Kontinentális ország dacára Laosz gazdasága Délkelet-Ázsia élvonalában

Szerző: Klemensits Péter

Délkelet-Ázsia egyetlen tengerparttal nem rendelkező országa 2019-ben 5,2%-os GDP növekedést könyvelhetett el.[i] De ennél is jelentősebb, hogy Laosz 2010 és 2018 között az export tekintetében, az összetett éves növekedési rátát figyelembe véve Vietnam mögött a második legmagasabb eredményt produkálta a régióban.[ii] A laoszi export gyors növekedése annál is figyelemreméltóbb, mivel a tengerparttal nem rendelkező országok esetében köztudottam magasabbak a szállítási költségek, ami a növekedést is hátrányosan érinti. De mi is a helyzet a kis délkelet-ázsiai állam esetében?[iii] Egyáltalán, hogy állnak a magyar laoszi kereskedelmi kapcsolatok?

Tény, hogy a világ kereskedelmének több mint 80%-a ma is tengeren bonyolódik és továbbra is ez a megoldás tűnik a legköltséghatékonyabbnak, ami a szárazföldi országok számára nem jó hír, hiszen a távoli piacokra való eljutás érdekében a vasúti és a közúti infrastrukturális fejlesztések ellenére is kénytelenek igénybe venni a tengeri szállítást, ami a költségek emelkedését idézi elő.[iv]

Laosz viszont az utóbbi években jelentős gazdasági reformokat léptetett életbe, megnyitva az országot a külföldiek előtt, továbbá ügyes kormányzati politikával igyekezett kihasználni a regionális integráció és a szabadkereskedelemi egyezmények kínálta lehetőségeket. Laosz csatlakozása az ASEAN-hoz 1997-ben mérföldkőnek tekinthető ebben az értelemben, hiszen ezzel az ország a délkelet-ázsiai szabad kereskedelmi területnek is a része lett, az elkövetkezendő években pedig az ASEAN-nak köszönhetően Kína, Japán, Dél-Korea és India piaca is megnyílt a kis ország számára, amely mindössze 7 milliós népességgel rendelkezik.[v]

Az előnyös kereskedelmi megállapodások következtében a laoszi export 2014 és 2019 között 1,97 milliárd dollárról 6,65 milliárd dollárra emelkedett,[vi] miközben egyes távolabbi országokkal, mint például India az export az összetett éves növekedési rátát nézve 156%-kal nőtt.

Délkelet-Ázsia és Laosz (forrás: https://thegeopolitics.com/state-of-southeast-asia-2019-scepticism-hope/)

Az import és az export tekintetében egyaránt Thaiföld és Kína a két legnagyobb partner. 2000-ben a Kína felé irányuló import és export még mindössze 1% körül mozgott, 2008-ra már elérte a 10%-ot.[vii] A 2020-ban létrejött Regionális Átfogó Gazdasági Partnerség (RCEP) várhatóan tovább javítja Laosz helyzetét a jövőben. Az egyezmények mellett a technikai korszerűsítésről sem szabad elfeledkezni, hiszen a vámügyi eljárások meggyorsításával idő és költségkímélő intézkedések bevezetésével a laoszi mezőgazdasági termékek mára a korábbiaknál nagyobb mennyiségben juthatnak el távoli piacokra.[viii]

A laoszi kormányzat az infrastruktúrafejlesztés szükségességével is tisztában van, ezért szívesen részt vállal Kína „Övezet és út” kezdeményezésében. Az egyik legfontosabb projekt a két ország között jelenleg a Kína–Laosz közötti vasúti pálya kiépítése, aminek megépülésével ez lesz a leghosszabb Kínán kívüli vasútvonal Ázsiában. A projekt egy 414 kilométeres vasúti szakaszról szól, amely a Laosz északi részén található Boten kínai határvárostól egészen Vientiane-ig vezetne, a 198 kilométer hosszan alagutakkal és 62 kilométeres szakaszon pedig hidakkal tagolt vonalon 160 km/h sebességgel lehetne haladni.  Legfőbb célja, hogy a tengerektől elzárt országot bevonja a nemzetközi kereskedelembe és egy szárazföldi kereskedelmi csomóponttá alakítsa. Kína nagyban támogatja a projektet, amely tulajdonképpen Laosznak is érdeke, tehát jól látszódik, hogy a kínai kezdeményezésen keresztül nem csak Kína profitál, hanem a nehezebb helyzetből induló országokat is segíti a fejlődésben. A projekt 2016-ban kezdődött, és várhatóan 2021 végére fejeződik be[ix]. A BRI részeként 2020 végén elkészült 110 km hosszú Vientiane-Vangvieng gyorsforgalmi út – amely része a Vientiane-Boten között épülő közútnak – szintén jelentős mértékben javítja a közlekedési feltételeket.[x]

Az ország fokozódó versenyképességét az ENSZ Iparfejlesztési Szervezete által kiadott Versenyképességi Ipari Teljesítmény Indexe is bizonyítja, ahol 8 év viszonylatában az összetett éves növekedési rátát tekintve Laosz 4%-ot javított.[xi] A gazdaság diverzifikálása is jól halad, a gyártói és a szolgáltatói szektor fejlődése kiemelkedő, a tisztán nyersanyagexportra épülő gazdaság már múlté.

Noha a laoszi gazdaság fejlődése az elmúlt 30 évben imponáló volt – többek között két válságot is túlélt (1998-ban az ázsiai pénzügyi krízis és 2008-ban a gazdasági világválság) – a koronavírus járvány napjainkban újabb megpróbáltatások elé állítja az országot. A kereskedelem visszaesése dacára az infrastrukturális fejlesztések tovább folytatódnak, ami várhatóan a turizmus és az export újabb fellendülését eredményezheti az elkövetkezendő években. A kormány nagy hangsúlyt fektet a fenntartható, kiegyensúlyozott és minőségi fejlődésre, ami jelzi, hogy a lehetséges veszélyekkel (pl. az ország eladósodása) is tisztában van. 2021 januárjában Thonglun Sisoulith miniszterelnök a következő öt éves tervet illetően évi 4%-os gazdasági növekedést irányzott elő.[xii]

A magyar-laoszi gazdasági kapcsolatok alakulását tekintve a délkelet-ázsiai ország egyik tradicionális partnerünk, amiből Magyarország gazdaságilag is jelentősen profitálhat. Magyarország keleti nyitás politikájának része a magyar-laoszi agrárkapcsolatok erősítése, különösen a halászat, az állattenyésztés és a takarmánygyártás területén. 2014-ben nyílt meg a Magyar Nemzeti Kereskedőház kirendeltsége Vientiane-ben, elősegítve a kapcsolatok megerősítését. 2017-ben az exportunk megduplázódott az előző évhez képest elérve a 2,8 millió dollárt. Egy 2017-es megállapodás értelmében Magyarország 160 millió dollár értékben nyújtott hitelt laoszi projektek kivitelezésére, 2019 elején pedig a két kormány stratégiai szintre emelte az együttműködést.[xiii]A partnerség fejlődését kitűnően érzékelteti, hogy 2020 szeptemberében Szijjártó Péter külügyi és külgazdasági miniszter laoszi látogatása során újabb 100 millió dollár értékű hitelmegállapodást írt alá, ezzel együtt hazánk konzuli képviselet megnyitását is vállalta. A magyar vállalkozások számára elsősorban a laoszi agrárgazdaság és élelmiszeripar fejlesztése kínál lehetőséget a kooperáció elmélyítésére, de kórházak építése, a laoszi nemzeti statisztikai rendszer fejlesztése, és a postai szolgáltatások digitalizálása, valamint a vízgazdálkodás területén nyújtott támogatás is szerepel a tervek között.[xiv]

Természetesen a jövő Laosz számára is tartogat kihívásokat, de ez az eddigi teljesítmény értékéből semmit sem von le. 2010 és 2018 között az összetett éves növekedési rátát nézve Laosz exportja 15%-kal növekedett, miközben GDP-je esetében 12% volt az emelkedés, a GNI esetében pedig 10%.[xv] Laosz története más szárazföldi országok számára is hasznos például szolgálhat elsősorban abban a tekintetben, hogy a kis országok is képesek nagy eredményekre

[i] Tradingeconomics. Laos GDP Annual Growth Rate https://tradingeconomics.com/laos/gdp-growth-annual

[ii] Seno-Alday, Sandra. 2021. How Laos is overcoming landlockedness and bolstering growth. East Asia Forum. 5 March 2021 https://www.eastasiaforum.org/2021/03/05/how-laos-is-overcoming-landlockedness-and-bolstering-growth/?fbclid=IwAR0FA2jNbgOql-bQ75hOmCaQz-lFRtWyxgZfEv4Lq-LrVitXiZMNt3ONV8I

[iii] Laoszról részletesebben lásd: Klemensits Péter. 2017. Laosz In: Csicsmann, László; Rácz, Gábor; Salát, Gergely (szerk.) Politikai rendszerek Dél- és Kelet-Ázsiában. Budapest, Magyarország, Budapesti Corvinus Egyetem, Nemzetközi Tanulmányok Intézet pp. 247-257.

[iv] Paine, Lincoln. 2018. Sea Trade: How Do We Value the Ocean? World Ocean Forum, November 07, 2018 https://medium.com/world-ocean-forum/sea-trade-how-do-we-value-the-ocean-aa1c61fff9f7

[v] Sitthirath, Vannaphone. 2017. Looking for ASEAN in Laos. 19 October, 2017 https://www.mmtimes.com/news/looking-asean-laos.html

[vi] OEC. Laos. https://oec.world/en/profile/country/lao

[vii] Keola, Souknilanh. 2021. What next for Laos’ growth strategy? East Asia Forum, 15 January, 2021 https://www.eastasiaforum.org/2021/01/15/what-next-for-laos-growth-strategy/

[viii] Seno-Alday

[ix] Parameswaran, Prasanth. 2020. China-Laos Relations in Focus with New Railway Project Milestone. The Diplomat, March 31, 2020 https://thediplomat.com/2020/03/china-laos-relations-in-focus-with-new-railway-project-milestone /

[x] „1st expressway in Laos inaugurated”. 2020. Xinhua 2020 December 20 http://www.xinhuanet.com/english/2020-12/20/c_139604815.htm

[xi] „UNIDO’s Competitive Industrial Performance Index 2020: Country Profiles published”. United Nations Industrial Development Organization, 7 September 2020 https://www.unido.org/news/unidos-competitive-industrial-performance-index-2020-country-profiles-published

[xii] „Laos’ five-year plan targets 4% growth”. 2021. Bankok Post, 15 January 2021 https://www.bangkokpost.com/business/2051227/laos-five-year-plan-targets-4-growth

[xiii] Laosz – gazdasági kapcsolatok. Magyarország Nagykövetsége Bankok. https://bangkok.mfa.gov.hu/page/laosz-gazdasagi-kapcsolatok

[xiv] „Szijjártó: magyar cégek százmillió dolláros beruházásokat hajtanak végre Laoszban” 2020. Világgazdaság, 2020 szeptember 11. https://www.vg.hu/gazdasag/gazdasagpolitika/szijjarto-magyar-cegek-szazmillio-dollaros-beruhazasokat-hajtanak-vegre-laoszban-3069257/

[xv] Seno-Alday

Leave a Reply

Discover more from Eurasia Center

Subscribe now to keep reading and get access to the full archive.

Continue reading