasági sokkra és hogyan állt helyre 2021-ben. Ebben a rövid elemzésben megvizsgáljuk az ország főbb gazdasági mutatóit – GDP, infláció, költségvetés, ésBővebben: „Eurázsia Központ Elemzések 2022/2. – A szingapúri gazdaság 2021-ben – hamvaiból feltámadva?”
Eurázsia Központ Elemzések 2022/1. – Merre tart Japán?
Japán a világ harmadik legnagyobb gazdasága, azonban úgy tűnik, hogy az utóbbi időben nem találja helyét a világban, ami a lemaradását is okozta például a környező ázsiai országok gazdasági fejlődésének növekedéséhez képest. A 2021-es évben az ország számos kihívással nézett szembe, nem csak olimpiát rendeztek, de új miniszterelnöke is lett az országnak, októberben pedig sorBővebben: „Eurázsia Központ Elemzések 2022/1. – Merre tart Japán?”
A világ Oroszország ellen?
2022. február 24-én bekövetkezett az, amit kevesen gondoltak: azzal, hogy Oroszország megtámadta Ukrajnát, Európában ismét háború kezdődött két szuverén ország között, először a második világháború után. A Nyugat eddig még nem látott mértékű gazdasági szankciók bevezetésével reagált. Azonban valóban ennyire egységes lenne az egyetértés a szankciókat illetően? Ehhez érdemes megvizsgálni, hogy mely országok álltak aBővebben: „A világ Oroszország ellen?”
Szíria súlyos gazdasági válságon megy keresztül
Annak ellenére, hogy a szíriai helyzetről ma már sokkal kevesebb tudósítás lát napvilágot, s nem szerepel a nemzetközi híroldalak vezető cikkeiben, az még nem jelenti azt, hogy a szíriai válság vagy a krízis helyzet megoldódott volna, ezért mostani elemzésünk áttekinti Szíria jelenlegi társadalmi és gazdasági helyzetét. A szíriai polgárháború 2011-ben kezdődött a kormányellenes tüntetések brutálisBővebben: „Szíria súlyos gazdasági válságon megy keresztül”
A Regionális Átfogó Gazdasági Partnerségről szóló megállapodás hatályba lépésének várható következményei
2022 elején hatályba lépett a Regionális Átfogó Gazdasági Partnerségről szóló megállapodás (Regional Comprehensive Economic Partnership – RCEP), létrehozva ezáltal a világ legnagyobb szabadkereskedelmi területét. Miközben Ausztrália, Brunei, Kambodzsa, Kína, Japán, Laosz, Új-Zéland, Szingapúr, Thaiföld és Vietnám esetében a hatályba lépés pontos dátuma január 1., Dél-Korea vonatkozásában pedig február 1., a többi aláíró esetében a RCEP-megállapodásBővebben: „A Regionális Átfogó Gazdasági Partnerségről szóló megállapodás hatályba lépésének várható következményei”
A kínai gazdasági növekedés a legújabb adatok fényében
2021-ben a kínai GDP éves növekedési üteme 8,1 százalék volt. Ez a tényadat jóval meghaladja a kínai kormány saját 6,9 százalékos előrejelzését is. A részletesebb adatok szerint a növekedés főként az export nem várt mértékű gyorsulásából származott, míg a hazai fogyasztás gyengébb volt, mint azt előzetesen jósolták. A helyzet érdekességét az adja, hogy amíg aBővebben: „A kínai gazdasági növekedés a legújabb adatok fényében”
A Koreai Köztársaság gazdasági felemelkedésének körülményei – rövid áttekintés
Szerző: Éliás Boglárka Anna Földrajzi tényezők, geopolitikai helyzetkép A Koreai Köztársaság (a továbbiakban: Dél-Korea vagy Korea) Északkelet-Ázsiában, a Koreai-félsziget déli részén helyezkedik el. Területe 97 230 km2, alig nagyobb Magyarországénál, lakosainak száma azonban 51,3 millió fő.[1] Az ország 70 százaléka hegyvidék, a lakosság nagy része a nyugati és déli partmenti sík területeken él. Mezőgazdasági művelésbe vonhatóBővebben: „A Koreai Köztársaság gazdasági felemelkedésének körülményei – rövid áttekintés”