Az afgán helyzet arab nézőpontból

Szerző: Tárik Meszár

Az Egyesült Államok két évtizednyi folyamatos jelenlét lezárásaként kivonult Afganisztánból, ami után a tálibok augusztus 15-én átvették az irányítást Kabul felett, és az ország nagy része a fennhatóságuk alá került. Ezt követően a kormány gyorsan szétesett, Ashraf Ghani elnök és más kulcsfontosságú tisztviselők külföldre menekültek.

Az USA elnöke, Joe Biden az esettel kapcsolatban azt nyilatkozta, hogy az Afganisztánból való kivonulás a legjobb döntés volt, ugyanakkor kritikusai, a nemzetközi közvélemény egy része, de még saját párttársai is kritizálni kezdték az evakuálás előkészítését és kivitelezését. Az USA úgy hagyta el Afganisztánt, hogy fittyet hányt az afgán belpolitikai folyamatokra és az országon belüli hatalmi struktúrára, ami miatt a dél-ázsiai állam a szélsőségesek kezébe került. Az Egyesült Államok saját demokráciáját akarta Afganisztánba exportálni, de rosszul előkészített kivonulásával hozzájárult ahhoz, hogy az ázsiai ország középkori állapotokba süllyedjen vissza. A Biden-adminisztráció 20 évnyi áldozatos munkát tett értelmetlenné, nem beszélve arról a csaknem 2500 amerikai katona hiábavaló haláláról és a 21 ezer sebesültről[1], akik annak idején pont a tálibok ellen indultak harcba.

Joe Biden azt is hozzátette, hogy: “Az Afganisztánról hozott döntés nemcsak Afganisztánról szól, hanem arról is, hogy vége a korszaknak, amikor katonai beavatkozással akarunk átalakítani más országokat.”[2] Ez utóbbi közleménnyel összefüggésben elmondhatjuk, hogy más egyéb módon viszont nem rest beavatkozni a különböző országok belügyeibe (pl.: az orosz választásokba[3] vagy Kína belügyeibe[4]), ezért nem valószínű, hogy ez volt az USA kormányzatának legőszintébb nyilatkozata.

Nyugat-Európa hozzáállása a tálibokhoz

Az afganisztáni eseményekkel kapcsolatban a nyugati államok állásfoglalásai egybevágnak és aggodalmukat fejezik ki az országban kialakuló humanitárius helyzet miatt, valamint az afgán menekültek minden eddiginél nagyobb, új migrációs áramlását vizionálják.[5] Az is egyértelmű, hogy Európa vezető tisztségviselői nem ismerik el a formálódó tálib kormányt, habár a napokban tárgyalásokat folytatott több európai ország, köztük Németország, Nagy-Britannia, Franciaország, Hollandia és Olaszország kormánya arról, hogy miként lehetne közösen létrehozni egy átmeneti képviseletet Kabulban, azzal a céllal, hogy állandósuljon a tálib vezetéssel való kapcsolattartás. Azonban ez utóbbi természetesen nem jelent semmiféle diplomáciai elismerést.[6]

Ezzel szemben a különböző arab országok, szervezetek és személyiségek részéről rendkívül vegyes nyilatkozatok láttak napvilágot a mozgalom hatalomátvételével kapcsolatban. Egyesek gratuláló üzeneteket küldtek, mások pedig az ország stabilitásának és biztonságának fenntartására szólítottak fel.

Az arab reakciók

Az arab reakciókat három csoportba sorolhatjuk. Az elsőben az Öböl gazdag monarchiáinak véleményét mutatjuk be, mely államok a békés együttélésre és a stabilitásra szólítanak fel, de ennek elérésére lényegi segítséget vagy intézkedéseket nem foganatosítanak. A másodikban azon arab országok álláspontját közöljük, amelyek a helyzet eszkalálódásától és a terrorizmus újbóli felerősödésétől tartanak. Az utolsó csoportban pedig azon országok álláspontjait közöljük, amelyek pozitívan vagy semlegesen fogadták a tálibok afganisztáni hatalomátvételét, habár viszonyulásuk inkább a saját helyzetükre vonatkozó asszociációval, vagy a korábban elszenvedett sérelmekkel hozható összefüggésbe.

Az Öböl-menti arab országok hozzáállása az afgán kérdéshez

Katar külügyminisztere, Mohammed bin Abdul Rahman Al Thani jordániai látogatása során egy sajtótájékoztatón elmondta, hogy Doha a békés hatalomátadásban érdekelt Afganisztánban, amely utat nyithat egy átfogó politikai megoldáshoz. Kifejtette, hogy a nemzetközi partnerekkel és az ENSZ-szel való együttműködés jelenleg is zajlik az afganisztáni stabilitás helyreállítása érdekében, és az afgán embereket mielőbb biztonságban akarják tudni.[7] Emellett Katar külügyminisztere felszólította[8] a tálibokat, hogy működjenek együtt a terrorizmus elleni küzdelemben az Egyesült Államok kivonulása után.

A szaúdi külügyminisztérium közleményében kijelentette, hogy kiáll az afgán nép és az általuk hozott, interferencia nélküli döntések mellett. Továbbá a minisztérium felhívta a tálibok figyelmét arra, hogy működjenek együtt az afgán politikai élet más résztvevőivel, hogy a biztonságot és a stabilitást megőrizzék az országban. Az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának genfi rendkívüli ülésén Szaúd-Arábia megerősítette[9], hogy “érdeklődéssel követi az afganisztáni eseményeket“, miután a tálib mozgalom átvette a hatalmat. Az ülés során Abdulaziz Al-Wasel, a Királyság állandó genfi képviselője elmondta, hogy Szaúd-Arábia oly módon támogatja a béke megteremtésére irányuló erőfeszítéseket, hogy fokozza az emberi jogok védelmének és tiszteletben tartásának felügyeletét, valamint hangsúlyozta, hogy Szaúd-Arábia kiáll a testvéri afgán nép, valamint döntéseik mellett, amennyiben azokat maguk az afgánok hozzák mindenféle külső beavatkozás nélkül.

A kuvaiti külügyminisztérium aggodalmát fejezte ki az afganisztáni fejleményekkel kapcsolatban, és sürgette valamennyi afgán felet, hogy a legnagyobb visszafogottsággal járjanak el a vérontás megakadályozása, a civilek teljes körű védelme, valamint az elakadt diplomaták és külföldi állampolgárok kimenekítése ügyében. Azonban augusztus elején, még a tálib hatalomátvétel előtt, kuvaiti tisztségviselők, valamint egyes kuvaiti parlamenti képviselők kijelentették[10], hogy nem óhajtják befogadni az amerikai hadsereggel együttműködő afgán tolmácsokat, amit nemzeti és biztonsági okokkal indokoltak, továbbá kifejezték aggodalmukat az ország demográfiai egyensúlyának esetleges megváltozása miatt.

Az Egyesült Arab Emírségek is megismételte az afganisztáni stabilitás és biztonság iránti felhívásokat, az ország külügyminisztériuma pedig reményét fejezte ki azt illetően, hogy az afgán politikai felek ennek érdekében megteszik a sürgős és összehangolt erőfeszítéseket. Anwar Gargash, az Egyesült Arab Emírségek elnökének, Khalifa bin Zayed Al Nahyan-nak diplomáciai tanácsadója a Twitteren kijelentette, hogy a tálibok közelmúltbeli bejelentései biztatóak, utalva a csoport által felajánlott általános amnesztiára és a nők jogainak kiterjesztésére tett ígéretekre. Ez utóbbi megvalósulására az elmúlt hetek eseményei[11] alapján viszont rendkívül csekély esély mutatkozik.

A terrorizmus felerősödésétől tartó országok

A jordán külügyminiszter, Ayman Safadi kifejezte országának aggodalmát az afganisztáni történésekkel kapcsolatban. A török kollégájával Mevlüt Çavuşoğlu-val közösen tartott sajtótájékoztatón Safadi felszólította a tálibokat, hogy az ország biztonsága tartozzon a kiemelt prioritásaik közé, hogy elkerülhető legyen a további káosz. II. Abdullah jordán király Vlagyimir Putyin orosz elnökkel folytatott néhány héttel ezelőtti találkozóján kijelentette[12]: “Mindannyian nagy aggodalommal figyeljük az afganisztáni események alakulását, de továbbra is harcolunk a szélsőségek ellen.”

Az iraki külügyminiszter, Fouad Hussein egy sajtóinterjújában azt mondta[13]: “Figyelemmel kísérjük és tanulmányozzuk az afgán történéseket, mert az befolyásolja az iraki helyzetet is,” hozzátéve, hogy az Afganisztánban történt események segíthetnek az Iszlám Államnak nevezett terrorszervezet megerősödésében, mert a most kialakuló politikai káoszban akár terjeszkedési lehetőség is nyílhat előttük.

A tálibok afganisztáni hatalomátvételét pozitívan vagy semlegesen fogadó arab országok

Bár Libanon hivatalos álláspontot nem adott ki, a Hezbollah főtitkára, Hassan Nasrallah egy néhány héttel ezelőtti televíziós beszédében azt mondta[14], hogy: „Az amerikai csapatok Afganisztánból való kivonulása Washington kudarca, és az amerikaiakat legyőzték és megalázták.”

A palesztin elnökség szerint az afganisztáni események azt bizonyítják, hogy a külső védelem nem hoz biztonságot egyetlen országnak sem, és felszólította Izraelt, hogy vonja le a tanulságokat. Ismail Haniyeh, a Hamász politikai irodájának vezetője a tálib politikai iroda vezetőjével, Abdul Ghani Baradar mollával, a múlt héten folytatott telefonbeszélgetése során azt mondta[15]: „Az (amerikai) megszállás afgán földön való megszűnése csak a kezdete az összes elnyomó erő pusztulásának…”

Omán képezi a kivételt az Öböl-menti országok közül, habár hivatalos álláspontot nem adtak ki Maszkat részéről, de az ománi főmufti, Ahmed bin Hamad Al-Khalili sejk gratulált az afgán népnek az agresszor betolakodók felett aratott győzelemhez, és sürgette az összes afgánt, hogy egyesüljenek és biztosítsák, hogy a tolerancia és a harmónia érvényesüljön közöttük.

Muhammad al-Hamdaoui, Marokkó legnagyobb pártjának, az Igazságért és Fejlődésért Párt külkapcsolatokért felelős vezetője a maga részéről azt nyilatkozta, hogy pártja követi az afganisztáni fejleményeket, és támogatja az afgán nép függetlenségét minden külföldi beavatkozástól. Arra buzdítja az afgánokat, hogy egy igazságos államot hozzanak létre, erőszak, kirekesztés és megkülönböztetés nélkül.

A szudáni külügyminisztérium közleményében kifejezte Kartúm reményét azt illetően, hogy “a bölcsesség győzedelmeskedik”, és a szudániak remélik, hogy „az afgánok saját akaratukból elérik a megegyezéses politikai átmenetet, amely lehetővé teszi számukra a háborúktól való megszabadulást, valamint a béke és a stabilitás megteremtését.”[16]

A fentebb közölt hivatalos tájékoztatókból kiderül, hogy rendkívül vegyes fogadtatásban részesült az Egyesült Államok afganisztáni kivonulása és a tálibok újbóli megerősödése a különböző arab országokban, de láthattuk, hogy bizonyos sémák felfedezhetők az általuk adott közleményekben. Ami leginkább felróható ezen országok többsége számára, hogy nem térnek ki arra az evidenciára, hogy a tálibok iszlám értelmezése mennyire káros, és milyen mértékben tér el az iszlám eredeti céljától, nem beszélve arról, hogy a női jogok védelmének fontosságát sem említették meg. Csak Irak és Jordánia vezetése vont párhuzamot a szélsőségesség felerősödése és a tálibok megjelenése között, valamint csak ez a két ország hívta fel a figyelmet az egész régiót fenyegető terrorizmus újbóli fokozódásának veszélyeire.


[1]Mennyibe került 20 évnyi háború Afganisztánban?”, In: Forbes, 2021. augusztus 16.

[2] Macias, Amanda (2021): Biden says the era of U.S. nation building is over as he marks the end of the Afghanistan war, In: CNBC, 2021. augusztus 31.

[3]Russia summons US ambassador over ‘election interference’”, In: Al Jazeera, 2021. szeptember 10.

[4] Kolláth Benjámin (2021): Kína “nem tolerálja”, hogy az Egyesült Államok és Dél-Korea beavatkozik a belügyeikbe Tajvanban, In: Liner, 2021. május25.

[5] Tharoor, Ishaan (2021): As U.S. leaves Afghanistan, Europe sours on Biden. In: The Washington Post, 2021. augusztus 31.

[6] „Merkel egyelőre hallani sem akar afgán menekültekről, inkább a környező országokban oldaná meg a problémát”, In: Portfolio, 2021. augusztus 31.

[7] Mukhtar, Ibrahim (2021): Arab reactions vary on Taliban takeover in Afghanistan. In: Anadolu Agency, 2021. augusztus 18.

[8] وزير خارجية قطر يدعو طالبان إلى التعاون في مجال مكافحة الإرهاب بعد انسحاب أمريكا، يورونيوز، ٢٠٢١.٨.٣١ [Katar külügyminisztere felszólította a tálibokat, hogy működjenek együtt a terrorizmus elleni küzdelemben az USA kivonulása után].

[9] السعودية تؤكد موقفها من طالبان. آر تي العربية, ٢٠٢١.٠٨.٢٥ [Szaúd -Arábia megerősíti álláspontját a tálibokkal kapcsolatban].

[10]الكويت خط أحمر”.. نواب كويتيون يرفضون استضافة المترجمين الأفغان, آر تي العربية, ٢٠٢١.٠٨.٠١ [“Kuvait vörös vonal” … Kuvait képviselői nem hajlandók afgán fordítókat fogadni].

[11] Yogita Limaye & Aakriti Thapar (2021): Afghanistan: Women beaten for demanding their rights. In: BBC, 2021. szeptember 9.

[12] كيف علقت الدول العربية على عودة طالبان لحكم أفغانستان؟ وكالة الاناضول, ٢٠٢١.٠٨.٢٥ [Hogyan reagáltak az arabok a tálibok afganisztáni visszatérésére?].

[13]  كيف علقت الدول العربية على عودة طالبان لحكم أفغانستان؟ وكالة الاناضول, ٢٠٢١.٠٨.٢٥ [Hogyan reagáltak az arabok a tálibok afganisztáni visszatérésére?].

[14] كيف علقت الدول العربية على عودة طالبان لحكم أفغانستان؟ وكالة الاناضول, ٢٠٢١.٠٨.٢٥ [Hogyan reagáltak az arabok a tálibok afganisztáni visszatérésére?].

[15] هنية يهاتف قيادي في “طالبان” مهنئًا بزوال “الاحتلال” عن أفغانستان. وكالة الاناضول, ٢٠٢١.٠٨.١٦ [Haniyeh felhívott egy tálib vezetőt és gratulált az afganisztáni “megszállás” végéhez].

[16] كيف علقت الدول العربية على عودة طالبان لحكم أفغانستان؟ وكالة الاناضول, ٢٠٢١.٠٨.٢٥ [Hogyan reagáltak az arabok a tálibok afganisztáni visszatérésére?].

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt szereti: