A 14. BRICS Csúcstalálkozón Xi Jinping kínai elnök mellett Narendra Modi indiai miniszterelnök, Vlagyimir Putyin orosz elnök, Cyril Ramaphosa dél-afrikai elnök és Jair Bolsonaro brazil elnök vett részt. A találkozónak, noha csak virtuális keretek között, Kína adott otthont. Amellett, hogy a BRICS országoknak lehetőségük nyílt a nyugati országok uralta intézményeken kívüli gazdasági stratégiák megvitatására, aBővebben: „BRICS Csúcstalálkozó – hogyan tovább?„
Címketár:Oroszország
A megerősített kínai és orosz együttműködés és annak értelmezései
Június 15-én a Xi Jinping kínai elnök és Vlagyimir Putyin orosz elnök telefonbeszélgetést folytatva áttekintették a két ország együttműködésére vonatkozó fontosabb kérdéseket. Ez a második közvetlen tárgyalás a két vezető között a téli olimpián lezajlott találkozót követően. Hozzá kell tenni, hogy az első, olimpiát követő beszélgetésről sokat nem lehet tudni, a második, mostani azonban márBővebben: „A megerősített kínai és orosz együttműködés és annak értelmezései„
Eurázsia Kerekasztal – Globális háromszög: az ukrán háború
A Neumann János Egyetem Eurázsia Központja legutóbbi Eurázsia Kerekasztal rendezvényének témája: „Globális háromszög: az ukrán háború” volt. Az esemény beszélgetőpartnerei: 2022. február 24-én bekövetkezett az, amit kevesen gondoltak: azzal, hogy Oroszország megtámadta Ukrajnát, Európában ismét háború kezdődött két szuverén ország között, először a második világháború után. A konfliktus hatására egy globális háromszög van kialakulóban: azBővebben: „Eurázsia Kerekasztal – Globális háromszög: az ukrán háború”
Kőolaj és szankciók
Az Európai Unió Oroszország ukrajnai inváziót követően a május végén meghozott hatodik szankciós csomagjával betiltotta az orosz kőolaj- és kőolajtermékek importjának nagy részét. A szankciós csomag értelmében a tengeren keresztül történő nyersolaj behozatalának tilalma hat hónapon, a tengeri finomított kőolajtermékek esetében pedig nyolc hónapon belül lép életbe. Ugyanakkor a csomag nem tartalmazza a kelet-európai ésBővebben: „Kőolaj és szankciók”
Eurázsia Központ Elemzések 2022/12. – Oroszország háborúja Ukrajnában – orosz érvek és orosz célok
Az orosz hivatalos retorika szerint az orosz-ukrán háború egy „célzott katonai operáció”, amelyben orosz részről nem vesz részt sorozott állomány, és csupán meghatározott célok eléréséig használják aktívan a hard power eszközét. A fő célok elérése esetén Oroszország gyakorlatilag felmorzsolná az ukrán haderőt, föderatív állammá változtatná Ukrajnát, a „nácítlanítás” során megváltoztatná az ukrán alkotmányt, és békeszerződésbenBővebben: „Eurázsia Központ Elemzések 2022/12. – Oroszország háborúja Ukrajnában – orosz érvek és orosz célok”
Eurázsia Kerekasztal – Az Oroszországra kivetett szankciók világgazdasági hatásai
A Neumann János Egyetem Eurázsia Központja legutóbbi Eurázsia Kerekasztal rendezvényének témája: „Az Oroszországra kivetett szankciók világgazdasági hatásai” volt. Az esemény beszélgetőpartnerei: • Dr. Ferkelt Balázs, a Mathias Corvinus Collegium Nemzetközi Kapcsolatok Iskolájának és Külgazdasági Műhelyének vezetője, a Budapesti Gazdasági Egyetem Nemzetközi Kapcsolatok Tanszékének vezetője• Goreczky Péter, a Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető elemzője• Dr. NovákBővebben: „Eurázsia Kerekasztal – Az Oroszországra kivetett szankciók világgazdasági hatásai”
Eurázsia Központ Elemzések 2022/5. – A Nyugat-Európa–Nyugat-Kína közlekedési folyosó jelene és jövője
Eurázsiában jelenleg számos globális projekt valósul meg, amelyek célja a kontinens országai közötti gazdasági együttműködés bővítése. A legtöbb ilyen kezdeményezés így vagy úgy Kínához, illetve az Eurázsiai Gazdasági Unió államaihoz kapcsolódik és az áruforgalom logisztikájának optimalizálását célozza meg. Az egyik ilyen projekt a Nyugat-Európa–Nyugat-Kína (West Europe–West China, WE–WC) közlekedési folyosó megépítése. A tanulmány célja, hogyBővebben: „Eurázsia Központ Elemzések 2022/5. – A Nyugat-Európa–Nyugat-Kína közlekedési folyosó jelene és jövője”
A világ Oroszország ellen?
2022. február 24-én bekövetkezett az, amit kevesen gondoltak: azzal, hogy Oroszország megtámadta Ukrajnát, Európában ismét háború kezdődött két szuverén ország között, először a második világháború után. A Nyugat eddig még nem látott mértékű gazdasági szankciók bevezetésével reagált. Azonban valóban ennyire egységes lenne az egyetértés a szankciókat illetően? Ehhez érdemes megvizsgálni, hogy mely országok álltak aBővebben: „A világ Oroszország ellen?”
Gazdasági szankciók lehetséges hatásai Oroszországra
A nyugati országok a 2022. február 24-én kitört orosz-ukrán háborúra az Oroszországa kivetett gazdasági szankciók bevezetésével is reagáltak. Az intézkedések szigorúsága tükrözte, hogy a második világháború óta nem volt még államok közötti háborúra példa Európában. A jugoszláv háború polgárháborúként kezdődött a volt Jugoszlávián belül és végül elvezetett az ország felbomlásához. Alábbi elemzés a gazdasági szankciókBővebben: „Gazdasági szankciók lehetséges hatásai Oroszországra”
Korlátok nélküli együttműködés Kína és Oroszország között – Az új világrend?
2022. február 4-én a pekingi téli olimpia nyitó napján Kína és Oroszország közös nyilatkozatot tett közé, amely elsősorban az 1990-es évek eleji politikai és gazdasági átalakulással létrejött unipoláris világrendet kérdőjelezte meg és hitet tett egy multipoláris világrend kialakítása mellett. A hosszú nyilatkozat lényegében abból indul ki, hogy a hatalom újraelosztását előmozdító trendek felerősödtek az elmúltBővebben: „Korlátok nélküli együttműködés Kína és Oroszország között – Az új világrend?”