Oroszország és az eurázsiai gondolat

Szerző: Veres Szabolcs

A 2000-es évektől Eurázsia jelentősége folyamatosan megnövekedett, a világ egyik legnépesebb és legdinamikusabban fejlődő régiója. Mára egy eurázsiai korszak kialakulásáról beszélhetünk, melynek során a gazdasági, és a hatalmi központok egyre inkább Kelet felé tolódnak. Oroszország és az eurázsiai kérdéskör vizsgálatának különös aktualitást adnak azok a körülmények, melyek ma a világpolitikában zajlanak. Földrajzi értelemben bármennyire is messze vagyunk a történésektől, a világ- és geopolitikai események színtereitől, hatásait mégis érezhetjük. Oroszországgal és Eurázsiával kapcsolatban a köztudatban nagyon sok feltételezéssel ugyanakkor reális elképzelésekkel is lehet találkozni. Mielőtt még tovább folytatnánk, tisztáznunk kell Oroszország és Eurázsia fogalmát, valamint az eurázsiaiság lényegét.

Oroszország (Россия) Európa keleti részétől Észak-Ázsia (Szibéria) keleti partjáig, a Csendes-óceánig, valamint a Távol-Keletig terjed. A Föld területileg legnagyobb kiterjedésű állama (17 125 191 km2). Atomhatalom és katonai nagyhatalom, amely a világban megkerülhetetlen geopolitikai szereplő. Gazdasági szempontból azonban független periféria, hiszen a világkereskedelemnek mindössze 3%-át adja, ráadásul lakosságszámát nézve (146 millió) humánerőforrás szempontjából sincs könnyű helyzetben. Eurázsia fogalmát a köztudatban, inkább földrajzi értelemben, mint Európa és Ázsia együttes megnevezését ismerik. Ám az eurázsianizmus, nem Eurázsiára, mint geológiai fogalomra utal, hanem inkább mint érdekszférára.

Kezdetben Eurázsia földrajzi fogalomként különféle megnevezéseket kapott. Alexander Humboldt (1769-1859) az “Ázsia” címszó alatt a ma ismert Eurázsiát értette. Karl Gustav Reuschle (1812-1875) 1858-ban a “Handbuch der Geographie” című könyvében a “Kettős kontinens Ázsia-Európa” (Doppelerdtheil Asien-Europa) kifejezést használta. Az “Eurázsia” megnevezést először Eduard Suess (1831-1914) osztrák geológus fogalmazta meg az 1880-as években.[1] A fogalom politikai töltetet csak később, orosz környezetben kapott, ahová akkor még a földrajzzal kapcsolatos értelemben Vlagyimir Lamanszkij (1833-1914) földrajztudós vezette be a 19. század végén.[2]

Az eurázsiai gondolat történelmileg jól körülhatárolható időben keletkezett, az orosz októberi forradalom utáni emigráció következtében. Az eurázsianista gondolkodásmód az1920-as évek elején Szófiában jött létre, ahonnan később az orosz emigránsok segítségével Prágában és Berlinben is megismerkedtek ezzel az új fogalommal. Az eurázsiai gondolatkör megalapítói a nyelvész, filológus Nyikolaj Trubeckoj (1890‒1938), a történész Georgij Vernadszkij (1887‒ 1973), a geográfus és közgazdász Pjotr Szavickij (1895‒1968), a pravoszláv teológus, püspök Grigorij Florenszkij (1893‒1979), a filozófus Leonyid Karszavin (1882‒1952) és a művészettörténész Pjotr Szuvecsinszkij (1892‒1985) voltak. 1921-ben Szófiában megjelenik az első eurázsiai koncepciót bemutató leirat, a „Kivonulás Keletre” (Исход к Востоку).[3] Ezt egy év múlva követi az „Utakon”(На путях). A kötetekben röviden megfogalmazták a mozgalom alapelveit, valamint kiadják az „Eurázsiai Évkönyv” (Евразийский временник) című évkönyvüket

Az eurázsianizmus képviselői az orosz társadalomtudományi gondolkodásban fordulatot hajtottak végre. Oroszország számára ők vezették be az alapvető geopolitikai kategóriákat. Az eurázsianista eszme nem volt más, mint az orosz geopolitikai törekvések kontinentális megalapozása, valamint Oroszország történelmi rendeltetésének és küldetésének a bemutatása. Az eurázsianisták a politikában, a vallásban, társadalmi berendezkedés és az ország civilizációs jellegzetességének felvázolásában az Európa és Ázsia dilemma sajátos megteremtésére törekedtek. Az irányzat által kidolgozott geopolitikai doktrína „A földrajz, mint sors” alapkoncepción nyugszik. Ami azt jelenti, hogy a földrajzi elhelyezkedésből kiindulva kell megteremteni egy kedvező környezetet. „A kedvező környezet” nem más, mint egy olyan gazdasági környezetnek (érdekszférának) a kiépítése, ami lehetővé teszi Oroszország geopolitikai szerepvállalását és ami elősegíti az orosz gazdaság, nyelv és kultúra fejlődését. Érdemük az, hogy az orosz jövő szerfelett realista geopolitikai projektjét, mint az eurázsiai kontinens jövőjét alkották meg.[4]

Az eurázsianizmus második szakaszának nevezhetjük az 1926-1929 közötti időszakot. Központja már nem Szófia, hanem Párizs, ahol az itt élő orosz emigránsok (és néhány francia és német újságíró, aki egyetértett ezekkel az eszmékkel) tovább folytatják az „Eurázsiai Évkönyv” (Евразийский временник) kiadását és megjelentetik az „Eurázsia”(Евразиа) című újságot.[5]

Az 1930-as évekre az eurázsiaiság, mint mozgalom megszűnt létezni. Az eszme az 1960-as években Lev Nyikolajevics Gumiljov (1912-1992) munkáiban újra felbukkan. Az irányzat geopolitikai gondolati rendszerét az 1990-es évek második felében megjelent neoeurázsiai iskola és annak legjelesebb és legismertebb képviselője, Alekszandr Dugin (1962- ) fejleszti tovább.[6]

Az irányzat megjelenésének és megújításának történeti és társadalmi alapját a nemzetközi viszonyok rendszerében és az eurázsiai térségben végbement változások, a Szovjetunió és a bipoláris világ megszűnése, illetve az Orosz Föderáció, majd a Független Államok Közösségének és az ahhoz kapcsolódó integrációk és szövetségek létrejötte adták.[7] Az eurázsianisták történelemszemlélete több ponton új elemet vitt az orosz történelem addigi hagyományos értelmezésébe. A Szovjetunió felbomlása után az orosz gondolkodásban egyfajta újra rendeződés történik, olyan korábbi támpontok jelennek meg, mint „Pax Russica(Пакс Руссика) vagy az „Orosz világ” (Русский Мир). Oroszország sok értelemben újra rajzolja önmagát és számára evidens, hogy jelen legyen a közép-ázsiai térségben.

Ahhoz azonban, hogy az orosz geopolitikai gondolkodás sajátosságait megértsük, tudomásul kell vennünk, hogy „az orosz geopolitika nem egyszerűen az egyetemes geopolitikai törvényszerűségek jól definiált konkrét körülményekre történő alkalmazását jelenti. A probléma abban áll, hogy az orosz geopolitikát csak az orosz társadalom jellegzetességeinek mély megértése, a jelennek és a múltnak az együttes tanulmányozása alapján lehet vizsgálni… A problémát nem egyszerűen az orosz területek (jelenkori és történeti) földrajzi struktúrája jelenti, ez fontos, de nem elégséges. Tisztáznunk kell azt is, hogy az orosz társadalom hogyan érti és értelmezi e területek szerkezetének alakulását a különböző időszakokban; mit jelent a „saját” és mit a „más” fogalma, hogyan fogja fel a határok, a kultúra, a civilizáció és az identitás, valamint a szomszédos területek változása következtében a viszonyt az etnosz és a nép között….”[8]

Az eurázsianizmus elméletétől a gyakorlatban való megvalósulásig nem kevés időnek kellett eltelnie. Ez köszönhető a világban és a geopolitikában végbement erőterek változásainak. A 2000-es évektől az Eurázsia-gondolat, sok térségbeli ország számára kezdett egyre kézenfekvőbb megoldásnak mutatkozni. Az orosz politika köreiben 21. század első évtizedének végén pedig a megromlott nyugati kapcsolatok miatt, az eurázsiai eszme egyre inkább kezdett kibontakozni.

Oroszország számára a globalizációs viszonyok között két út maradt: 1. Kínához vagy az Európai Unióhoz történő félperifériális integráció. 2. Eurázsia közepén létrehozni az Eurázsiai Uniót.[9]

A 1990-ben létrehozott Vámunió (Tagjai: Oroszország, Kazahsztán, Belorusszia) megerősödése, valamint a Független Államok Közössége keretei között megvalósuló energetikai, infrastrukturális és gazdasági együttműködéssel (ez a volt szovjet gazdaság 85%-át foglalta magába) az eurázsianizmus eszméje teret nyert a gyakorlatban is 2000. október 10-én, az Asztanában megalakult Eurázsiai Gazdasági Közösség keretében. Tagjai: Oroszország, Belorusszia, Kazahsztán, Tádzsikisztán és Kirgizisztán lettek (megfigyelői státusszal rendelkezett Ukrajna, Moldova és Örményország). Ezen államok közül Oroszország, Belorusszia és Kazahsztán 2012. január 1-jén egységes gazdasági térséget hozott létre, amely alapja volt a 2015-ben életre hívott Eurázsiai Uniónak.

Az orosz geopolitikai gondolkodásban alapvető szerepe van az „eurázsia eszmének”, aminek elemeit a gyakorlatban is tapasztaljuk (pl.: Eurázsiai Gazdasági Unió). Oroszország szerepköre valószínűleg még inkább nőni fog a régióban, főleg, ha figyelembe vesszük a 2021. februári és márciusi események történéseit. Az orosz külpolitika és gondolkodás az eurázsianista gondolkodásmódon keresztül figyeli az eseményeket és reagál rájuk. Ha ezeket figyelembe vesszük, sokkal jobban megérthetjük az ott zajló események hátterét és céljait. Nagy kérdés, hogy az ilyen gyorsan változó események közepette, mint az EU-orosz kapcsolatok megromlása, az USA-orosz kapcsolatok mélypontra jutása, az orosz-kínai szövetség, a donbászi helyzet (más néven orosz-ukrán konfliktus. 2014. februárjában kirobbant a Krím-félsziget Oroszország általi megszállása, az Ukrajnában elfogadott új nyeltörvény és az ukrajnai Donyeck és Luhanszk megyékben kikiáltott Donyecki és Luhanszki Köztársaságok miatt), stb. orosz szempontból mennyire képezhetik alapját valamiféle tartós eurázsiaiságnak. Valamint, hogy a COVID-19 járvány a gazdasági kapcsolatok szorosabbra fűzését vagy gyengülését eredményezi-e majd  Eurázsiában. Egy biztos, a térség kétséget kizáróan nagy kihívások előtt áll melyeket mindenképpen érdemes figyelemmel követni.


[1] Stefan Wiederkehr. II. Zwischen den Beiden Weltkiegen: Die Eurasier in der Emigration // Die Eurasische Bewegung: Wissenschaft und Politik in der russischen Emigration der Zwischenkriegszeit und im postsowjetischen Russland.— Böhlau Verlag Köln Weimar, 2007.— 36. old.

[2] Dugin, A.H. (2002). Abzar evrázijszkij ideolahiji (asznavnyije panjatija, kratkaja isztarija). In. Dugin, A. H. Asznavije jevrazijsztva (77-100.). Moszkva: Arktaheja- Centr.

[3] Szavickij, P. N. (2010.). Jevrázijszkájá bibliahráfijá 1921-1931. Putevaditel pa jevrázijszkaj literáturi. In Szaveckij, P. N. Izbránnaje (412-440). Moszkvá: RASZSZPJEN.

[4] Vaszilenko Iván (2007): Geopolityika szovremennovo mira. Moszkva. Gardariki. 154. old.

[5] Szilágyi István: Az orosz geopolitikai gondolkodás. Áttekintés, Geopolitikai szemle I. Évfolyam 2019./1., 16.old

[6] Alekszandr Dugin (2014): Geopolityika Rossziji. Akagyemicsevszkij Projekt, Moszkva. 108‒109. old.

[7] Szilágyi István (2018): Geopolitika. Második, bővített kiadás. PAIGEO, Budapest. 285‒288. old.

[8] Alexander Dugin (2015): Last War of the World-Island. The Geopolitics of Contemporary Russia. Arktos Media Ltd. London. 1‒2. old.

[9] Jurij Szolozobov (2012): Jevrazijszkij Szojuz:ot igyeji k isztoriji budus- csevo. In: Geopolityika i mezsdunarodnije otnosenyija. Jevrazijszkoje Dvizsenyije. Moszkva. 373. old.

Források:
  1. Stefan Wiederkehr. II. Zwischen den Beiden Weltkiegen: Die Eurasier in der Emigration // Die Eurasische Bewegung: Wissenschaft und Politik in der russischen Emigration der Zwischenkriegszeit und im postsowjetischen Russland.— Böhlau Verlag Köln Weimar, 2007.— 36. old.
  2. Dugin, A.H. (2002). Abzar evrázijszkij ideolahiji (asznavnyije panjatija, kratkaja isztarija). In. Dugin, A. H. Asznavije jevrazijsztva (77-100.). Moszkva: Arktaheja- Centr.
  3. Szavickij, P. N. (2010.). Jevrázijszkájá bibliahráfijá 1921-1931. Putevaditel pa jevrázijszkaj literáturi. In Szaveckij, P. N. Izbránnaje (412-440). Moszkvá: RASZSZPJEN.
  4. Vaszilenko Iván (2007): Geopolityika szovremennovo mira. Moszkva. Gardariki. 154. old.
  5. Szilágyi István: Az orosz geopolitikai gondolkodás. Áttekintés,Geopolitikai szemleI. Évfolyam2019./1., 16.old
  6. Alekszandr Dugin (2014): Geopolityika Rossziji. Akagyemicsevszkij Projekt, Moszkva. 108‒109. old.
  7. Szilágyi István (2018): Geopolitika. Második, bővített ki- adás. PAIGEO, Budapest. 285‒288. old.
  8. Alexander Dugin (2015): Last War of the World-Island. The Geopolitics of Contemporary Russia. Arktos Media Ltd. London. 1‒2. old.
  9. Jurij Szolozobov (2012): Jevrazijszkij Szojuz:ot igyeji k isztoriji budus- csevo. In: Geopolityika i mezsdunarodnije otnosenyija. Jevrazijszkoje Dvizsenyije. Moszkva. 373. old.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt szereti: