Szerző: Veres Szabolcs Absztrakt 2022. január 28-án fogadták el Üzbegisztán új fejlesztési stratégiáját, amely a következő öt évre meghatározza az üzbég gazdaság fejlődést. A gazdaságfejlesztési stratégiai dokumentum hét kiemelt területet fed le. Az elképzelések szerint az új Fejlesztési Stratégia Üzbegisztánt a korábban megkezdett reformokra építve kívánja a közepes jövedelmű országok (lásd IMF definíciót) élvonalába felzárkóztatni,Bővebben: „Eurázsia Központ Elemzések 2022/25. – Prioritások az Új Üzbegisztán 2022-2026 Fejlesztési Stratégiában”
Szerző archív bejegyzése:szabolcsveres
Nyugtalan Közép-Ázsia
A február vége óta tartó ukrán–orosz háború és az Európát érintő energia válság áll szinte minden hírfolyam középpontjában. Ezen események mellett pedig csak elvétve vagy egyáltalán nem találkozunk a világ és Eurázsia más térségeiből érkező hírekkel, noha Közép-Ázsiában is jelentős események zajlanak jelenleg, amelyek geopolitikai, világgazdasági jelentősége megkérdőjelezhetetlen. Vlagyimir Putyin orosz elnök a február 24-iBővebben: „Nyugtalan Közép-Ázsia”
Kőolaj és szankciók
Az Európai Unió Oroszország ukrajnai inváziót követően a május végén meghozott hatodik szankciós csomagjával betiltotta az orosz kőolaj- és kőolajtermékek importjának nagy részét. A szankciós csomag értelmében a tengeren keresztül történő nyersolaj behozatalának tilalma hat hónapon, a tengeri finomított kőolajtermékek esetében pedig nyolc hónapon belül lép életbe. Ugyanakkor a csomag nem tartalmazza a kelet-európai ésBővebben: „Kőolaj és szankciók”
Eurázsia Központ Elemzések 2022/17. – A közép-ázsiai energiabiztonság kérdései és helyzete
A Szovjetunió 1991-es felbomlását követően a közép-ázsiai országoknak számos politikai és gazdasági kérdéssel kellett szembenézniük. A legmeghatározóbb problémák egyike a függetlenné vált államok (Kazahsztán, Kirgizisztán, Üzbegisztán, Türkmenisztán és Tádzsikisztán) energiaszektorának az önállóvá válása és a közép-ázsiai országok energiapolitikájának jövője volt. A 2000 évek elmaradottsága, a népességnövekedés, a téli hónapok megnövekedett energiaigénye, valamint a gazdaságok növekvőBővebben: „Eurázsia Központ Elemzések 2022/17. – A közép-ázsiai energiabiztonság kérdései és helyzete”
A magyar külgazdasági kapcsolatok helyzete Közép-Ázsiában
A jelenleg kialakult geopolitikai helyzetben (afganisztáni helyzet és az orosz-ukrán háború) miatt az egész világnak példátlan biztonsági kihívásokkal kell szembesülnie. A világ geopolitikai átrendeződése, a növekvő energiaárak és a változó világgazdasági dinamika mellett kiemelten fontos a jó gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok fenntartása. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter három közép-ázsiai országot (Kazahsztán, Kirgizisztán, Üzbegisztán) érintő munkakörútjaBővebben: „A magyar külgazdasági kapcsolatok helyzete Közép-Ázsiában”
Eurázsia Központ Elemzések 2022/8. – A Kaszpi-tengeri energiahordozók jelentőségéről az orosz-ukrán háború fényében
A Kaszpi-tenger térsége a világ egyik legrégebbi olajtermelő területe, amely folyamatosan bővül és a globális energiahordozók kitermelésének egyre fontosabb forrása. A terület jelentős kőolaj- és földgázkészletekkel rendelkezik mind a Kaszpi-tenger partmenti lelőhelyein, mind pedig annak medencéjében található szárazföldi lelőhelyeken. A Kaszpi-tengeri országok azon képessége, hogy nagyobb mennyiségű kőolajat és földgázt exportáljanak, attól függ, hogy milyenBővebben: „Eurázsia Központ Elemzések 2022/8. – A Kaszpi-tengeri energiahordozók jelentőségéről az orosz-ukrán háború fényében”
Eurázsia Központ Elemzések 2022/5. – A Nyugat-Európa–Nyugat-Kína közlekedési folyosó jelene és jövője
Eurázsiában jelenleg számos globális projekt valósul meg, amelyek célja a kontinens országai közötti gazdasági együttműködés bővítése. A legtöbb ilyen kezdeményezés így vagy úgy Kínához, illetve az Eurázsiai Gazdasági Unió államaihoz kapcsolódik és az áruforgalom logisztikájának optimalizálását célozza meg. Az egyik ilyen projekt a Nyugat-Európa–Nyugat-Kína (West Europe–West China, WE–WC) közlekedési folyosó megépítése. A tanulmány célja, hogyBővebben: „Eurázsia Központ Elemzések 2022/5. – A Nyugat-Európa–Nyugat-Kína közlekedési folyosó jelene és jövője”
Türkmenisztán: új elnök, régi elképzelések? – avagy békés hatalomátadás Közép-Ázsiában
2022. március 12-én Türkmenisztánban rendkívüli elnökválasztásra került sor, amire azért volt szükség, mert Gurbanguly Berdimuhamedov, Türkmenisztán elnöke február 11-én váratlanul a Halk Maslakhaty (a parlament felsőháza) ülésén kijelentette, hogy 15 év után helyét át szeretné adni a fiatalabb nemzedékeknek és ezért lemond az elnöki tisztségről. Szakértők arra a következtetésre jutottak, hogy Berdimuhameov megkezdte az általaBővebben: „Türkmenisztán: új elnök, régi elképzelések? – avagy békés hatalomátadás Közép-Ázsiában”
Vezető nélküli tüntetések
A kazah események háttere Kazahsztánban a 2022-es év erőszakos tüntetésekkel kezdődtek, melyeknek mára több halottja és sérültje is van. A CSTO (Kollektív Biztonság Szerződés Szervet) békefenntartóinak érkezésével azonban jelenleg úgy látszik, hogy a helyzet némileg stabilizálódott, ugyanakkor ez még messze nem tekinthető a konfliktus megoldásának. A kazahsztáni eseményeknek látszólag nincsen előzményük, ám ha alaposabban megfigyeljükBővebben: „Vezető nélküli tüntetések”
Szankciók és vörös vonalak. A Biden Putyin találkozó után
December 7-én került sor Oroszország és az Egyesült Államok elnöke közötti megbeszélésre, amely a legutóbbi, júniusi találkozótól eltérően ezúttal online formában zajlott le. Az érintettek is egyetértett abban, hogy az orosz és az amerikai elnök közötti találkozónak eljött az ideje, hiszen a Moszkva és Washington közötti kapcsolatok az elmúlt időben folyamatosan eszkalálódtak és ez aBővebben: „Szankciók és vörös vonalak. A Biden Putyin találkozó után”