2022. augusztus 2-án Taskent adott otthont Azerbajdzsán, Törökország és Üzbegisztán külügy, kereskedelmi és gazdasági minisztereinek első találkozójának. A most életre hívott együttműködés egy teljesen új kezdeményezés Azerbajdzsán, Törökország és Üzbegisztán között, melynek célja a három ország külpolitikai és regionális kérdéseinek a megvitatása és az országok közötti gazdasági együttműködésekben rejlő lehetőségek kiaknázása. A találkozó logikus folytatásaContinue reading “Taskenti Nyilatkozat. Azerbajdzsán, Törökország és Üzbegisztán háromoldalú csúcstalálkozója“
Szerző archív bejegyzése:szabolcsveres
Bővítés előtt a Sanghaji Együttműködés? A taskenti külügyminiszteri találkozó részletei
2022. július 27-28-án Taskentben rendezték meg a Sanghaji Együttműködési Szervezet (SCO) Külügyminiszteri Tanácsának ülését. A találkozót 2022-ben a szervezet soros elnöki tisztjét betöltő Üzbegisztán hívta össze, amelyen részt vett a szervezet mind a nyolc tagállamának[1] – Kína, India, Kazahsztán, Kirgizisztán, Oroszország, Pakisztán, Tádzsikisztán és Üzbegisztán – külügyminisztere. A találkozó előfutára volt a szeptemberben, az üzbegisztániContinue reading “Bővítés előtt a Sanghaji Együttműködés? A taskenti külügyminiszteri találkozó részletei“
Eurázsia Központ Elemzések 2022/29. – Kazahsztán helyzete az alkotmányreform után
Szerző: Veres Szabolcs Absztrakt A Kazahsztánban végrehajtott alkotmányreformról szóló népszavazást néhány hónappal az év eleji zavargásokat követően írták ki. A január eleji tüntetések ― amelyek az üzemanyagárak emelkedése miatti békés tiltakozásnak indultak ― Almatit, Kazahsztán legnagyobb városát is rövid időn belül elérték, és hamar a kazah gazdasági és politikai helyzet elleni tömeges demonstrációkká váltak. AContinue reading “Eurázsia Központ Elemzések 2022/29. – Kazahsztán helyzete az alkotmányreform után“
Eurázsia Központ Elemzések 2022/25. – Prioritások az Új Üzbegisztán 2022-2026 Fejlesztési Stratégiában
Szerző: Veres Szabolcs Absztrakt 2022. január 28-án fogadták el Üzbegisztán új fejlesztési stratégiáját, amely a következő öt évre meghatározza az üzbég gazdaság fejlődést. A gazdaságfejlesztési stratégiai dokumentum hét kiemelt területet fed le. Az elképzelések szerint az új Fejlesztési Stratégia Üzbegisztánt a korábban megkezdett reformokra építve kívánja a közepes jövedelmű országok (lásd IMF definíciót) élvonalába felzárkóztatni,Continue reading “Eurázsia Központ Elemzések 2022/25. – Prioritások az Új Üzbegisztán 2022-2026 Fejlesztési Stratégiában”
Nyugtalan Közép-Ázsia
A február vége óta tartó ukrán–orosz háború és az Európát érintő energia válság áll szinte minden hírfolyam középpontjában. Ezen események mellett pedig csak elvétve vagy egyáltalán nem találkozunk a világ és Eurázsia más térségeiből érkező hírekkel, noha Közép-Ázsiában is jelentős események zajlanak jelenleg, amelyek geopolitikai, világgazdasági jelentősége megkérdőjelezhetetlen. Vlagyimir Putyin orosz elnök a február 24-iContinue reading “Nyugtalan Közép-Ázsia”
Kőolaj és szankciók
Az Európai Unió Oroszország ukrajnai inváziót követően a május végén meghozott hatodik szankciós csomagjával betiltotta az orosz kőolaj- és kőolajtermékek importjának nagy részét. A szankciós csomag értelmében a tengeren keresztül történő nyersolaj behozatalának tilalma hat hónapon, a tengeri finomított kőolajtermékek esetében pedig nyolc hónapon belül lép életbe. Ugyanakkor a csomag nem tartalmazza a kelet-európai ésContinue reading “Kőolaj és szankciók”
Eurázsia Központ Elemzések 2022/17. – A közép-ázsiai energiabiztonság kérdései és helyzete
A Szovjetunió 1991-es felbomlását követően a közép-ázsiai országoknak számos politikai és gazdasági kérdéssel kellett szembenézniük. A legmeghatározóbb problémák egyike a függetlenné vált államok (Kazahsztán, Kirgizisztán, Üzbegisztán, Türkmenisztán és Tádzsikisztán) energiaszektorának az önállóvá válása és a közép-ázsiai országok energiapolitikájának jövője volt. A 2000 évek elmaradottsága, a népességnövekedés, a téli hónapok megnövekedett energiaigénye, valamint a gazdaságok növekvőContinue reading “Eurázsia Központ Elemzések 2022/17. – A közép-ázsiai energiabiztonság kérdései és helyzete”
A magyar külgazdasági kapcsolatok helyzete Közép-Ázsiában
A jelenleg kialakult geopolitikai helyzetben (afganisztáni helyzet és az orosz-ukrán háború) miatt az egész világnak példátlan biztonsági kihívásokkal kell szembesülnie. A világ geopolitikai átrendeződése, a növekvő energiaárak és a változó világgazdasági dinamika mellett kiemelten fontos a jó gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok fenntartása. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter három közép-ázsiai országot (Kazahsztán, Kirgizisztán, Üzbegisztán) érintő munkakörútjaContinue reading “A magyar külgazdasági kapcsolatok helyzete Közép-Ázsiában”
Eurázsia Központ Elemzések 2022/8. – A Kaszpi-tengeri energiahordozók jelentőségéről az orosz-ukrán háború fényében
A Kaszpi-tenger térsége a világ egyik legrégebbi olajtermelő területe, amely folyamatosan bővül és a globális energiahordozók kitermelésének egyre fontosabb forrása. A terület jelentős kőolaj- és földgázkészletekkel rendelkezik mind a Kaszpi-tenger partmenti lelőhelyein, mind pedig annak medencéjében található szárazföldi lelőhelyeken. A Kaszpi-tengeri országok azon képessége, hogy nagyobb mennyiségű kőolajat és földgázt exportáljanak, attól függ, hogy milyenContinue reading “Eurázsia Központ Elemzések 2022/8. – A Kaszpi-tengeri energiahordozók jelentőségéről az orosz-ukrán háború fényében”
Eurázsia Központ Elemzések 2022/5. – A Nyugat-Európa–Nyugat-Kína közlekedési folyosó jelene és jövője
Eurázsiában jelenleg számos globális projekt valósul meg, amelyek célja a kontinens országai közötti gazdasági együttműködés bővítése. A legtöbb ilyen kezdeményezés így vagy úgy Kínához, illetve az Eurázsiai Gazdasági Unió államaihoz kapcsolódik és az áruforgalom logisztikájának optimalizálását célozza meg. Az egyik ilyen projekt a Nyugat-Európa–Nyugat-Kína (West Europe–West China, WE–WC) közlekedési folyosó megépítése. A tanulmány célja, hogyContinue reading “Eurázsia Központ Elemzések 2022/5. – A Nyugat-Európa–Nyugat-Kína közlekedési folyosó jelene és jövője”