Szerző: Éliás Boglárka Anna Földrajzi tényezők, geopolitikai helyzetkép A Koreai Köztársaság (a továbbiakban: Dél-Korea vagy Korea) Északkelet-Ázsiában, a Koreai-félsziget déli részén helyezkedik el. Területe 97 230 km2, alig nagyobb Magyarországénál, lakosainak száma azonban 51,3 millió fő.[1] Az ország 70 százaléka hegyvidék, a lakosság nagy része a nyugati és déli partmenti sík területeken él. Mezőgazdasági művelésbe vonhatóBővebben: „A Koreai Köztársaság gazdasági felemelkedésének körülményei – rövid áttekintés”
Címketár:geopolitika
Izrael geopolitikai és gazdasági viszonyai
Szerző: Tárik Meszár Magyarországnak érdemes volna egy pillanatra félretennie az utóbbi évtizedekben követett mintákat, annak érdekében, hogy megtalálja saját felzárkózásának sikeres receptjét. Szakítva a múltbéli berögződésekkel, hazánk felemelkedése szempontjából hasznos volna megvizsgálni a Közel-Kelet bizonyos országaiban és régióiban tapasztalható prosperitást elősegítő módszereket és paradigmákat, netalán ihletet meríteni azokból. Ebből a gondolatmenetből kiindulva és a tárgykörtBővebben: „Izrael geopolitikai és gazdasági viszonyai”
Lesz-e Mongólia Ázsia farkasa?
Szerző: Éliás Boglárka Anna Mongólia gazdasági értelemben abban a különleges helyzetben van, hogy a világ egyik legnagyobb felvevőpiaca határolja délről, a világ egyik legnagyobb energiahordozó-készlete északról, ő maga pedig rendelkezik a világ egyik legnagyobb réz-, szén- és aranykészleteivel. A mongol gazdaság fellendüléseinek és visszaeséseinek hullámzása e három geoökonómiai adottság lehetőségeire való nyitottságból és veszélyeinek valóBővebben: „Lesz-e Mongólia Ázsia farkasa?”
Szingapúr egyedülálló fejlődése és geopolitikai jelentősége
Szerző: Klemensits Péter Összefoglaló A Délkelet-Ázsiában geostratégiai értelemben meghatározó pozíciót betöltő Szingapúr városállama ma a világ egyik legfejlettebb országának számít, amely miniszterelnöke Lee Kuan Yew vezetése alatt 50 éven belül egy harmadik világbeli volt gyarmatból a legfejlettebb országok csoportjába került. A siker hátterében egy sajátságos szingapúri fejlődési modell állt, amelynek a lényege, hogy a gazdaságBővebben: „Szingapúr egyedülálló fejlődése és geopolitikai jelentősége”
Az Egyesült Arab Emírségek geopolitikai és gazdasági helyzetképe
Szerző: Tárik Meszár Az Egyesült Arab Emírségek geopolitikai helyzetképe Az Egyesült Arab Emírségek (EAE) 83,600 km2-es területével és 9,890,000 fős lakosságával az elmúlt évtizedekben a Közel-Kelet egyik leggazdagabb államává lépett elő. Az ország tulajdonképpen hét emírség szövetsége az Arab-félsziget keleti partja mentén. Az emírségeket az adott emirátus uralkodói családjaiból kikerülő emírek irányítják, akik közül aBővebben: „Az Egyesült Arab Emírségek geopolitikai és gazdasági helyzetképe”
Oroszország és az eurázsiai gondolat
Szerző: Veres Szabolcs A 2000-es évektől Eurázsia jelentősége folyamatosan megnövekedett, a világ egyik legnépesebb és legdinamikusabban fejlődő régiója. Mára egy eurázsiai korszak kialakulásáról beszélhetünk, melynek során a gazdasági, és a hatalmi központok egyre inkább Kelet felé tolódnak. Oroszország és az eurázsiai kérdéskör vizsgálatának különös aktualitást adnak azok a körülmények, melyek ma a világpolitikában zajlanak. FöldrajziBővebben: „Oroszország és az eurázsiai gondolat”
Kína geopolitikai szerepe a kelet-közép-európai régióban
Szerző: Horváth Levente (2020). Kína geopolitikai szerepe a kelet-közép-európai régióban. In: Geopolitikai Szemle II. évfolyam 2020/2. №5. pp. 189-209. – https://vikek.eu/wp-content/uploads/2020/07/GEOPOLITIKAI-SZEMLE-2020-2-No5-M6.pdf
A kínai geopolitikai gondolkodásmód és az „Egy övezet, egy út” kezdeményezés
Szerző: Horváth Levente (2020). A kínai geopolitikai gondolkodásmód és az „Egy övezet, egy út” kezdeményezés. In: Geopolitikai Szemle II. évfolyam 2020/1. №4. pp. 203-220. – https://vikek.eu/wp-content/uploads/2020/07/Geopolitikai-Szemle-No42020.1.sz%C3%A1m.pdf
Kína geopolitikai és geoökonómiai stratégiája az Északi-sarkon: új régiós hatalom a láthatáron?
Szerző: Zoltai Alexandra Eredeti megjelenés: Kína geopolitikai és geoökonómiai stratégiája az Északi-sarkon: új régiós hatalom a láthatáron? In: Geopolitikai Szemle, 2020. 183-202. Az Északi-sark szerepe egyre fontosabbá válik a nagyhatalmi viszonyokban, mivel a klímaváltozás következtében az olvadó jégtakaró alatt lévő még fel nem tárt erőforrások hozzáférhetővé válnak, valamint ennek hatására a régióban új kereskedelmi útvonalakBővebben: „Kína geopolitikai és geoökonómiai stratégiája az Északi-sarkon: új régiós hatalom a láthatáron?”
A kínai geopolitika fejlődése
Szerző: Horváth Levente (2018). A kínai geopolitika fejlődése. In: Kína, Indonézia és Vietnam – Geopolitikai összefüggések a 21. században (szerk. Dr. Moldicz Csaba). Budapest, BGE: OBIC. 13-30. oldal. – https://www.obic-bbs.hu/vol-1-2018/ Európában és Amerikában egyre nagyobb hangsúlyt kap a politikai földrajzi és a geopolitikai gondolkodás, s eközben a Kínai Népköztársaság a 21. század legnagyobb geopolitikai ésBővebben: „A kínai geopolitika fejlődése”