A palesztin Hamász terrorszervezet október 7-ei izraeli támadását követően a világ országai gyorsan reagáltak, és az esetek többségében a militáns csoportot elítélő nyilatkozatok láttak napvilágot. Napokkal később, amikor az izraeli ellentámadás fokozódni kezdett, a nemzetközi közvélemény java része az eszkaláció elkerülésére, és a háború lezárására szólított fel. Ezt követően kirajzolódtak bizonyos sémák a különböző régiók tekintetében, nevezetesen az európai vagy nyugati kultúrkörhöz tartozó államok többségében Izrael mellett foglaltak állást, míg az afrikai és ázsiai kontinens nagy része semleges vagy Palesztinát támogató attitűdöt képvisel a kérdéssel kapcsolatban. A továbbiakban a világ különböző régióinak és szervezeteinek az izraeli-palesztin szembenállás legújabb fejezetével kapcsolatos véleményeit mutatjuk be.[1]
Kelet- és Délkelet-Ázsia
Kína egyértelműen semleges álláspontot képvisel a konfliktussal kapcsolatban és több alkalommal is a békére szólított fel. Az ország vezetése mély aggodalmának adott hangot a Palesztina és Izrael közötti feszültség és erőszak jelenlegi eszkalációja miatt, és felszólította az összes érintett felet, hogy maradjanak higgadtak, gyakoroljanak önmérsékletet, védjék meg a civileket és akadályozzák meg a helyzet további romlását. Ezenfelül Dél-Korea a konfliktus gyors és békés megoldását sürgeti, tartva a regionális és globális átgyűrűző hatásoktól. Kínához hasonlóan a Yoon-kormány is ügyel arra, hogy ne foglaljon állást, nem úgy mint Észak-Korea, mely ország vezetése most azon gondolkodik, hogy asszisztenciát nyújtson a Hamásznak. Japán pedig a kínai irányvonalat követi, de esetükben a két fél közötti egyensúlyozás is megfigyelhető.
A világ többi részével együtt a délkelet-ázsiai kormányok az elmúlt hetekben hivatalos nyilatkozatokat adtak ki az Izrael és a Hamász palesztin fegyveres csoport közötti eszkalálódó konfliktusra. A térségben lévő államok megosztottak a kérdésben, ami tükrözi Délkelet-Ázsia földrajzi távolságát, valamint nemzeteinek különböző fokú kapcsolatait Izraellel. Emellett azt is fontos megemlíteni, hogy az Izrael és Palesztina közötti konfliktus rendkívül erős hatást gyakorol a régió muszlim többségű nemzeteinek politikájára. Szingapúr álláspontja volt a leginkább Izrael-barát, habár nyilatkozataik alapján, Vietnámmal együtt a semleges kategóriába sorolhatók. A térség iszlám vallású országai viszont egyértelműen Palesztinát támogatják és az izraeli ellentámadás leállítását követelik.
Az Európai Unió országai, Észak-Amerika és Ausztrália
Ez a blokk szolgáltatja a legtöbb Izrael-barát országot, és ezek az országok voltak az elsők, amelyek azonnal elítélték a Hamász offenzíváját. Ez nem meglepő, ha figyelembe vesszük, hogy Izrael ezen államokkal szoros viszonyt ápol, amely kiterjed a kereskedelemre, valamint a stratégiai, kulturális és katonai együttműködésre.
Az Egyesült Államok, Kanada és Ausztrália vezetései a Hamász vérengzését követően nyilatkozatokat bocsátottak ki, amelyekben egyértelműen elítélték a terrorszervezet akcióját.
Ezenfelül számos európai vezető a közösségi médiában nyilatkozott az erőszakról. Ursula Von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a korábban Twitter néven ismert X-en kijelentette, hogy egyértelműen elítéli az erőszakot. „Ez terrorizmus a legaljasabb formájában. Izraelnek joga van megvédeni magát az ilyen szörnyű támadások ellen.” Emmanuel Macron francia elnök „teljes szolidaritását fejezte ki az áldozatokkal”, Olaf Scholz német kancellár pedig azt nyilatkozta, hogy „Németország elítéli ezeket a Hamász-támadásokat, és kiáll Izrael mellett”.
Magyarország köztársasági elnöke és miniszterelnöke is elítélte a palesztin akciót. „Határozottan elítélem az Izrael elleni, emberéleteket követelő támadásokat” – posztolta az X-en Novák Katalin. „Magyarország megerősíti megingathatatlan támogatását Izrael mellett” – írta a magyar államfő. Míg Orbán Viktor miniszterelnök szintén az X-en azt írta, hogy: „Határozottan elítéljük az Izrael elleni brutális támadást, és egyértelműen támogatjuk Izrael önvédelemhez való jogát”.
Az előbb ismertetett hozzáállástól némiképp eltér Írország és Skócia vezetésének véleménye, mely országok szintén elítélik a Hamászt, viszont jóval nagyobb együttérzést tanúsítanak a palesztin civilek iránt. Emellett az ír kormányfő, Leo Varadkar azt nyilatkozta, hogy Izraelnek joga van megvédeni magát, azonban hozzátette a következő mondatot is: „De Izraelnek nincs joga rosszat tenni”. Gáza bombázásának kezdetén azt is mondta: „Számomra ez kollektív büntetésnek számít.” Uniós szinten az ország – Spanyolországgal együtt – humanitárius „tűzszünetet” szorgalmaz, hogy véget vessenek az erőszaknak.
Oroszország
Oroszország mind területét, mind a konfliktussal kapcsolatos hozzáállását tekintve külön kategóriát képvisel. Amikor egy hónappal ezelőtt kitört a Hamász és Izrael közötti háború, Oroszország szembetűnően mérsékelt volt, és olyan óvatos nyilatkozatokat adott ki, amelyekben hideg fejjel a tűzszünetre szólított fel. Ahogy Izrael támadása fokozódott a Hamász által irányított Gázai övezet ellen, és több mint 10 000 palesztin vesztette életét, Oroszország egyre inkább feladta semleges álláspontját, és nyíltan kritikus és ellenséges lett Izraellel szemben. Ez annak is betudható, hogy a Kreml gondosan mérlegelte versengő és ellentétes érdekeit a Közel-Keleten, és az iráni és szaúdi kapcsolatait jelenleg fontosabbnak ítéli meg Moszkva, mint az Izraellel való relációit.
Közép-Ázsia
Hivatalosan mindenki diplomatikusan elítéli a háborút és békére szólít fel. A hírekben a palesztin-izraeli kérdés nem domináns esemény, de nem is periferikus. Annyira intenzíven nem foglalkoznak vele, kiváltképp azért, mert október és november hónapok inkább a diplomáciai dömpingekről szólnak.
Ha a konkrét országokat nézzük meg, akkor viszont láthatjuk, hogy többségükben Palesztina és a palesztin civilek mellett foglaltak állást. Üzbegisztán „erős szolidaritását” fejezte ki a palesztin néppel és a függetlenséghez való jogukkal kapcsolatban – mondta az ország Köztársasági elnöke, Shavkat Mirziyoev az október 31-i kormányülésen, megjegyezve, hogy „sokan áldozatul estek a békés, ártatlan lakosság körében” az Izrael és a Hamász palesztin fegyveres csoport közötti háború óta. Ennek érdekében kormánya 1,5 millió dollár segélyt különített el az ENSZ humanitárius missziója számára a térségben. Nem szabad elfelejteni, hogy az észak-kaukázusi köztársaságokhoz hasonlóan az öt volt szovjet közép-ázsiai ország lakossága is túlnyomórészt iszlám vallású, ezért nem meglepő a konfliktushoz való hozzáállásuk. Azonban kivételt képez a hivatalosan semleges Türkmenisztán attitűdje, amely az egyetlen olyan ország a térségben, amely nem nyilatkozott a konfliktusról. Továbbá említésre méltó, hogy ugyan Kazahsztán felszólította Izraelt, hogy „tartózkodjon az aránytalan erőszak alkalmazásától, amely a Gázai övezet polgári lakossága körében számos áldozathoz vezet”, azonban a Hamásznak az izraeli civilek ellen elkövetett támadásait és a túszok, köztük külföldiek elrablását is bírálta.
Az Arab Liga tagállamai
Az Arab Liga tagállamai többnyire a felek közötti békére szólítanak fel. A tágabb régióban csak néhány olyan ország van, mint pl. Irán (nem Arab Liga tag) és Szíria, ahol nyíltan kiállnak a Hamász mellett. Általánosságban véve megfigyelhető, hogy az arab országok számára fontos a palesztin ügy, és retorikájukban inkább az izraeli, palesztin civileket is érintő offenzívákat ítélik el, valamint felszólítják a zsidó államot az ellentámadás beszüntetésére, továbbá a kétállami megoldást propagálják. Fontos megemlíteni, hogy különbséget kell tenni a Hamászt, valamint a palesztinok ügyét támogató arab országok között. Tisztán csak a Hamászt támogató nyilatkozat a szíriai kormánytól származott (valamint a perzsa Irántól), és az egyes arab országokban működő Irán által támogatott milíciák (pl. libanoni Hezbollah, iraki Katá’ib Hezbollah, iraki an-Nudzsabá’) állásfoglalásai nem feltétlenül képviselik az adott ország vezetésének véleményét. A térség országai egyértelműen nyugalomra intették a feleket, de kommunikációjukat tekintve elítélik az izraeli támadásokat és a palesztin civilek megóvására hívják fel a figyelmet.
Az Afrikai Unió országai
Az Afrikai Unió Bizottságának elnöke, Moussa Faki Mahamat rendkívüli aggodalmának adott hangot a jelenlegi izraeli-palesztin ellenségeskedés kitörése miatt. Az elnök emlékeztetni kívánt arra, hogy a tartós izraeli-palesztin feszültség fő oka a palesztin nép alapvető jogainak megtagadása, különösen a független és szuverén államé. Az elnök sürgősen felszólítja mindkét felet, hogy vessenek véget a katonai ellenségeskedésnek, és feltételek nélkül térjenek vissza a tárgyalóasztalhoz a két állam közötti békés egymás mellett élés céljának megvalósítása érdekében, a palesztin nép és az izraeli nép érdekeinek védelme miatt. Az elnök továbbá felhívta a nemzetközi közösség figyelmét, és különösen a világ legnagyobb hatalmait, hogy vállalják a felelősséget a béke megteremtésében és a két nép jogainak garantálásában. Emellett fontos megemlíteni, hogy az Afrikai Unió hivatalosan egyetért Antonio Guterres „elvi pozíciójával”, amely a következőképpen szól: „A palesztin népet 56 éven át fullasztó megszállásnak vetették alá. Látták, hogy földjüket folyamatosan emésztik fel a [zsidó] települések és sújtja az erőszak; gazdaságukat megfojtották; népeiket kitelepítették, otthonaikat pedig lerombolták. Elszállt a reményük, hogy politikai megoldást találjanak helyzetükre”.
Latin- és Dél-Amerika
Latin-Amerika néhány legnagyobb országa elítélte Izrael támadásait a sűrűn lakott Gázai övezet ellen, ami tovább mélyítette a diplomáciai szakadékot a régió és a közel-keleti ország között. A legnagyobb latin-amerikai zsidó közösségnek otthont adó Argentína, valamint Peru és Mexikó negatív véleménnyel van az izraeli támadásokkal kapcsolatban. Továbbá Bolívia megszakította diplomáciai kapcsolatait Izraellel Gáza bombázását és ostromát követően, valamint felháborodását fejezte ki a polgári áldozatok növekvő száma miatt. Emellett fontos fejlemény, hogy Kolumbia és Chile is visszahívta Izraelben tartózkodó nagykövetét. A konfliktust tekintve éles nyilatkozatok láttak napvilágot: „Peru elítéli és továbbra is el fogja ítélni az erőszakot, bárhonnan is jön” – áll a dél-amerikai nemzet külügyminisztériuma közleményében. Továbbá Mexikó vezetése közölte, hogy növelni fogja a palesztin menekülteknek nyújtott segélyeket. „A gázai humanitárius helyzet napról napra riasztóbb” – mondta az argentin külügyminisztérium is, és felszólította Izraelt, hogy engedje be a segélyeket a megszállt területre.
Láthattuk, hogy a világ különböző régiói eltérően nyilatkoztak a Hamász és Izrael közötti konfliktussal kapcsolatban. Az európai és észak-amerikai országok többsége, valamint Ausztrália egyértelműen Izraelt támogatja, míg a kelet-ázsiai országok (Észak-Korea kivételével) sokkal mérsékeltebb hozzáállásról tanúskodnak, és a konfliktus megítélésével kapcsolatban igyekeznek semlegesek maradni. Közép-Ázsia, az Arab Liga, valamint az Afrikai Unió államai Palesztina barát nyilatkozatokat adtak ki, míg Latin- és Dél-Amerikában többnyire agressziónak tekintik az izraeli ellentámadások intenzitását és azt, hogy sok civil esik ezeknek áldozatul.
A gyorselemzést készítette: Tárik Meszár
[1] A cikk tartalma nem tükrözi az Eurázsia Központ álláspontját, és minden esetben a különböző forrásokban fellelhető információkat jeleníti meg.