Eurázsia Kerekasztal – Kína szerepe a 21. századi Eurázsiában – összefoglaló

Az első alkalommal megrendezett kerekasztal beszélgetés vendége Salát Gergely a KKI vezető kutatója, a PPKE egyetemi docense, volt, akivel az Eurázsia Központ igazgatója, Horváth Levente és az Eurázsia Központ kutatói Zoltai Alexandra és Klemensits Péter beszélgettek.

 

Az Eurázsia koncepció jelentőségével és Kína Európához fűződő kapcsolataival kapcsolatban Salát Gergely kifejtette, „hogy az Eurázsia kapcsolatok a jövőben nagyobb szerepet fognak kapni az EU életében, mint korábban”. India és Kína sokkal gyorsabban növekszik, mint a világ többi része, ezért gazdasági és politikai jelentőségük is egyre nagyobb. „A tavalyi évben Kína az EU legnagyobb kereskedelmi partnere volt, az egyre szorosabb gazdasági kapcsolatokat, viszont a politikai, kulturális és egyéb területeken is a fokozott együttműködés fogja követni”, ezért a jelenlegi trendek alapján Európa számára Kína egyre inkább jelentős igazodási pontként jelenik meg.

 

Az Övezet és út kezdeményezésre, valamint a hagyományos Tianxia rendszer felélesztésével kapcsolatos kérdésre válaszul a KKI vezető kutatója kiemelte, hogy itt nem arról van szó, hogy „a pekingi vezetés által előre megtervezett forgatókönyv érvényesül, hiszen a kínai rendszer messze nem monolit, ahol rengeteg szereplő akarata, törekvése, versengése érvényesül”. A kormányzat csupán megpróbálja ezeket az általa favorizált útra terelni. Az évszázadokon át működőképes nemzetközi rendszernek a Tianxia elnevezést a nyugatiak adták, ennek a lényege az volt, hogy Kína aszimmetrikus kapcsolatokat alakított ki a környező országokkal, amelyek elismerték a kínai császár főhatalmát, aki cserébe megengedte, hogy kereskedjenek a birodalommal. Ez a békés világ omlott össze az európaiak érkezésével a 19. században, akik Kínára kényszerítették a vesztfáliai rendszert. Arra nem lehet számítani, hogy a jövőben Kína az egykori Tianxia rendszer visszaállítására törekszik, csupán bizonyos elemeket kíván visszahozni abból a korból, miközben a vesztfáliai kereteket továbbra is tiszteletben tartja. A kisebb országok persze már ma is kénytelenek egyre inkább figyelembe venni Peking véleményét, viszont valószínűsíthető, hogy ez az új „kínai rendszer is olyan élhető és működőképes lenne ahogy korábban is”.

 

Arra a felvetésre, hogy Kína átvenné-e az USA helyét a világban és szeretne-e világuralmat kiépíteni, Salát Gergely egyértelműen nemleges választ adott. Véleménye szerint ilyen törekvés középtávon nem szerepel a vezetők terveiben, a külföldi országok belügyeibe sem szeretne beavatkozni Kína, ahogy azt az Egyesült Államok már számos esetben megtette. Kína számára a hazai események sokkal fontosabbak, mint a világ távoli régióinak problémái. Ezzel együtt az új Eurázsiában viszont Kína a multipoláris világrend megteremtésében érdekelt, ahol Washington és Peking mellett az EU és Oroszország is külön pólust alkot, miközben a BRICS is egyfajta multipolaritást képvisel. Ennek érdekében fontos cél az európai államok leválasztása az USA-ról.

 

A Selyemút Gazdasági Övezet és a 21. századi Új Tengeri Selyemút európai útvonalaival kapcsolatban elhangzott, hogy „a jövőben a fizikai infrastruktúrának kevesebb jelentősége lesz, mivel a konnektivitás megerősítéséből mindenki profitál, nem csupán azok az államok, amelyek tevékeny részesei az infrastrukturális beruházásoknak”. Természetesen azok az országok, ahol jelentős kikötők találhatóak, vagy ahol nagyobb vasúti és közúti csomópontok futnak össze, azok számára még nagyobb a profit lehetősége, viszont Kína nem szabott meg előre fix útvonalakat, ezért rendkívül sok múlik azon, hogy az európai országok mennyire lesznek képesek élni a felkínált lehetőséggel.

 

A beszélgetés során természetesen az amerikai-kínai viszonyról is szó esett, kiváltképpen, hogy Joe Biden beiktatása mennyiben eredményezhet fordulatot a két nagyhatalom kapcsolatában. Salát Gergely határozottan úgy foglalt állást a kérdésben, hogy Kína Biden-től „sem remélhet semmi jót”, hiszen a regnáló hegemón és a feltörekvő hatalom rivalizálása továbbra is folytatódni fog, a strukturális ellentét nem változik, azt Biden valószínűsíthetően visszafogottabb politikája sem fordítja vissza. Az új amerikai elnöktől elsősorban arra lehet számítani, hogy az európai szövetségesekkel megkísérli rendezni a viszonyt, miközben „megpróbálja mások kapcsolatait elrontani Kínával”. Nagy kérdése, hogy törekvése mennyiben lesz eredményes, hiszen már ma is megfigyelhető, hogy az elmúlt években az USA visszavonulásával párhuzamosan Kína megerősítette a gazdasági kapcsolatait a világban, így számos ország már nem érdekelt az Amerika vezette Kína ellenes szövetségben.

 

Délkelet-Ázsia szerepével kapcsolatban a Kína-kutató rávilágított arra, hogy „az USA és Kína eltérőképpen értelmezi a befolyási övezet fogalmát”, így nem lehet egyértelműen definiálni azt sem, hogy a régióban jelenleg melyik nagyhatalom befolyása érvényesül markánsabban. Az USA visszaszorulásáról már régóta lehet hallani, de tény, hogy katonai, gazdasági és kulturális értelemben is továbbra is meghatározó pozíciókkal rendelkezik a térségben. Kínának még nem volt ideje hasonló befolyásra szert tenni és megfogalmazása szerint „valójában Peking nem is szeretné az USA távozását”, hiszen akkor a heterogén terület biztonságának szavatolása is az ő feladata lenne. Délkelet-Ázsia számára a mindkét nagyhatalommal való jó viszony kialakítása jelentős hasznot eredményezhet, persze ennek a kockázatai is megvannak.

 

Kína puha hatalmának gyengeségeit illetően Salát Gergely hangsúlyozta, hogy annak ellenére, hogy mivel az ország elavult kultúraképet sugároz magáról otthon és külföldön egyaránt, ráadásul az internetről is levágta magát, az ország számára ezért a puha hatalom érvényesítése jelentős korlátokba ütközik, de persze a hidegháborús légkört teremtő nyugati média hatását sem szabad elfelejteni.

 

Magyarország és Kína kapcsolatait tekintve a szakértő szerint az import növekedése várhatóan gond nélkül folytatódni fog, viszont a magyar export növelésére továbbra is határozottan törekedni kell, elsősorban a kis és középvállalkozások számára lenne előnyös megtalálni mindazon piaci réseket, amelyet az ázsiai országban hazánk számára is megnyílnak.

A felvétel teljes egészében visszanézhető:

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt szereti: