2023. november 23-24-én immáron negyedik alkalommal rendezte meg Budapesten az Eurázsia Fórumot a Magyar Nemzeti Bank. Az idei rendezvény az „Átmenetek a fenntarthatóság érdekében” témája köré épült, vagyis Európa és Ázsia legfontosabb gondolkodóinak részvételével az előadók elsősorban ehhez a témához kapcsolódva folytattak beszélgetéseket, tettek javaslatokat és értelmezték az előttünk álló kihívásokat. Az idei konferenciához 15 országból több mint 50 előadó csatlakozott. A fórum egy magas szintű megnyitó ünnepséggel kezdődött, majd hat tematikus panellel folytatódott, amelyek a geopolitika, a fenntarthatóság és a digitalizáció újszerű értelmezéseire, új aspektusaira helyezték a hangsúlyt.
Matolcsy György a Magyar Nemzeti Bank elnöke nyitóbeszédében kiemelte, hogy Eurázsia és a fenntarthatóság koncepciója elválaszthatatlanok egymástól és mindkettő szükséges ahhoz, hogy felépítsük a mindenki számára előnyös, „win-win-win-win” világrendet. A fenntarthatóság lényege, hogy vissza kell állítani a harmóniát a természettel, egyensúlyt kell teremteni a társadalmainkban, annak érdekében, hogy mindenki hozzáférést kapjon az új technológiákhoz, továbbá fel kell építeni a stabil és kiegyensúlyozott pénzügyi rendet. Matolcsy György azt is kiemelte, hogy a digitalizáció előnyeit ki kell használni, miközben a fenntarthatóságot sem tévesztjük szem elől, ebben az aspektusban a mesterséges intelligencia veszélyeinek kiküszöbölésére is nagy hangsúlyt kell helyezni. Az energetika területén pedig az olyan fenntartható energiaforrásokra, mint a napenergia kell áttérni. Fontos látnunk, hogy Kína az energiaátmenet területén messze Európa előtt jár, viszont a klímaváltozás kezelése érdekében minden országnak lépéseket kell tennie a folyamat lassítása érdekében – figyelmeztetett a jegybank elnöke.
Varga Mihály pénzügyminiszter szerint a magyar kormány az elmúlt évtized munkájával Magyarországot Európa és Ázsia kapujává tette, ezt az egyre nagyobb arányban érkező keleti beruházások is visszaigazolják. Ahogy fogalmazott „a kormány a magyar érdekeket helyezi előtérbe a gazdaságpolitikában is, ezért a blokkosodás helyett a konnektivitást, a szuverén, független országok közti széleskörű együttműködést támogatja”. A pénzügyminiszter hazánk gazdasági növekedésével kapcsolatban optimistán értékelt: a prognózisok szerint 2024-ben az EU-országok első harmadában lehet Magyarország GDP-je, 2025-ben pedig várhatóan a legmagasabb lesz az Unióban. Varga Mihály szerint hazánk elkötelezett a béke mellett Ukrajnában, elutasítja az Európai Unió központosítási törekvéseit, az orosz energiahordozóktól való függés csökkentése okán pedig más ázsiai források igénybevételére törekszik.
Wu Hongbo, a kínai kormány európai ügyekért felelős különleges képviselője beszédében kifejtette, hogy a világ két permanens célja a béke és a fejlődés: hiszen béke nélkül nincs fejlődés, míg fejlődés nélkül a béke nem lehet tartós. Wu Hongbo szerint az emberiség jelenleg soha nem látott kihívások (így a hidegháborús mentalitás és a zéró összegű versenyek felerősödése) előtt áll, e kihívásokra pedig a nemzetközi párbeszéd szolgálhat válaszul. Arra is kitért, hogy Kína elkötelezett az ENSZ által elfogadott fenntartható fejlődési célok teljesítése iránt, miközben segíti a fejlődő országokat a szegénység felszámolásában és a klímaváltozás elleni küzdelemben egyaránt.
Sung-han Kim, a Koreai Egyetem Nemzetközi Tanulmányok Karának professzora és a koreai elnök korábbi nemzetbiztonsági tanácsadója Dél-Korea különleges helyzetéről beszélt, tekintve, hogy hazája a szuperkontinens peremterületén elhelyezkedve jó kapcsolatot ápol az eurázsiai régió és a csendes-óceáni térség országaival is. A professzor szerint Szöul fontos szerepet játszhat a régiók közötti együttműködés fejlődésében is, hiszen a nemzetközi kapcsolatokban inkluzivitásra és kölcsönösségre van szükség, ami fenntartható, és kölcsönös előnyökkel jár a felekre nézve.
Cai Xuejun, a kínai Selyemút Alap vezérigazgatója hangsúlyozta az alap elkötelezettségét a nyílt együttműködés és a zöldítés iránt. Véleménye szerint a tudomány, a technológia és az innováció jelentik a fenntartható fejlődés igazi motorjait. Előadásában ő is kitért arra, hogy a geopolitikai feszültségek hátrányosak a konnektivitásra nézve, Kína azonban továbbra is a multilaterális együttműködést támogatja. Azt se feledjük, hogy Magyarország és Kína stabil együttműködést folytat olyan területeken, mint az elektromosjármű-, és akkumulátorgyártás, valamint a digitális infrastruktúra.
A fórum első napja a továbbiakban a fenntartható pénzügyek, a geopolitika és a technológiai fejlődés tematikus paneljeivel folytatódott, majd pedig a „Geopolitikai ébredések – A fenntartható jövő megteremtése Eurázsia korának hajnalán” című könyv bemutatásával zárult. A geopolitikai panelben Csizmadia Norbert, a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány kuratóriumi elnöke Wang Huiyao-val, a Kínáért és a Globalizációért Központ elemzőintézet alapító elnökével beszélgetett, melynek során rámutatott, hogy az idén 10 éves kínai Övezet és Út kezdeményezés a világtörténelem legnagyobb beruházása. Wang Huiyao szerint az eurázsiai együttműködésnek a konnektivitás elvén kell alapulnia és egy „szuperkonnektív” Eurázsiát kell létrehozni, amelyben a rivalizálás helyett a nyugati kezdeményezéseknek is együtt kell működniük Kínával. A panelbeszélgetések egyik fontos tanulsága, hogy a szakemberek kezdetben nem jósoltak nagy jövőt a mesterséges intelligencián alapuló ChatGPT-nek – amelytől egyébként legalább annyira féltek, mint korábban az ATM-ek megjelenésétől – ennek ellenére az rohamléptekkel terjedt el, hiszen nagy előnye, hogy bárki használhatja, ráadásul biztonságos is.
A rendezvény második napján a panelbeszélgetések során a gazdaság, a multilaterális együttműködés és az oktatás kapott fokozott figyelmet. Ezzel kapcsolatban fontos kihangsúlyozni, hogy a gazdaságban és az oktatásban jelentős változások várhatóak, hiszen az OECD prognózisa szerint a következő évtizedben világszerte a munkahelyek 32%-a megközelítően 1,1 milliárd munkahely fog teljesen átalakulni, miközben 14%-uk meg fog szűnni. Az ázsiai egyetemek jól reagáltak a kihívásra, hiszen amint azt Horváth Levente, a Neumann János Egyetem Eurázsia Központ igazgatója hangsúlyozta a Fudan Egyetem alelnökével Renhe Zhang-gal folytatott beszélgetésében, az elmúlt évtizedekben egyre több ázsiai – és így kínai – egyetem került be a világ száz legjobb egyeteme közé. A kínai professzor szerint elsősorban a biotechnológia, az információtudomány, a gyógyszerészet és a magfizika előtt áll különösen nagy jövő, ehhez pedig a Fudan Egyetem is alkalmazkodni kíván.
A kerekasztalbeszélgetések mellett az MNB Nemzetközi Zöld Pénzügyi Életmű Tudományos Díjátadó Ceremóniára is sor került, idén a rangos díjat Jun Ma a Pekingi Pénzügyi és Fenntarthatósági Intézet elnöke nyerte el.
A rendezvény záróeseményén Ugrósdy Márton helyettes államtitkár videóbeszélgetés keretében Jeffrey Sachs közgazdásszal, a Columbia Egyetem fenntartható fejlődési központjának igazgatójával folytatott eszmecserét. Az amerikai professzor szerint az új multipoláris világrendben fontos, hogy az egyes országok között nagyobb megértés alakuljon ki, csökkentve a nemzetközi feszültséget. Arra is rámutatott, hogy amerikai vezetés helyett a világ inkább az USA együttműködését szeretné elnyerni, Washingtonnak pedig hosszú távon a békés kooperációra kellene törekednie Oroszországgal és Kínával egyaránt. Európa és Kína partnerségi lehetőségeivel kapcsolatban pedig kifejtette, hogy hatalmas kereskedelmi, együttműködési lehetőségek alakultak ki, és ebben Magyarország most próbál vezető szerepet játszani, mint Európa kapuja.
Záróbeszédében Virág Barnabás az MNB alelnöke hangsúlyozta, hogy alapvetően három kulcsfontosságú kihívás van előttünk: technológiai, geopolitikai (beleértve a klímaváltozást is), valamint a pénzügyeket érintő kérdések. Annak érdekében pedig, hogy ezekre megfelelő választ találjunk innovációra, alkalmazkodóképességre és kooperációra van szükség.
Az idei Eurázsia Fórum ismét bizonyította, hogy Magyarország ideális szellemi központnak tekinthető, Európa és Ázsia között, melynek következtében olyan nemzetközi hírű döntéshozók, vállalkozók, üzleti vezetők és tudósok osztották meg véleményüket a közönséggel és fogalmaztak meg ajánlásokat a fenntartható fejlődés témájában, melyek figyelembevétele hazánk számára is nélkülözhetetlen.
A gyorselemzést készítette: Klemensits Péter