Izrael geopolitikai és gazdasági viszonyai

Szerző: Tárik Meszár

Magyarországnak érdemes volna egy pillanatra félretennie az utóbbi évtizedekben követett mintákat, annak érdekében, hogy megtalálja saját felzárkózásának sikeres receptjét. Szakítva a múltbéli berögződésekkel, hazánk felemelkedése szempontjából hasznos volna megvizsgálni a Közel-Kelet bizonyos országaiban és régióiban tapasztalható prosperitást elősegítő módszereket és paradigmákat, netalán ihletet meríteni azokból. Ebből a gondolatmenetből kiindulva és a tárgykört alaposan körbejárva megállapítást nyerhet az a kijelentés, hogy a gazdasági felvirágzás és fenntartható fejlődés mintái már nem Nyugaton, hanem sokkal inkább Keleten találhatók.[1]

A vizsgálódásra kiváló táptalajt biztosít Izrael Állam (héberül: Madinat Yisraʾel), amely kis mérete ellenére jelentős szerepet játszik globális ügyekben. Az 1948. május 14-én alapított közel-keleti ország a Földközi-tenger keleti végén található. Izrael a 20 770 km2-es területével és 9,093,000 fős lakosságával a régió egyik legfejlettebb állama.

Az ország erős gazdasággal rendelkezik, valamint számos világvallás központjának és otthonának számít. Izrael sokak szerint a világ egyik legtöbb vitáját kiváltó régió centrumában helyezkedik el, de nem szabad elfeledkeznünk arról, hogy egy sokszínű, dinamikusan fejlődő nemzetről beszélünk. Izrael egy összetett társadalommal bíró ország, amely megszakíthatatlan kapcsolatot tart fenn a múlttal és a hagyományokkal, miközben szilárdan elkötelezett a jövő iránt. Társadalma kreatív és kitartó, fejlettségüket hűen tükrözik a tudományos, az üzleti és a kereskedelmi életben elért eredményeik, valamint esetükben kiemelkedő szinten valósul meg a demokrácia iránti elkötelezettség és az egyéni szabadságjogok tiszteletben tartása, amely hozzáállásuk elmondásuk szerint összhangban van legősibb hagyományaikkal is.

Gazdaság

Az izraeli gazdaság a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD-országok) egyik legjobb teljesítményét könyvelhette el az elmúlt években. A 2000-es évek közepe óta átlagosan 3,7%-os GDP növekedést produkált, ami elsősorban a munkaképes korú népesség és a részvételi arány növekedésének tudható be. A Covid-19 járvány kitörése miatt a 2019-es GDP 3,4%-os növekedése után a gazdasági fellendülés hirtelen leállt. Az IMF aktualizált, 2021. áprilisi előrejelzése szerint a GDP növekedése 2021-ben várhatóan 5% -ra emelkedik, és 2022-ben 4,3% -ra stabilizálódik, attól függően, hogy a világjárvány meddig érezteti negatív hatásait. Az Egyiptommal közösen, a Levantei-tenger alatt építendő gázvezeték segítségével történő gázmezők[2] kiaknázása azonban várhatóan serkenteni fogja a növekedést.

Sok izraeli találmány és fejlesztés épült be mindennapjainkba, ilyenek többek között a számítógépek, a robotika, a kiberbiztonság, a repülés, a mezőgazdaság, a hatékony vízgazdálkodás, az alternatív energiák keresése vagy az orvosi kutatások és a biotechnológia mezején elért eredmények és vívmányok. Ebben a tekintetben Izrael szinte egyeduralkodó a közel-keleti térségben, mivel már idejekorán belátta, hogy a gazdasági fejlődés és az úgynevezett gazdasági hírszerzés lehet a kulcsa a szükséges paradigmaváltásnak ebben a problémás régióban.[3]

Ha a koronavírus járvány negatív hatásait nem számítjuk, akkor világosan kitűnik, hogy az elmúlt évek költségvetési fegyelmére és a kiadások visszafogására építve az izraeli gazdaság az utóbbi időben jól teljesített. A magánfogyasztás továbbra is támogatta a növekedést, ami köszönhető a kedvező foglalkoztatási feltételeknek, az alkalmazkodó monetáris politikának, az alacsony inflációs rátának (2019-ben 0,8%) és az expanzív fiskális politikának.

Izrael diverzifikált és technológiailag fejlett gazdasággal rendelkezik. A mezőgazdasági ágazat az aktív népesség 0,9% -át foglalkoztatja, miközben a GDP valamivel több mint 1% -át teszi ki.[4] Az ország fő terményei a gyümölcs- és zöldségfélék, a gabonafélék és a bor, valamint szarvasmarhatartással is foglalkoznak. Vezető agrár-technológiai országgá vált, amely „zöldíti” a sivatagot és képes jó minőségű élelmiszerek exportálására is.

Az izraeli ipar kiemelkedő a vegyi termékek (Izrael generikus gyógyszerekre szakosodott) és a műanyagok gyártásában, valamint a csúcstechnológia (high-tech) területén. Az ipar egésze a GDP 19,4% -át teszi ki, és a munkaerő 16,8% -át foglalkoztatja.[5] Izrael Kanada után a második helyen áll az amerikai részvénypiacokon bejegyzett vállalatok számát tekintve. A csúcstechnológia (repülés, elektronika, telekommunikáció, szoftver, biotechnológia stb.) az ország GDP-jének mintegy 40%-át és a foglalkoztatás 9,2% -át adja. Számos vezető nemzetközi csúcstechnológiai vállalat hozott létre R&D (kutatás és fejlesztés) központokat Izraelben. Az olyan vállalatok, mint az Intel, a Microsoft, a Cisco, az IBM és az Apple Izraelt választották az első számú fejlesztési központjaik helyszínéül az Egyesült Államokon kívül. További fontos tevékenységi körök a gyémántcsiszolás, a textilipar és az idegenforgalom.

A munkaerő többsége (82,3%) a tercier (harmadfokú) szektorban dolgozik, amely a GDP körülbelül 69,8% -át teszi ki. Az idegenforgalom az izraeli-palesztin konfliktus ellenére továbbra is jelentős: 2019-ben 4,55 millió turista érkezett, ami körülbelül 6,3 milliárd USD bevételt jelentett. Ahogy már említettük a Covid-19 okozta válság negatívan érintette az izraeli idegenforgalmi szektort is.

Geopolitikai vonatkozások

A Közel-Kelet, amely évszázadok óta a rivalizálás és a konfliktusok középpontjában áll, Európa, Afrika és Ázsia találkozási helye, valamint területén keresztül biztosítható az erőforrásokhoz való gyors hozzáférés a Vörös-tengeren és a Perzsa-öbölön keresztül. Az egész régió politikai, gazdasági, társadalmi és környezeti kihívásokkal néz szembe. A Közel-Keleten egy új geopolitikai design van kialakulóban, amely továbbra is ingatag és kiszámíthatatlan. Izrael egy olyan ország, amely annak ellenére, hogy földrajzilag a Közel-Kelethez tartozik, sikerült kapcsolódási pontokat találnia a nyugati országok kultúrájával, oktatásával, tudományaival és gazdaságával, ami lehetővé tette számára olyan belső és külső politikák végrehajtását, amelyek előmozdítják a Közel-Keletre való beilleszkedésüket.

Izraelnek a földrajzi elhelyezkedése miatt agilisnak kell maradnia és kezelnie kell a muszlim szomszédjaival való bonyolult kapcsolatokat is. A régióbeli együttműködései csendesen zajlanak és az ország folyamatosan a technológiai és gazdasági előnyeinek okos felhasználására törekszik. Az elmúlt két évtizedben Izrael felfedezte a tenger alatt húzódó gázmezőket és megkezdte a tengervíz kiterjedt sótalanítását, valamint kibővítette haditengerészete platformjait és misszióit. Tíz évvel ezelőtt Izrael függött Egyiptom földgázától, manapság viszont Izrael földgázt exportál Egyiptomba és Jordániába.

A Közel-Kelet geopolitikája gyorsan változik, és a kulcsszereplők közötti verseny egyre jobban kiéleződik. A régió Ázsia, Afrika és Európa három kontinensén terül el, nagy geopolitikai jelentőséget kölcsönözve neki. A Közel-Kelet vonzáskörzetében található többek között a Földközi-tenger, a Vörös-tenger, az Indiai-óceán és a Fekete-tenger is. A világ három vezető vízi útja is rajta megy keresztül: a Hormuz-szoros, a Bab al-Mandab-szoros és a Szuezi-csatorna. A Közel-Kelet a világ legnagyobb olajszállítója, és a legnagyobb olaj- és gázkészletekkel rendelkezik.[6]

Az ország nemzetközi kapcsolatai

Izrael stratégiai nézetei Irán regionális ambícióival kapcsolatban közeledtek Rijád, az Egyesült Arab Emírségek és Bahrein nézőpontjához. Úgy tűnik, hogy az Öböl térségében régóta fennálló hosszú távú biztonsági és kereskedelmi kapcsolatok, amelyek egyre szembetűnőbbé válnak, tovább fognak fejlődni (bár a nyílt katonai együttműködés valószínűtlen marad). Izrael aktív együttműködést keres Egyiptommal, Jordániával és a Palesztin Hatósággal a terrorizmus elleni küzdelem terén.[7]

Izrael biztonsága az Egyesült Államok külpolitikájának egyik legfontosabb prioritása. Az USA elkötelezett Izrael biztonságát illetően, amit jól mutat az a védelmi együttműködés is, amelyet 2016-ban írt alá a két ország. Az Egyesült Államok jelenleg Izrael legfontosabb szövetségese. A két ország közötti megszakíthatatlan kötelék soha nem volt erősebb, mint napjainkban.

Izrael azonban nem csak az Egyesült Államokkal, hanem más országokkal és társulásokkal is igyekszik jó viszonyt kialakítani. Ilyen többek között az Európai Unió is, amelynek társult állama Izrael. A két fél közötti legfőbb jogi kapcsolatokat az 1995-ös társulási megállapodás rögzíti. Ezen kívül számos egyéb megállapodás foglalkozik ágazati kérdésekkel. Izrael és az Európai Unió közötti rekációk gazdasági szinten általában gyümölcsözőek és pozitívak, de az izraeli–palesztin konfliktus gyakran rányomja bélyegét politikai viszonyulásukra. Különösen Izrael tartja egyoldalúnak és palesztinbarátnak az izraeli–palesztin konfliktusról szóló négy évtizedes uniós nyilatkozatokat és gyakorlatot.[8]

Izrael Kínával is egyre jobb viszonyt ápol. Kína is érdekelt az Izraellel való kapcsolatok javításában, aminek politikai okai is vannak. Matan Vilnai, Izrael korábbi kínai nagykövete kifejtette: “Fontosak vagyunk Kína számára, mert hidat látnak bennünk Amerikába. A kínaiak meg vannak győződve arról, hogy az Egyesült Államokban befolyásolhatjuk azokat a dolgokat, amelyek Kínát szolgálják.” Kína ma Izrael harmadik legnagyobb kereskedelmi partnere és a kettejük közötti kereskedelem volumene az 1992-es 50 millió dollárról 2017-re 13,1 milliárd dollárra nőtt.[9] Kína tetemes összegeket fektet izraeli startupokba és a technológiai szektorba, valamint számos gazdasági-kereskedelmi megállapodást írt alá a két ország az elmúlt 10 évben.

Izrael és Oroszország viszonyáról elmondható, hogy kettejük kapcsolata csak 2000-ben kezdett javulni, az Izrael-pártibb Vlagyimir Putyin megválasztásával és a 2001-es orosz-szimpatizáns Ariel Sharon hatalomra jutásával, aki Putyint Izrael igazi barátjának nevezte. 2011-ben Putyin azt mondta: “Izrael tulajdonképpen különleges állam számunkra. Gyakorlatilag orosz ajkú ország. Izrael azon kevés külföldi ország egyike, amelyet orosz nyelvűnek nevezhetünk. Nyilvánvaló, hogy az ország lakosságának több mint fele oroszul beszél.” Putyin emellett azt állította, hogy Izraelt az orosz kulturális világ részének lehet tekinteni, és hogy “azok a dalok, amelyeket Izraelben nemzeti izraeli daloknak tekintenek, valójában orosz nemzeti dalok”. Továbbá kijelentette, hogy az orosz ajkú izraeli állampolgárokat honfitársainak és az „orosz világ” részének tekinti. Izrael és Oroszország kapcsolata tovább javult a 2015 szeptemberi szíriai orosz katonai beavatkozást követően. Ezek után még inkább fokozódott a két ország stratégiai együttműködése. Gazdasági szinten is komoly összefonódásokat tapasztalhatunk, mivel például 2014-től Oroszország számít Izrael legnagyobb kőolajszállítójának (Kazahsztán és Azerbajdzsán mellett).

A 2021-es izraeli választások

A hivatalos végeredmény szerint a Benjámin Netanjahu vezette jobboldali Likud párt kapta a legtöbb voksot az Izraelben 2021. március 23-án tartott választásokon, de szövetségeseivel együtt nem tudta megszerezni a kormányalakításhoz szükséges többséget. A második legtöbb szavazatot a Jair Lapid vezette centrista Jes Atíd szerezte meg, míg harmadik helyen az ultraortodox Sasz végzett. Mindezidáig senki sem volt képes kormányt alakítani, így a szakemberek azt sem zárják ki, hogy még az idén új választásokat fognak kiírni, ami az elmúlt két évet tekintve már az ötödik voksolás lenne. A többséghez 61 mandátum szükséges a 120 tagot számláló izraeli törvényhozásban, de ezt a számot csak egy esetleges koalícióval lehetne abszolválni, mivel a Likud 30, a Jes Atíd pedig csak 17 mandátumot szerzett. A jelenlegi miniszterelnök pártja, a Likud, a választások után közvetlenül egyeztetéseket kezdett más pártokkal egy esetleges koalíció létrehozását illetően, de a törvényben előírt 28 napos határidő alatt nem jött létre olyan egyezség, amivel kormányt tudott volna alakítani. Ha Lapidnak sem sikerül megegyezésre jutnia, akkor új választásokat írnak ki Izraelben és Benjámin Netanjahu az átmeneti kormány vezetőjeként hivatalban maradna az új kabinet megalakulásáig.

Izrael és Magyarország viszonya

Magyarország Nagykövetsége Tel-Avivban található, amelynek vezetője és egyben hazánk nagykövete jelenleg Benkő Levente.

Magyarországon él Közép-Európa legnagyobb zsidó közössége (megközelítőleg 100 000 fő[10]), és Izraelben is jelentős a magyar közösség száma (kb. 300 000 fő[11]).  Mindezek tudatában a Kormány megkülönböztetett figyelmet fordít a zsidósággal folytatott párbeszédre és a zsidó kultúra és identitás megóvására. Ennek egyik eleme, hogy Magyarország zéró toleranciát hirdetett az antiszemitizmus minden formájával szemben, szigorodott a gyűlöletbeszéd tilalma és büntethetővé vált a Holokauszt-tagadás.[12]

Ami a két ország közötti gazdasági kapcsolatokat illeti, e téren az utóbbi néhány évben komoly fejlődés tapasztalható. 2019 márciusában magyar külgazdasági képviselet nyílt Jeruzsálemben. Az izraeli cégek a legmodernebb technológiákat fejlesztik és használják, és a magyar gazdaságnak, valamint vállalatoknak egyértelmű érdeke, hogy az izraeli cégekkel minél szorosabban kooperáljanak.[13] A külgazdasági képviselet e cél elérésében biztosít segítséget.

2021 márciusában a magyar miniszterelnök, Orbán Viktor Izraelbe utazott, ahol elmondta, hogy a két ország barátságára nincs jobb bizonyíték annál, mint hogy az izraeli-magyar kereskedelem mérlege tavaly is nőtt, miközben a világkereskedelem mérlege több százalékkal csökkent.

Izrael és Magyarország szoros szövetséget alakított ki a nemzetközi politikában, aminek megfelelően hazánk elkötelezett abban, hogy előmozdítsa és segítse a közel-keleti ország és az EU közötti dinamikus együttműködést.


[1] Matolcsy György: KIDSzingChi.hu. In: Növekedés.hu, 2021. április 26. https://novekedes.hu/mag/matolcsy-gyorgy-kidszingchi-hu (utolsó letöltés: 2021-05-03).

[2] Leviathan-gázmezők

[3] Marta González: Israel and the geopolitics of the Middle East. In: Atalayar, 2020. október 28. https://atalayar.com/en/blog/israel-and-geopolitics-middle-east (utolsó letöltés: 2021-04-28).

[4] FX Empire (2020): Israel GDP From Agriculture.

[5] FX Empire (2020): Israel Economic Indicators.

[6] Frank Musmar: Israel Could Be Key to 2020 Middle East Geopolitics. In: BESA, 2020. január 2. https://besacenter.org/perspectives-papers/israel-2020-geopolitics/ (utolsó letöltés: 2021-04-30).

[7] Frank Musmar: Israel Could Be Key to 2020 Middle East Geopolitics. In: BESA, 2020. január 2. https://besacenter.org/perspectives-papers/israel-2020-geopolitics/ (utolsó letöltés: 2021-04-30).

[8] Persson, Anders (2015). The EU and the Israeli–Palestinian Conflict 1971–2013: In Pursuit of a Just Peace. Lanham: Lexington Books. 89.

[9] JVL (2021): Israel’s International Relations: Israel-China Relations. In: Jewish Virtual Library, 2021. május. https://www.jewishvirtuallibrary.org/israel-china-relations (utolsó letöltés: 2021-05-11).

[10] WJC: Hungary. In: World Jewish Congress, 2021. május https://www.worldjewishcongress.org/en/about/communities/HU (utolsó letöltés: 2021-05-03).

[11] Politikai Kapcsolatok, In: Magyarország Nagykövetsége, Tel Aviv, 2021. május https://telaviv.mfa.gov.hu/page/politikai-kapcsolatok (utolsó letöltés: 2021-05-03).

[12] Politikai Kapcsolatok, In: Magyarország Nagykövetsége, Tel Aviv, 2021. május https://telaviv.mfa.gov.hu/page/politikai-kapcsolatok (utolsó letöltés: 2021-05-03).

[13] MTI: Magyar külgazdasági képviselet nyílt Jeruzsálemben. In: Magyar Nemzet, 2019. március 19. https://magyarnemzet.hu/kulfold/magyar-kulgazdasagi-kepviselet-nyilt-jeruzsalemben-6133058/ (utolsó letöltés: 2021-05-03).

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt szereti: