Szaúd-Arábia és Irán azon hat ország között van, amelyeket jövőre új tagként meghívtak a BRICS-hez – jelentette be Cyril Ramaphosa dél-afrikai elnök a magát a nyugati hatalmak ellensúlyának tekintő csoport csúcstalálkozójának utolsó napján. Argentína, Egyiptom, Etiópia, Irán, Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek kapott felkérést, hogy jövő év január 1-jétől teljes jogú tagként csatlakozzanak.
A BRICS jelentősége
A BRICS (Brazília, Oroszország, India, Kína és Dél-Afrika) egy olyan dinamikus nemzetközi szervezet, mely az öt feltörekvő nagyhatalom közötti együttműködést és párbeszédet erősíti. A szervezet neve ezeknek az országoknak a kezdőbetűiből ered, és mögöttük egy sor gazdasági és politikai tényező áll, amelyek kiemelik a csoportosulás jelentőségét és fontosságát a világban. Gazdasági értelemben a BRICS-tagországok együtt rendkívül jelentős erőt képviselnek. Az összesített GDP-jük a világ gazdasági teljesítményének jelentős részét adja (31,5%-ot), ami óriási piaci lehetőségeket teremt mind egymás között, mind a globális kereskedelemben. Az erős gazdasági növekedés és a fejlesztési projektek, amelyeket ezek az országok indítottak el, hozzájárulnak a világ gazdasági egyensúlyának változásához. Mindezek mellett a BRICS-országok politikai befolyása is jelentős. Tagjaik geopolitikai és stratégiai tekintetben fontos szerepet töltenek be a globális ügyek alakításában. A BRICS fórum lehetőséget teremt számukra, hogy közösen megvitassák a nemzetközi kérdéseket és együttműködjenek olyan globális problémák megoldásában, mint például a klímaváltozás. A szervezet tehát nem csupán gazdasági hatalmi központ, hanem politikai platform is, ahol a feltörekvő nagyhatalmak együttesen lépnek fel. Ennek köszönhetően a BRICS a hagyományosan domináns Nyugatot képes ellensúlyozni a nemzetközi arénában. Az együttműködésük nem csak a saját érdekeiket szolgálja, hanem hozzájárulhat a globális stabilitás és egyensúly fenntartásához is. Összességében a BRICS jelentősége több dimenzióban mutatkozik meg: gazdasági erő, politikai befolyás és együttműködési platform. Ezen tényezők együttesen teszik a BRICS-et egy olyan szervezetté, amelynek szerepe és hatása növekszik a nemzetközi színtéren, és amely képes kiegyensúlyozni a hagyományos hatalmi struktúrákat a Nyugattal szemben. Az új tagok felvételével a BRICS jelentősége tovább nő, hiszen így már a világ népességének több mint 40%-át, a világ két legnagyobb gazdaságát, és immár a két legnagyobb olajtermelőt (Irán és Szaúd-Arábia), továbbá a két legnagyobb gáztermelőt (Oroszország és Irán) is soraiban fogja tudni. Politikai és gazdasági szempontból ezért a kibővült szervezet képes lehet a nemzetközi világrend újrarendezésére és átalakítására.
A BRICS-alapítók véleménye
Az öt nagy feltörekvő gazdaságot – Kínát, Brazíliát, Dél-Afrikát, Oroszországot és Indiát – tömörítő csoport, amely konszenzusos döntéseket hoz, megállapodott „a BRICS terjeszkedési folyamat vezérelveiről, szabványairól, kritériumairól és eljárásairól” a héten Johannesburgban tartott háromnapos éves csúcstalálkozón – mondta Cyril Ramaphosa augusztus 24-én. Az öt BRICS-országból álló magcsoport több mint egy éve tárgyal a szervezet bővítésének kérdéseiről, mondta Ramaphosa, és az új tagokat azt követően hívták meg, miután megállapodás született a csúcstalálkozón. Az új tagállamok felvétele része annak a tervnek, hogy a globális kormányzást „többpólusú” világrenddé alakítsák át, amely a globális dél hangját a világ középpontjába helyezi.
„Ez a taglétszám-bővítés történelmi jelentőségű” – mondta Xi Jinping kínai elnök. Hozzátette, hogy a terjeszkedés a BRICS együttműködés új kiindulópontja is. A kínai elnök szerint ez új lendületet ad a nemzetközi szervezet együttműködési mechanizmusának, és tovább növeli a világbéke és -fejlődés elérésének lehetőségét. Beszédében Xi arra is kitért, hogy a fejlődő országok továbbra is számíthatnak Kínára, ezt pedig méltán bizonyítja az a tény, hogy Afrikának az elmúlt évtizedben Kína hatalmas fejlesztési támogatást nyújtott, ezáltal lehetővé tette több mint 6000 km vasút és autópálya, valamint 80-nál is több nagy erőmű megépítését a kontinensen.
Az aspiráns országok vezetőinek reakciói
Irán elnökének vezető tanácsadója örömmel fogadta a hírt országa felvételéről a csoportosulásba. „Az állandó tagság a globális feltörekvő gazdaságok csoportjában történelmi fejleménynek és az Iszlám Köztársaság külpolitikai stratégiai sikerének számít” – közölte Mohammad Dzsamsídi.
Abij Ahmed etióp miniszterelnök üdvözölte országa számára az általa „nagyszerű pillanatnak” nevezett eseményt. „Etiópia készen áll arra, hogy mindenkivel együttműködjön egy befogadó és virágzó globális rend érdekében” – fogalmazott Abij a Twitteren közzé tett üzenetében.
„Alig várjuk, hogy továbbfejlesszük ezt az együttműködést, hogy új fejlődési és gazdasági lehetőségeket teremtsünk, és kapcsolatainkat a kívánt szintre emeljük” – mondta Fajszal bin Farhán herceg, Szaúd-Arábia külügyminisztere az augusztus 24-i csúcstalálkozón. Később azt nyilatkozta az Al Arabiya szaúdi csatornának, hogy a királyság üdvözölte a meghívást, és áttekintik a részleteket, hogy a javasolt csatlakozási dátum előtt „megfelelő döntést” hozzanak.
Szaúd-Arábia, az Egyesült Arab Emírségek, Irán és Egyiptom felvétele jelenti az első MENA-képviseletet a csoportban, Argentína felvételét pedig Brazília támogatta. Az elemzők szerint a terjeszkedést Oroszország és Kína erősen sürgette, mivel a nyugati országok szankciók formájában próbálják meg visszaszorítani őket. Más BRICS-országok kezdetben ambivalensebbek voltak, de a csúcstalálkozót követően a vezetők hangosan támogatták a tervet.
A BRICS-szel szemben megfogalmazott kritikák
A feltörekvő gazdaságok csoportosulása formálisan 15 éve létezik. Egyes szakértők azt nyilatkozták az Al Jazeerának, hogy nem sok eredményt ért el, mivel némely esetben ütköző politikai és társadalmi érdekeik folytán a BRICS vezetői nem mindig értenek egyet bizonyos kérdésekben. Egyesek szerint ez megakadályozza őket abban, hogy erősebb vagy hatékonyabb entitássá váljanak. „Amit [a BRICS] próbál elérni valamilyen módon, azt még több vitára bocsátjuk” – mondta Danny Bradlow, a Pretoriai Egyetem Ösztöndíjfejlesztési Központjának professzora az Al Jazeerának a csúcstalálkozó előtt. „Amíg csak az öt országról volt szó, a globális gazdasági kormányzás reformjáról vagy általában a globális kormányzásról beszéltek… De nem sokat tettek ez ügyben. Nem volt olyan egyszerű megállapodást kötni az ötök között” – mondta. „Ha bővítik a tagságot, az még bonyolultabbá teszi a dolgot. De ez attól is függ, hogy kit vesznek fel új tagnak.”
Több mint 40 ország jelezte érdeklődését a BRICS-hez való csatlakozás iránt, és 23-an jelentkeztek hivatalosan abba a „klubba”, amely már a világgazdaság negyedét és a világ népességének 40 százalékát képviseli. Érdekesség, hogy mintegy 50 másik államfő és vezető is részt vett a dél-afrikai csúcstalálkozón, amely augusztus 24-én zárult. Vlagyimir Putyin orosz elnök az ellene kiadott nemzetközi elfogatóparancs miatt csupán virtuálisan vett részt a csúcson és várhatóan a szeptemberi indiai értekezletre sem utazik el személyesen. A jövő évben azonban Oroszország fogja betölteni a szervezet elnöki tisztét, melynek helyszínéül az orosz elnök Kazanyt javasolta, ennek fő témája pedig a biztonságpolitika lesz.