- júliusában intézményünk, az Eurázsia Központ képviseletében Dr. Seremet Sándor és Vörös Szabolcs részt vettek a Kazah Tudományos és Felsőoktatási Minisztérium Tudományos Bizottságának Valihanov Történelemtudományi és Etnológiai Intézete által szervezett nemzetközi tudományos konferencián, amelyre Almatiban, Kazahsztánban került sor.
A konferencia központi témája a sztálini korszakbeli elnyomások története, valamint a KarLag (Karagandai Javítómunka-tábor) szerepe volt a közép-ázsiai és posztszovjet történelmi emlékezetben. A tanácskozás lehetőséget biztosított a különböző országok történészei és kutatói számára, hogy bemutassák nemzeti nézőpontjaikat és legújabb kutatási eredményeiket.
A magyar delegáció két előadással járult hozzá a programhoz. Dr. Seremet Sándor a KarLag és a magyar politikai elítéltek történetéről, valamint az emlékezetpolitikai feldolgozás jelentőségéről tartott előadást. Vörös Szabolcs prezentációja a magyar–kazah kapcsolatok történelmi aspektusaira, különös tekintettel a deportálások és kitelepítések közös vonásaira összpontosított.
A rendezvény fontos eredményeként az Eurázsia Központ és a Valihanov Intézet hivatalos együttműködési megállapodást (MoU) írt alá, amely a jövőbeni közös kutatások, konferenciák és publikációk alapjául szolgál. A megállapodás hozzájárul a magyar–kazah tudományos kapcsolatok erősítéséhez, és lehetőséget teremt arra, hogy a két ország kutatói közösen dolgozzanak a közép-európai és közép-ázsiai történelmi tapasztalatok feldolgozásán.
Az esemény szakmailag és diplomáciailag egyaránt sikeresnek bizonyult, megerősítve intézetünk regionális kapcsolatrendszerét és tudományos elismertségét.
Július 15-én Wang Yi kínai külügyminiszter elnökölt az SCO-tagállamok Külügyminiszteri Tanácsának Tianjinban tartott ülésén. A miniszter elmondta, hogy Xi Jinping kínai elnök nagy jelentőséget tulajdonít a találkozónak, és azt várja, hogy a Sanghaji Együttműködési Szervezet továbbra is teljesítse küldetését, valamint „vállalja a kor kihívásainak megfelelő történelmi feladatot.” A tanácskozás alapvető célja az augusztus végén Tianjinban tartandó SCO-csúcstalálkozó előkészítése volt. Az alábbiakban az ülés eurázsiai sajtóvisszhangját szemlézzük.
Kelet-Ázsia
Kína
A Sanghaji Együttműködési Szervezet legutóbbi külügyminiszteri találkozóját a kínai sajtó részletesen és pozitív hangvételben mutatta be, mint a „Globális Dél” közös törekvéseinek és egy inkluzív, többoldalú világrend iránti igényének szimbólumát. A kínai narratíva szerint a találkozó nem csupán diplomáciai egyeztetés volt, hanem egy olyan politikai és stratégiai platform is, ahol a „sanghaji szellem” jegyében minden résztvevő egyenlő félként, kölcsönös tiszteletben és előnyök mentén működik együtt. Kiemelt figyelmet kapott Kína és India kapcsolatának javulása, valamint a Kína–Oroszország stratégiai partnerség „modellértékű stabilitása”, amely a térség békéjét és fejlődését szolgálja. A kínai külügyminiszter, Wang Yi szavai szerint a szervezet célja egy új típusú nemzetközi kapcsolatrendszer megteremtése, amely szemben áll a nyugati, hatalmi politikára épülő modellel. A kínai média hangsúlyozta azt is, hogy az SCO nem ellenpólusa a Nyugatnak, hanem egy nyitott, együttműködésre törekvő kezdeményezés, amely a civilizációk sokféleségére és a szuverenitás tiszteletére épít. A találkozó egyik fő üzenete a kínai értelmezés szerint az volt, hogy a gyorsan változó nemzetközi környezetben az SCO a stabilitás és fejlődés egyik legfontosabb biztosítéka lehet az eurázsiai térségben, különösen akkor, amikor a nyugati biztonsági architektúrák gyengülnek.
Dél-Korea és Japán
A dél-koreai és japán médiában nem jelent meg hangsúlyos témaként a találkozó, mindösszesen leíró jellegű tudósítások erejéig szerepelt a sajtóorgánumokban. A dél-koreai cikkek leginkább azt a fejleményt emelték ki, hogy a találkozón megállapodtak az idei SCO csúcs időpontjában. A rövid tudósítások továbbá rendre említik a kínai külügyminiszter nyilatkozatát a szervezet jelentőségéről a világrend multipoláris átalakulása és az egyre komplexebb biztonsági kihívások közepette. A japán médiumok azt hangsúlyozták, hogy a találkozón a külügyminiszterek mintegy a Trump-adminisztrációnak szóló figyelmeztetésként megállapodtak egységük megerősítésében és az unilateralizmussal való szembeszállásban. A dél-koreai és a japán perspektíva szerint az SCO egy olyan platform, amelyen keresztül Kína és Oroszország előmozdíthatják stratégiai céljaikat, növelhetik a regionális biztonságot és gazdasági befolyásukat Közép-Ázsiában, ellensúlyozva a nyugati ambíciókat a térségben.
Oroszország és a posztszovjet térség
Oroszország és a Dél-Kaukázus
Az orosz online médiában mérsékelt figyelmet kapott a találkozó. A hivatalos orosz külügyminisztériumi közlemény Sergey Lavrov szerepét emelte, aki a találkozón képviselte Oroszországot. A közlemény hangsúlyozta a többpólusú világrend fontosságát és az ENSZ központi szerepét. A Független Államok Közössége (FÁK) hivatalos oldala részletesen bemutatta a résztvevő államok vezetőinek felsorolását, és ismertette a tanácskozás napirendjét. Kiemelték, hogy elfogadták a Tianjini Nyilatkozat tervezetét, valamint számos tematikus dokumentumot, amelyek az őszi államfői csúcstalálkozóra készülnek. A TASS hírügynökség rövid tudósítást közölt az eseményről, amelyben főként Lavrov programját és kétoldalú találkozóit említették meg. Beszámoltak arról is, hogy a miniszterek közösen utaztak gyorsvonattal Pekingből Tianjinbe, ahol a találkozó zajlott. Összességében elmondható, hogy bár Oroszország hivatalosan komoly hangsúlyt helyezett a SCO külügyminiszteri ülésére, a nagyobb orosz médiaplatformok (pl. RIA, RT vagy Kommerszant) nem fordítottak rá különösebb figyelmet. Ez is jelzi, hogy az eseményt Moszkva inkább rutinszerű diplomáciai fórumnak tekintette, mintsem kiemelkedő geopolitikai jelentőségű találkozónak.
A Dél-Kaukázusi médiában a találkozó egyáltalán nem került megvitatásra. A régióban más folyamatokra figyel az online sajtó. Elősorban Azerbajdzsán és Oroszország konfrontációjára, amely már hónapok óta aggasztja a szakértőket és az elemzőket ugyanis ez Oroszország jelenlétének kihívása a régióban. Emellett igen nagy figyelmet kap a rendezés lehetősége Azerbajdzsán és Örményország között. A két ország vezetője múlt héten Abu Dhabiban találkozott, ahol a békekötés lehetőségeit vitatták meg.
Közép-Ázsia
Közép-Ázsia országainak nyomtatott, valamint online formában megjelenő sajtójóorgánumai függetlenül attól, hogy kormánypárti vagy ellenzéki érdemben nem foglalkozott a Sanghaji Együttműködési Szervezet külügyminiszteri ülésével. Bár a hír a kiemelt világpolitikai események mellett szerepet kapott a közép-ázsiai médiában ugyanakkor az eseménnyel kapcsolatos értesülések elsősorban az angol, kínai és orosz nyelvű sajtóorgánumokból átvett hírek fordításai, összegzései voltak.
A tianjini találkozóval ellentétben a közép-ázsiai médiában a híreket az olyan belföldi események tematizálták, mint például a tenge-dollár árfolyam lehetséges változásai, a kazah szállítási potenciál bővítésének perspektívái, illetve az üzbég gazdaság helyzetével kapcsolatos kérdések.
Délkelet-Ázsia
A Sanghaji Együttműködési Szervezet külügyminiszteri tanácsának legutóbbi ülését Délkelet-Ázsiában sem a kormányok, sem a média nem kísérte érdemi figyelemmel. Délkelet-Ázsia kormányai hivatalos formában nem kommentálták a találkozót. A regionális hallgatás arra utal, hogy a találkozót – amely elsősorban belső-eurázsiai ügyekre és előkészítő egyeztetésekre fókuszált – ezekben az országokban geopolitikailag nem tekintették jelentősnek. Az SCO délkelet-ázsiai Párbeszéd Partnerei, Mianmar és Kambodzsa szintén nem kommentálták nyilvánosan a találkozót.
Egy mianmari állami hírforrás, a Global New Light of Myanmar beszámolt arról, hogy Mya Tun Oo tábornok, miniszterelnök-helyettes és közlekedési és hírközlési miniszter vezette magas szintű delegáció részt vett a Sanghaji Együttműködési Szervezet második Digitális Gazdasági Fórumán, amelyet július 9–12. között rendeztek meg Tiencsinben. A tudósítás kiemelte Mianmar elkötelezettségét a digitális gazdaság területén folytatott multilaterális együttműködés iránt, valamint beszámolt a kínai tisztviselőkkel folytatott találkozókról és a tiencsini intelligens technológiai létesítmények látogatásáról. A hivatalos állami kommunikáció hangsúlya egyértelműen a gazdasági-technológiai együttműködésre helyeződött, miközben nem esett szó a külügyminiszteri találkozó diplomáciai vagy biztonságpolitikai eredményeiről. Ez a fókuszválasztás tudatos narratívastratégiára utal: a geopolitikai üzenetközvetítés helyett a digitális infrastruktúrában rejlő kézzelfogható előnyök kerültek előtérbe. Mianmar tartózkodása a Sanghaji Együttműködési Szervezet biztonságpolitikai vagy politikai állásfoglalásainak kommentálásától arra utal, hogy ezek a szempontok nem képezték részét az ország hivatalos kommunikációjának.
Kambodzsa részvétele az SCO-hoz kapcsolódó ügyekben a hazai médiában gyakorlatilag láthatatlan maradt. Annak ellenére, hogy az ország dialóguspartneri státuszt élvez a szervezetben, Phnom Penh nem adott ki hivatalos nyilatkozatot, és nem ösztönözte a külügyminiszteri találkozóról szóló belföldi tudósításokat sem. Mindez arra utal, hogy az eseményt Kambodzsa külpolitikája szempontjából marginális jelentőségűnek ítélték meg; a hangsúly továbbra is az ASEAN-hoz fűződő kapcsolatokon és a kétoldalú ügyeken maradt.
A kínai hivatalos csatornák (FMPRC, Xinhua, CGTN), valamint más SCO-tagországok (Oroszország, Kazahsztán) részletesen beszámoltak a találkozóról. Ezzel szemben a délkelet-ázsiai sajtóorgánumok nem közöltek tudósítást az eseményről. A délkelet-ázsiai médiában sem elemzés, sem kommentár nem jelent meg – még külföldi hírügynökségi források alapján sem –, ami arra utal, hogy az esemény alacsony prioritást élvezett a régió szerkesztőségeinek szempontrendszerében.
Maguk a délkelet-ázsiai államok általában távolságtartóan viszonyulnak az SCO ügyeihez – különösen a miniszteri szintű eurázsiai találkozókhoz –, amelyeket az ASEAN-központú diplomáciai rendszerükhöz képest marginális jelentőségűnek tekintenek. A nyilvános diskurzus hiánya a találkozóról arra utal, hogy a régió ezt az eseményt egy rutinszerű, belső mechanizmusként értelmezi az eurázsiai hatalmak között, amelynek kevés stratégiai relevanciája van a délkelet-ázsiai külpolitika és médiainterpretáció számára. Ez a reakció jól mutatja a térség ASEAN-központú diplomáciai fókuszát és óvatos távolságtartását az olyan multilaterális fórumoktól, amelyek nem kapcsolódnak közvetlenül biztonsági vagy geopolitikai érdekeihez.
Közel-Kelet
Az eseménnyel kapcsolatos beszámolójában az Arab News szalagcímében közölte, hogy Kína és Pakisztán egységet ígért a SCO regionális feszültségekkel küzdő országaiban. A szaúdi napilap, melynek célközönsége elsősorban üzletemberek, vezetők és diplomaták emlékeztetett, hogy Iszlámábád és Peking régóta szövetségesek, és közösen dolgoznak több milliárd dolláros infrastrukturális, energetikai és összeköttetési kezdeményezéseken a Kína-Pakisztán Gazdasági Folyosó (CPEC) keretében, amely Kína Övezet és Út Kezdeményezésének zászlóshajó projektje. A folyosó közvetlen hozzáférést biztosít Kínának az Arab-tengerhez Pakisztán gwadari kikötőjén keresztül, miközben lehetővé teszi Pakisztán számára infrastruktúrájának modernizálását és a regionális kereskedelmi kapcsolatainak a megerősítését. Kiemelte a híroldal ezzel összefüggésben a SCO keretében folytatott regionális együttműködés fontosságát, amely szervezet az eurázsiai szárazföldet öleli fel, és a világ népességének jelentős részét képviseli.
Ezen eseménnyel kapcsolatban a Tehran Times idézte az iráni külügyminisztert: „az SCO egy rendkívül jelentős regionális szervezet, melyet nagyra becsülünk” – mondta Araghchi kedden, SCO külügyminiszteri tanácsának pekingi ülése előtt. Az iráni diplomata továbbá felhívta a figyelmet arra, hogy „a biztonsági kérdések is kulcsfontosságú témák, amelyeket ebben a keretben megvitatunk. Örömmel tölt el minket, hogy az SCO kiállt Irán mellett a közelmúltbeli izraeli támadásokkal kapcsolatban.” Araghchi erőteljes beszédet is mondott a találkozón, amelyben felszólította a tagállamokat, hogy egységes álláspontot foglaljanak el az Irán elleni izraeli-amerikai támadás ellen. Az iráni külügyminiszter emlékeztetett, hogy június 13-án Izrael mindenféle kiváltó ok nélkül agresszív cselekményt indított Irán ellen, számos magas rangú katonai parancsnokot, nukleáris tudóst és egyszerű civilt meggyilkolva. Több mint egy héttel később pedig az Egyesült Államok is belépett a háborúba, amikor három iráni nukleáris létesítményt bombázott, súlyosan megsértve ezzel az Egyesült Nemzetek Alapokmányát, a nemzetközi jogot és az atomsorompó-szerződést (NPT). Araghchi hangsúlyozta, hogy az SCO-nak egységesen kell megszólalnia a Globális Dél elismert képviselőjeként, megvédve az ENSZ Alapokmányának alapelveit, különösen a szuverén egyenlőséget és az erőszak alkalmazásának tilalmát. Az SCO irányító határozataira hivatkozva az iráni diplomata hivatalosan is kérte az Államfők Tanácsát, hogy sürgősen vizsgálja felül a helyzetet, és adjon ki egy határozatot, amelyben politikai támogatást és szükséges segítséget ajánl fel az Iráni Iszlám Köztársaságnak. Továbbá felszólított egy Sanghaji Regionális Biztonsági Közgyűlés létrehozására, amely a védelmi és hírszerző ügynökségeket tömörítené, hogy együttműködve kezeljék a terrorizmust, a szélsőségesség, a szervezett bűnözés és a kiberfenyegetéseket.
Az Al Arabiya ezen eseménnyel kapcsolatban ismertette, hogy a Sanghaji Együttműködési Szervezet egy tíz országot tömörítő eurázsiai biztonsági és politikai csoport, amelynek tagjai között Kína, Oroszország, India, Pakisztán és Irán is szerepel. A szaúdi állami tulajdonú nemzetközi arab hírtelevíziós csatorna beszámolója emlékeztetett, hogy amióta Donald Trump amerikai elnök első ciklusa alatt újra bevezették az Iránnal szembeni amerikai szankciókat, Teherán elmélyítette kapcsolatait Moszkvával egy 20 éves stratégiai paktum révén, valamint Pekinggel, amely az iráni olajexport akár 90%-át is felvásárolja.
Az SCO egységességét megkérdőjelezve azonban Al Jazeera az eseménnyel kapcsolatos szalagcímében felveti a kérdést, hogy vajon miért nem volt hajlandó India csatlakozni az SCO-hoz abban, hogy elítélje Izrael Irán elleni támadását? A katari híroldal szerint India szakított a csoport többi tagjával, amelyet Oroszország és Kína vezetett, miközben egyensúlyozást hajt végre. Ezt megerősíti azon elemzés, miszerint India a saját útját járja, miközben a közel-keleti konfliktus feszíti az SCO kohézióját.
A Times of Oman szintén teljesebbé téve az SCO helyzetét, idézi az indiai külügyminisztert, aki kijelentette, hogy „a kihívás előttünk a globális rend stabilizálása”. Az ománi híroldal emlékeztetett, hogy a növekvő globális feszültségek és a gazdasági bizonytalanság közepette S. Jaishankar aggodalmát fejezte ki a nemzetközi rendszerben fokozódó konfliktusok, verseny és kényszer miatt, és felszólította az országokat, hogy törekedjenek annak stabilizálására. Beszédében Jaishankar külügyminiszter hangsúlyozta a globális keretek kockázatmentesítésének sürgős feladatát, miközben a közös globális érdekeket veszélyeztető állandó kihívásokat is kezelni kell.
A gyorselemzést készítette: Nagy Angelina, Sárkány László, Seremet Sándor,
Szakáli Máté, Veres Szabolcs