A tanulmány a jelenlegi nagyhatalmi konfrontációhoz vezető két fő fejleményt elemzi. Az Egyesült Államok 1990 óta megjelent 16 nemzetbiztonsági stratégiája alapján bemutatja azt, hogy azért tekinti az USA Oroszországot és Kínát kihívójának, mert az amerikai felfogás szerinti strukturális hatalom egyes elemeire szert tettek. A vizsgált időszakban a transznacionális vállalatok is birtokába jutottak a strukturális hatalomBővebben: „Eurázsia Központ Elemzések 2022/13. – A nagy átmenet: a globális hatalommegoszlás átalakulása és rivális világrend felfogások megjelenése az 1990-2021 időszakban”
Címketár:geopolitika
Eurázsia Központ Elemzések 2022/12. – Oroszország háborúja Ukrajnában – orosz érvek és orosz célok
Az orosz hivatalos retorika szerint az orosz-ukrán háború egy „célzott katonai operáció”, amelyben orosz részről nem vesz részt sorozott állomány, és csupán meghatározott célok eléréséig használják aktívan a hard power eszközét. A fő célok elérése esetén Oroszország gyakorlatilag felmorzsolná az ukrán haderőt, föderatív állammá változtatná Ukrajnát, a „nácítlanítás” során megváltoztatná az ukrán alkotmányt, és békeszerződésbenBővebben: „Eurázsia Központ Elemzések 2022/12. – Oroszország háborúja Ukrajnában – orosz érvek és orosz célok”
Eurázsia Központ Elemzések 2022/11. – Ukrajna a 21. századi geopolitika „nagy sakktábláján”
Az amerikai geopolitika számára az eurázsiai erőtér feletti politikai hatalomgyakorlás mindig is a világméretű hatalomgyakorlásnak egyik kiemelt tényezője volt. Ha eurázsiai szempontból értékeljük Ukrajna geopolitikai helyzetét, akkor megállapíthatjuk, hogy Ukrajna az eurázsiai erőtér központi területén, H. Mackinder szavával élve „pivot”-területén található. A jelenlegi ukrán válság kialakulását már eleve megalapozták Ukrajna ütközőállami létének földrajzi, történelmi, demográfiai,Bővebben: „Eurázsia Központ Elemzések 2022/11. – Ukrajna a 21. századi geopolitika „nagy sakktábláján””
Svédország és Finnország NATO-csatlakozása: török vétó?
Svédország és Finnország hivatalosan is benyújtotta csatlakozási kérelmét a NATO-hoz. Jens Stoltenberg NATO-főtitkár ezzel kapcsolatban azt közölte, hogy az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének minden tagja egyetért a bővítés fontosságával. Azonban ez korántsem fedi a valóságot, mivel nem minden ország állt pozitívan az északi országok legújabb aspirációjához. Az elmúlt héten a legnagyobb hírügynökségek közölték Recep Tayyip ErdoğanBővebben: „Svédország és Finnország NATO-csatlakozása: török vétó?”
Fokozódik a magyar-török együttműködés
A magyar-török kapcsolatok dinamikusan fejlődtek az elmúlt időszakban, mind a gazdasági, mind a stratégiai vonatkozásokat tekintve. A két ország jelentősen fokozta az egymással való kereskedelmét, és Magyarország többször is kinyilvánította, hogy számára Törökország kiemelt fontosságú partner. Ezt híven tükrözik azok a befektetések és együttműködések, amelyeknek az utóbbi időben lehettünk tanúi, de az sem elhanyagolható tény,Bővebben: „Fokozódik a magyar-török együttműködés”
Lehet-e Tajvanból Kína Ukrajnája?
*A cikk az index.hu-n került eredetileg megjelenésre. Egy hónappal ezelőtt, 2022. február 24-én támadta meg Oroszország Ukrajnát. Természetesen Kína a világ második legnagyobb gazdaságaként – sőt bizonyos számítások szerint már az első, mert megelőzte az Egyesült Államokat – sem maradhatott ki. Zoltai Alexandra írása a háború kínai aspektusait veszi számba. A háború kitörésének másnapján, februárBővebben: „Lehet-e Tajvanból Kína Ukrajnája?”
Eurázsia Központ Elemzések 2022/1. – Merre tart Japán?
Japán a világ harmadik legnagyobb gazdasága, azonban úgy tűnik, hogy az utóbbi időben nem találja helyét a világban, ami a lemaradását is okozta például a környező ázsiai országok gazdasági fejlődésének növekedéséhez képest. A 2021-es évben az ország számos kihívással nézett szembe, nem csak olimpiát rendeztek, de új miniszterelnöke is lett az országnak, októberben pedig sorBővebben: „Eurázsia Központ Elemzések 2022/1. – Merre tart Japán?”
Türkmenisztán: új elnök, régi elképzelések? – avagy békés hatalomátadás Közép-Ázsiában
2022. március 12-én Türkmenisztánban rendkívüli elnökválasztásra került sor, amire azért volt szükség, mert Gurbanguly Berdimuhamedov, Türkmenisztán elnöke február 11-én váratlanul a Halk Maslakhaty (a parlament felsőháza) ülésén kijelentette, hogy 15 év után helyét át szeretné adni a fiatalabb nemzedékeknek és ezért lemond az elnöki tisztségről. Szakértők arra a következtetésre jutottak, hogy Berdimuhameov megkezdte az általaBővebben: „Türkmenisztán: új elnök, régi elképzelések? – avagy békés hatalomátadás Közép-Ázsiában”
Dél-Korea választott
2022. március 9-én sor került Dél-Koreában az elnökválasztásra, amely a dél-koreai szabad választások történelmében a legszorosabb eredményt hozta és nem mellesleg politikai botrányoktól sem volt mentes, éles szakadást eredményezve a dél-koreai társadalomban. Amikor Moon Jae-in a jelenleg leköszönő elnök 2017-ben – elődje, Park Geun-hye korrupciós botránya miatt lemondásra kényszerülő elnök asszony után – hivatalba lépett,Bővebben: „Dél-Korea választott”
A világ Oroszország ellen?
2022. február 24-én bekövetkezett az, amit kevesen gondoltak: azzal, hogy Oroszország megtámadta Ukrajnát, Európában ismét háború kezdődött két szuverén ország között, először a második világháború után. A Nyugat eddig még nem látott mértékű gazdasági szankciók bevezetésével reagált. Azonban valóban ennyire egységes lenne az egyetértés a szankciókat illetően? Ehhez érdemes megvizsgálni, hogy mely országok álltak aBővebben: „A világ Oroszország ellen?”